Nyitott ajtókkal a gyümölcsöző együttműködésért

A cikkhez tartozó képgalériát ITT tekinthetik meg.

Összesen több mint százötven magyarországi, szerbiai, illetve nyugat-európai közgyűjteményi dolgozó érkezett hétfőn Zentára, a Magyar Levéltárosok Egyesülete idei vándorgyűlésére, amelyet először tartanak meg Magyarország határain kívül. A magyar levéltárosok legnagyobb és egyben legjelentősebb szakmai összejövetelének megnyitóünnepségét hétfő délelőtt tartották meg a zentai városháza dísztermében, ahol átadták a Magyar Levéltárosok Egyesülete szakmai elismeréseit is.
A megnyitón elsőként dr. Kenyeres István, a Magyar Levéltárosok Egyesülete elnöke köszöntötte az egybegyűlteket – akik között mások mellett jelen volt Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja, Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára, Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődéssel megbízott tagja, Juhász Attila, a zentai községi tanács oktatással és művelődéssel megbízott tagja, Sztantity Szebasztián, a zentai községi tanács gazdasággal megbízott tagja, Burány Hajnalka tartományi parlamenti képviselő, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója, Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, ifj. Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója, Lela Pavlović, a Szerbiai Levéltáros-szövetség elnöke és Nebojša Kuzmanović, a Vajdasági Levéltár igazgatója is –, kiemelve, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesülete a megalakulása óta rendszeresen megszervezi vándorgyűlését, amelyet most első ízben tartanak meg Magyarország határain kívül, és a rendezvény része a 2012-ben elindult Nyitott levéltárak elnevezésű országos programsorozatnak is. Köszönetet mondott a zentai társszervezőknek, valamint a rendezvénysorozat támogatóinak, majd tartalmas tanácskozást kívánt a résztvevőknek.
Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulja köszöntőjében kifejtette, egy vándorgyűlés megnyitója mindig ünnep, a találkozás ünnepe, ahogyan ez a nap is annak számít a levéltárak életében, igaz, nem a hangos ünneplés jellemzi, hiszen a levéltárak egyik sajátos vonása éppen a csend, amely – mint mondta – felbecsülhetetlen értékű kincseket rejt. Úgy fogalmazott, a Magyar Levéltárosok Egyesülete nemcsak a múltat őrzi, hanem megértette a modern idők szavát is, hiszen előmozdítja a levéltárakat és levéltárosokat érintő szakmai és egyéb információk cseréjét, amire az évről évre más-más városban megrendezésre kerülő vándorgyűlés is kiváló lehetőséget kínál. 
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára történelmi jelentőségűnek nevezte az idei vándorgyűlést, elsősorban amiatt, mert első ízben került Magyarország határain kívüli területre. Kifejtette, a közép-európai országok esetében sokszor a kifejezetten nehéz történelmi teherről kell beszélni, amelynek során az ezen országokban élő népek nem mindig maguk írták a történelmüket, hanem volt, amikor a győztesek írták azt helyettük, és ilyenkor a nagyhatalmak irányították, hogy mit gondoljanak egymásról és saját magukról, ami miatt később, amikor újra elnyerték a szuverenitásukat, újra vissza kellett nyúlniuk az eredeti forrásokhoz, és ehhez egyebek mellett a levéltárak nyújtottak nekik segítséget. Köszönetet mondott a Magyar Levéltárosok Egyesületének, amiért nyitottak voltak arra, hogy a határon túli régiók valamelyikében szervezzék meg a találkozót, majd leszögezte, a mostani tanácskozás kiváló lehetőség arra, hogy elinduljon az egymást segítő történelmi gondolkodás, és annak gyümölcseit minden érintett élvezhesse.
Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának művelődéssel megbízott tagja Fremond Árpád elnök, Rigó Pál Zsófia alelnök, valamint Sárközi István VB-elnök üdvözletét és jókívánságait tolmácsolva köszöntötte az egybegyűlteket, akikhez szólva beszélt szeptember 11-ének a zentai magyarság életében betöltött szerepéről, a Magyar Nemzeti Tanács alapvető célkitűzéseinek fontosságáról, külön kitérve a magyar önazonosság megőrzését szolgáló kulturális, oktatási és tájékoztatási intézményrendszer fejlesztésének, támogatásának és bővítésének jelentőségére, továbbá szólt a helyi és a nemzeti közösségi identitás jellemzőiről, valamint ismertette a Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia 2024–2029 levéltárakra vonatkozó részében foglaltakat is. 
