Hogyan tekint a helyi önkormányzatnak a folyó költségvetési évben kifejtett munkájára?
– Alaposan belegázoltunk már a második negyedévbe, az önkormányzat mintha bebábozódott volna, a köztársasági kormány pedig egymás után baklövéseket követ el, amivel egyre mélyebbre ás mindannyiunkat, amiből, félek, nehezen kecmergünk ki. A helyi önkormányzatnak nincs szüksége ellenzékre, szociális-gazdasági tanácsra, párbeszédre a szakszervezetekkel, a polgárok véleményének meghallgatására – vázolta a Demokrata Párt városi bizottságának álláspontját Nemanja Delić volt polgármester, a bizottság alelnöke. – Az önkormányzat alig tett egyebet, mint kezdeményezte a Mosztonga sportcsarnok nevének megváltoztatását, ami nem csupán kevés és komolytalan, hanem a polgárok kigúnyolása is egyben.
A köztársasági kormányt említette…
Nemanja Delić: A szegények gettójává válhat az ország (Fotó: Fekete J. József)
– A kormány lépései Szerbia, a Vajdaság, Zombor minden polgárát érintik. Dušan Vujović miniszter kijelentette, hogy Szerbia iszonyatos előrelépést tett, és az IMF beismeri tévedését, hogy talán túl szigorúak voltak a bevezetett megszorítások, és most a gyors, asztronómiai léptékű fölépülés útjára lépett az ország. Fölmerül a kérdés, ki adta az adatokat az IMF-nek, és ha valóban ilyen jól megy a szekerünk, miért nem állították vissza nyomban a fizetéseket és nyugdíjakat a korábbi szintre? A nyugdíjcsökkentést elrendelő törvény címében az szerepel, hogy „a nyugdíjak rendezése” – hát kérem, ez nem rendezés, hiszen minden korábban kiadott nyugdíjvégzést módosítottak, ami emberjogi kérdés. Szerbia alkotmánya kimondja, hogy az emberi jogok elért szintje semmilyen rendelettel nem módosítható. A nyugdíj emberi jog, személyes jog, vagyoni jog egyszerre, és minden embernek személyes joga, hogy békésen élvezhesse vagyonát.
Egyszerűen szólva: jogtalan a nyugdíjcsökkentés?
– A szerbiai jogrendszer egyértelmű. A piramis csúcsán az alkotmány áll, alatta a képviselőház által hitelesített nemzetközi megállapodások, szerződések, és csak ezek után következnek a törvények. Két nemzetközi konvenció is, az emberi jogokról és az európai szociális jogokról szóló szavatolja a vagyon és a vagyonjogok békés élvezetét, így a bér- és nyugdíjcsökkentésről szóló törvény egészében alkotmányellenes és szembe megy az emberi jogok normáival.
Továbbra is a nyugdíjaknál maradva, miként látja a vonatkozó törvény módosítását?
– A módosításra tavaly decemberben került sor, amire kevésbé figyelt oda a közvélemény. A módosítás során a törvényből eltűnt az a kötelezettség, hogy évi két alkalommal, áprilisban és októberben egyeztetni kell a nyugdíjak összegét a létfenntartási költségek növekedésével. Mostantól egyeztetés helyett a kormány dönthet a költségvetési és egyéb, vonatkozó törvények révén a nyugdíjemelésről. Ez egy újabb fosztogatás, amivel elveszik az emberektől azt, amiért már megdolgoztak. A DP a múlt év végén figyelmeztetett, hogy a megélhetési költségek növekedése, a fizetések és nyugdíjak csökkentése és a gazdaság leépülése egyre nagyobb szegénységbe taszít bennünket, és immár látszik, nem voltunk látnokok, vagy vészmadarak, csupán reálisak. Amennyiben folytatódik a termeléssel, a gazdasággal, a szociális jogokkal szembeni végzetes politika, nem hogy lyuk leszünk Európa szőnyegén, hanem a szegények gettójává válik az ország.
Az újabb tehertétel a polgárokra kivetett vízlecsapolási adó, ami közfelháborodást váltott ki.
– A minden földbirtokot érintő kötelezettségről idén március 10-én döntött a kormány a 2013-as és 2014-es kormányrendeletek alapján, noha ezek érvényessége az adott év utolsó napjával megszűnt. Tehát visszamenőleg kell fizetni. Vitatott a végzések kézbesítésének módja is, a levélhordó közönséges postai küldeményként viszi szét őket, a polgárnak nincs módja-joga panaszt tenni, ha valamelyik adat esetleg téves, vagy rosszul számolták ki az adóalapot. Nem, ebben az esetben fellebbezésnek helye nincs, hanem közigazgatási pert kell indítani, amire a polgárnak se jogi fölkészültsége, se pénze nincsen, így kénytelen fizetni. Ráadásul, ha tudjuk, hogy éppen itt, a Vajdaságban a legmagasabb az adókulcs, nem mondhatok egyebet, hogy ez egy újabb, politikailag dirigált harács.
