Zombor 1749-ben váltotta meg kiváltságlevelét, arannyal fizetett érte. Előtte viszont a pravoszláv és a római katolikus felekezeteknek meg kellett állapodniuk a bíróválasztás módjában, a hatalommegosztás alapelveiben, ez volt az 1748. július elsején megkötött Alternatíva. Miután a város befizette a kincstárba a 150 000 aranyforintot, Mária Terézia királynő 1949. február 17-én kiadott okmányával szabad és királyi várossá emelte Zombort.
A város 269. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi műsor keretében a zombori Népszínház művészei számos részletet megelevenítettek a közönség számára Zombor múltjából. A visszatekintés részét képezte Dušanka Golubović polgármester asszony ünnepi fölszólalásának is, amelyben a helyi adminisztráció tavalyi eredményeit sorolta fel, illetve beszámolt az önkormányzat további terveiről.
A polgármester asszony ezt követően dr. Milan Zobenica neuropszichiáter főorvosnak, a Vöröskereszt zombori szervezete tiszteletbeli elnökének átadta a város Februári Díját.
Zobenica csaknem három évtizeden át vezette a nemzetközi humanitárius szervezet zombori tagozatát, és életét a humanitárius tevékenységnek szentelte.
Zombor város a díj mellett számos köszönőlapot is odaítélt azoknak, akik az elmúlt években tevékenységükkel népszerűsítették Zombort bel- és külföldön egyaránt. Elismerésben részesült többek közt Sonja Šarić opera-énekesnő, Slaven Došlo és Radivoje Bukvić színművészek, Virág István fotóművész, prof. dr. Tihomir Petrović irodalomtudós, Nikola Jokić kosarazó és Filip Krajinović teniszező, valamint köszönőlevelet kapott több vállalat is.
Az ünnepi rendezvényen részt vettek Zombor magyarországi, macedóniai, montenegrói és szerbiai testvérvárosainak delegációi, valamint az Orosz Föderáció Belgrádi Nagykövetségének küldöttsége.
