Tegnap délelőtt Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetében Laskovity Kornél irodavezető bemutatta Benes László grafikusművész Ferenc József császár zentai látogatása (1895) ihlette, két nyelven, szerbül és magyarul megjelent képregényét.
– A városnaphoz kapcsolódva a község idegenforgalmi szervezete a város múltjából merítve minden évben igyekszik hozzájárulni a kulturális tartalmak gazdagításához. Idén két témával készültünk, az egyikkel a már öt éve útjára indított utcakiállításunkat bővítettük ki. Minden évben igyekszünk az adott évhez kötődő jeles zentai eseményeket felidézni, idén annyiban módosult a program, hogy az élesztőgyár negyvenéves fennállása kapcsán a Biospringer is bekapcsolódott egy kiállítás felállításával az Alltech-pavilonban. A városnap alkalmából olyan témákat igyekszünk feldolgozni a múltból, amelyek meghatározták városunk identitását, településünk kinézetét. A témákat szabadtéri kiállításunkon tárjuk a nagyközönség elé Irodalmi, művelődési tükör, illetve Turisztikai visszapillantó címen. Igyekeztünk megemlékezni városunk kiemelkedő személyiségeiről. Három kimagasló, száz évvel ezelőtt, 1921-ben született közéleti személyiségre irányítottuk rá a közvélemény figyelmét. Dr. Szeli István akadémikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, Tőke István tanár, író, anekdotagyűjtő és Nestor Slavnić közgazdász, amatőr festő szerepel az idei városnapi kiállításunk anyagában. A kiállítás szabadtéren, a városháza előtti járdaszakaszon tekinthető meg – fogalmazott Laskovity, majd így folytatta:
– A Turisztikai visszapillantó keretében két jelentős építészeti értékünkre irányítottuk rá a figyelmet. A 110 éves Royal Szálló és a Nagyvendéglő, a későbbi Eugén Szálló (ma a bíróság épülete) történetét bemutató kiállítást állítottunk össze. Igyekeztünk egy kissé retró, ugyanakkor innovatív módon képregény segítségével feldolgozni és bemutatni Zenta nevezetes, történelmi jelentőségű eseményeit. Szintén a városnaphoz kötődve: Királylátogatás, I. Ferenc József Zentán címmel Benes László zentai származású neves képzőművészt kértük meg, hogy rajzolja meg nekünk képregény formájában és saját értelmezésében ezt a jelentős eseményt. Ferenc József császár 1895-ben látogatott el Zentára, aminek kapcsán gyors fejlődésnek indult a város, jelentős infrastrukturális beruházások kezdődtek meg. A császár látogatására készült el a zentai csata emlékműve, amihez kötődik Zenta ünnepe, a város napja – mondta Laskovity Kornél.
A képregény születéséről Benes László képzőművész szólt röviden:
– A képregényrajzolás nálam a távoli múltba, gyerekkoromba vezet vissza. Még kisgyerek voltam, amikor beleszerettem a képregényekbe, és a magam módján rajzoltam magamnak kezdetleges képregényeket. Ezeket a rajzokat azután nagyapám kapujára papírcsíkon kiragasztottam, hogy a járókelők is lássák. Élénken foglalkoztatott a képregény, a Buksi képregényújságot bújtam. A képzőművészeti tanulmányaimat befejezve más utakon jártam, de a képregény a 90-es években újra az érdeklődésem középpontjába került. Ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni az úgynevezett kilencedik műfajjal, a képregényrajzolással – mondta Benes, és hozzátette:
– A Hét Napban és a Jó Pajtásban jelentek meg képregénysorozataim, majd újabb szünet következett. Amikor megkerestek Zenta Község Idegenforgalmi Szervezetéből, örömmel vállaltam a felkérést, hogy rajzoljam meg Ferenc József zentai látogatásának történetét. Ezzel képregény formájában reprezentáljuk Zenta múltjának sorsfordító eseményeit. A városba látogató turisták képregény segítségével viszonylag könnyedén és gyorsan áttekinthetnek egy-egy Zentához fűződő történelmi eseményt. Újabb képregények is készülnek, már megrajzoltam például a zentai csatát, azután a Zenta és Szeged között, a tarcali borok szállítása körül kirobbant vámháborút, valamint a Nikola keresztje történetét, amely a törökkel vívott csatározások idejére vezet vissza. Meg szeretném rajzolni a régi városháza leégésének és az új városháza felépítésének a történetét is – mondta Benes László.