Ifj. Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója beszédében kiemelte, rendkívül sokat jelent számukra, hogy most, amikor a Magyar Levéltárosok Egyesülete illetékesei úgy döntöttek, a szervezet története során először Magyarország határain kívül eső területen szervezik meg a vándorgyűlésüket, akkor éppen Zentát választották helyszínül, majd hozzátette, kollégáival együtt nagyon szeretnék, ha a vándorgyűlést követően mindenki maradéktalanul elégedett lenne mindazzal, amit a Tisza-parti településen tapasztalt. Köszönetet mondott dr. Kenyeres Istvánnak, amiért a zentai Történelmi Levéltár munkatársai is részesei lehetnek ennek a különleges eseménynek, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsnak, amiért felismerte a kezdeményezés jelentőségét, és anyagi segítséget nyújtott annak megvalósításához.
Lela Pavlović, a Szerbiai Levéltáros-szövetség elnöke köszöntőjében annak fontosságát hangsúlyozta, hogy éppen Szerbiában rendezték meg a vándorgyűlést, mivel ezáltal tovább mélyülhet a két ország levéltárai és levéltárosai közötti kapcsolat. Mint mondta, a Szerbiai Levéltáros-szövetség is minden évben más helyszínen tartja meg vándorgyűlését, most azonban kiváló példát látnak arra, hogy érdemes azt a szomszédos országokba is elvinni, aminek a lehetőségével a jövőben ők is megpróbálnak élni, hiszen egyrészt a szomszédos országok levéltáraiban is igen sok a kutatnivaló, másrészt az ilyen találkozások még szorosabb együttműködésre és még eredményesebb munkára ösztönözhetik a feleket. 
Nebojša Kuzmanović, a Vajdasági Levéltár igazgatója üdvözlőbeszédében szintén az együttműködés fontosságát emelte ki, példaértékűnek nevezve a Magyar Levéltárosok Egyesülete tevékenységét, ugyanis azon túl, hogy elvégzik a rájuk rótt feladatokat, önzetlenül megosztják az eredményeiket az együttműködő partnereikkel. Kifejtette, a Vajdasági Levéltárban nagyon sokat tanultak a magyarországi kollégáiktól annak köszönhetően, hogy mindig szívesen megosztották velük a tapasztalataikat, majd követendő példának nevezte azt is, hogy Magyarország határain túl szervezték meg a vándorgyűlést, leszögezve, ezt a kezdeményezést a jövőben nekik is meg kell majd honosítaniuk. Végezetül felhívta az egybegyűltek figyelmét arra is, hogy a vajdasági és a szerbiai levéltárak ajtói is nyitva állnak a magyarországi és a környező országokból érkező kutatók előtt, akiket mindig szeretettel várnak.
Az ünnepi köszöntők után átadták a Dóka Klára-díjakat és az Osváth-díjat is. A Dóka Klára-díj I. fokozatát az illetékes bizottság döntése értelmében Borsy Judit Borbála, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára nyugalmazott főlevéltárosa, Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa és dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltára Kiskunfélegyházi Részlegének főlevéltárosa; a Dóka Klára-díj II. fokozatát Daczó Albert, Budapest Főváros Levéltára levéltáros asszisztense, Fejes László, a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltára levéltáros asszisztense és Szepesi László, Budapest Főváros Levéltára műszaki ügyintézője; a Dóka Klára-díj III. fokozatát pedig Varga Mátyás Gábor, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár levéltárosa vehette át. Az Osváth Lajos-díj levéltári forrásfeltáráson alapuló történettudományi műért tagozatát egyhangúlag Perczel Olivérnek, Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosának ítélte oda a kuratórium.
A megnyitót és a díjátadó ünnepséget követő plenáris ülésen a környező országokból érkezett előadók a határon túli kutatási lehetőségekre vonatkozó tapasztalataikat osztották meg az egybegyűltekkel, majd a rendezvény a délutáni órákban kötetlenebb programokkal folytatódott. A rendezvénysorozat második napján, kedden a résztvevők a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központjában megtartandó szekcióüléseken vitatják meg a nemzetközi, a forrásközlő, az informatika, az állományvédelmi, az oktatás- és tudománytörténeti, a levéltár-pedagógiai és a gazdasági szekció legaktuálisabb kérdéseit, szerdán pedig a városházán megtartandó plenáris ülésen a vajdasági magyar levéltári szakemberek osztják meg kutatási tapasztalataikat a vendégekkel, akiknek a szervezők a szakmai programok mellett igen gazdag és sokrétű kísérőprogramokkal is készültek.