Zenta község mezőgazdasági területein befejeződött a búza, az árpa és a repce aratása is. A korai meleg miatt a szokásosnál előbb kezdődött a kalászosok aratása, így a helyi termelőknek előbb kellett a munkát elvégezni. A gabona hozamáról, az áráról, illetve a kapásnövények állapotáról szerettünk volna többet megtudni, ezért Kobrehel Ervinhez, a Zentai Gazdakör elnökéhez fordultunk, aki elmondta, hogy a termelőknek évről évre több a befektetésük, a hasznuk pedig egyre kevesebb.
– A nyár elején azt gondoltuk, alig lesz búza, hiszen tavasszal két hónapig nem esett az eső. A rágcsálók is sok gondot okoztak a földeken, de valami csodának köszönhetően elég jó lett a búzatermés. Zenta környékén holdanként átlagosan 30–40 mázsa búzát takarítottak be. Ismét az árával van a probléma, a 27–28 dináros kilogrammonkénti árral lennének a termelők elégedettek, annyival fednék le a kiadásaikat, és nullába jönnének ki. Sajnos ez nem így történt, a búza árát 20 dinárban határozták meg. Ez az ár elfogadhatatlan, így szinte mindenki ráfizetésben dolgozik. Egy hold búza előállítása 100 ezer dinár körül van, és ha mi 80 ezret kapunk érte, akkor lényegében mi fizetünk azért, hogy termelhessünk. Az őszi árpáknál a termelők a fehérjeszintre panaszkodtak, hiszen ha az nagyobb 12 százaléknál, akkor már takarmány minőségben veszik át. Nagyjából 16–17 dinár körül vásárolták fel az árpát, viszont annyi az előnye, hogy minimális a műtrágyaszükséglete. Az emberek rá vannak utalva a gabonára, mivel ami a téli csapadékból megnő, azt valamekkora hozammal megtermeljük, de más lehetőségünk nincs. Aki nincs rákényszerülve, az a búzát nem adja el 20 dináros áron, inkább átadja Zentán a malomba megőrzésre. Sajnos a silók gyorsan beteltek, és egyeseknek már nem jutott benne hely, ezért kénytelenek voltak egyből eladni 20 dináros áron. A repcét is sikerült betakarítani, kicsit több, mint 50 százalékos terméshozammal. Holdanként átlagosan 12–15 mázsa termett, természetesen vannak ennél kisebb és nagyobb számok is, de az átlag nagyjából ennyi – mondta a gazdakör elnöke.
Kobrehel Ervin hozzátette, hogy ahhoz képest, milyen kilátásokkal indult a búza, még mindig az lett a legjobb, hiszen a kukorica szinte teljesen tönkrement, és a napraforgó sem áll túl jól.
– Szerintem a kukoricatáblák 20 százalékából lehet még valamit betakarítani, de napról napra fehérednek ki a kukoricaföldek. Kevés a nedvesség is, de a legnagyobb gond a 40 Celsius-fokos hőmérséklet. Az alsó leveleket a szárazság pusztítja el, a felsőket a nap. Ha egy héttel később érkezett volna a hőség, akkor a szemtelítődés annyira kialakult volna, hogy lenne egy minimális termés, de mivel nem így történt, totális csőd a kukorica. Lesznek olyan parcellák, amelyeket nem is lehet majd learatni. Aki tart jószágot, az elkezdi majd silózni, de Vajdaságban annyira lecsökkent a jószágállomány is, hogy egyre kevesebb silótakarmány kell. A napraforgó még úgy-ahogy tartja magát, ott fél termés várható, de azok is egyre inkább mennek tönkre. Sajnos a fejek nem fejlődtek ki szépen a csapadékhiány miatt. Nem elég, hogy ilyen gyenge a termés, és ilyen nehéz helyzetben vannak a gazdák, még más csapások is érik őket. A rumai Fenix Agrar, amely Zentán is átvette a gabonát, nemrég csődöt jelentett, és tudatta az emberekkel, hogy valószínűleg nem tud fizetni. A nyár elején a cég képviselői azt mondták, hogy szükségük van a gabonára, a termelők át is adták nekik, erre az aratás után csődöt jelentettek. Most majd meglátjuk, hogy az embereknek kifizetik-e a terményt, vagy sem – mondta Kobrehel Ervin.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
