Tűzoltás és közösségfejlesztés

Államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Budapesten, a Budavári Palotában  átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat. E rangos elismerésben részesült az idén 145 éves fennállását ünneplő bezdáni Önkéntes Tűzoltótestület. Horvát Alen elnököt a testület múltjáról, segítő és közösségépítő tevékenységéről is kérdeztük.     

Milyen fordulópontokat emelnél ki a bezdáni ÖTE múltjából, amelyek ahhoz vezettek, hogy ilyen erős és tettre kész testületté vált?
–  Van okunk arra gondolni, hogy most érett be a gyümölcs, hiszen a testület a 145 éves fennállása alatt folyamatosan működik, a mai napig. Mindez nem csupán a jelenlegi tagság  érdeme. Az utóbbi néhány évben valóban sok munkát és időt fektettünk a bezdáni tűzoltóságba, de mindezt elődeinktől örököltük, folytattuk a tradíciót, az ő munkájukat. 
A megmaradt feljegyzések alapján 1797-ben a teljes falu a tűz martalékává vált, és miután Schnell Titus katonai kötelezettségeit lerótta, alapító tagja lett a bezdáni ÖTE-nek. Az alapításra 1879 április 1-jén került sor. Ekkor tették hivatalossá, viszont előtte is működött a bezdáni tűzoltóság.
Abban az időben 40 személlyel alakult meg az egyesület. Akkoriban is rengeteg tűzeset történt, Bezdánban és környékén is. Nem véletlenül volt nagy szükség a testületre. Megtörtént ugyanis, hogy egyszerre nyolc-tíz ház vagy egy egész utcasor leégett.
Abban az időben kezdetleges eszközökkel dolgoztak az akkori tűzoltók. A legnagyobb fejlődésre 1906-ban került sor, amikor az ÖTE megvásárolt öt lajtoskocsit Budapesten. Akkoriban ezek a járművek korszerű kocsiknak számítottak, és ma is az egyesületünk tulajdonában vannak. 
Jeles esemény még, hogy 1933-ban megalakult az első Ifjúsági Tűzoltóegység. Az akkori Jugoszláviában Bezdán volt az első, ahol megalakították. Később nyilván megtette hatását az első és második világháború is, melyek alatt kisebb kapacitással, de működött az egyesület. 
Nagyobbat ugorva az időben, elmondható, hogy a testület tagjai sokszor részt vettek a különböző tűzoltóversenyeken az akkori Jugoszláviában. Ezt bizonyítják a serlegeink. Az egész országból számtalan serleget, helyezést hoztak haza, tudhattak magukénak.
 

Mióta és milyen megfontolásból vagy tagja, illetve vezetője a bezdáni ÖTE- nek? 
– Kilenc éve töltöm be az egyesület elnöki posztját, viszont már kisgyerekkoromtól tagja vagyok a tűzoltóegyesületnek, kisebb-nagyobb szünetekkel. 
A testület életében az elmúlt években rohamos fejlődést állapíthatunk meg, ugyanis a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség segítségével, valamint az anyaország pályázatai által felújíthattuk az egyesület épületének azon részeit, amelyek nem voltak biztonságosak. Megújult mindkét garázs, villanyvezetéket és nyílászárókat cseréltünk, egy új garázst építettünk a mostanra szükségtelenné vált háznagyi lakás helyén, teljesen felújítottuk a tetőszerkezetet, az udvart, kisebb útszakaszokat pedig lebetonoztuk, valamint megvásároltuk a szomszédos ingatlant, amelyen egy ház állt. Ezt lebontottuk, jelenleg teleknek van nyilvánítva, ahova a tűzoltómúzeumot szeretnénk felépíteni. Mindehhez megvan már a szükséges dokumentáció, gondolok itt a tervrajzokra, valamint az engedélyekre, így akár holnap el lehetne kezdeni az építést. Ahogy megboldogult Pásztor István elnök úr fogalmazott: ,,Bezdánban tűzoltómúzeumot kell építeni!” Nagyon reménykedünk abban, hogy mindez a közeljövőben meg is valósul. 
 

Milyen mértékben mutatkozik meg a tagság számában az a szerteágazó vállalás, amelyet a segítő, illetve a közösségi tevékenységgel betöltetek?  
– A tagság létszáma olyan formában kielégítő, hogy megfelelünk a szerb kormány által az önkéntesek számára kiírt szabványnak. 21 vizsgázott tűzoltónk van, akiknek jogukban áll vonulni és önállóan is beavatkozni. Ami a teljes tagságot illeti, több mint száz személyről van szó, de természetesen ebbe beleszámítanak a támogatók is, valamint a gyerekek és az ifjúság.
Nemcsak önmagában a bezdáni Tűzoltóegyesülettel foglalkozunk, hanem a laktanyában rendszeresen vannak művelődési műsorok, színdarabok, kiállítások, ünnepi rendezvények, tehát közösségi térként is működik, annál is inkább, mivel fűthető teremről van szó. Kiváló kapcsolatban állunk a település többi civil szervezetével, rendszeresen látogatjuk egymás rendezvényeit. 

Milyen a helyzet eszközök, képzések tekintetében? 
– 2022-ben megvalósítottuk a rendelet szerinti tűzoltói vizsgák letételére vonatkozó terveket, az elsők közt egész Szerbiában. Ez nemcsak a tagságról szól, hanem a felszereltségről is.  Pontosan, számban, minőségben, meg van határozva, mire van szüksége egy önkéntes tűzoltótestületnek ahhoz, hogy az első kategóriába kerüljön. 
Tehát megfelelőek az eszközeink, amelyek nagy része az anyaország, továbbá Németország és Horvátország révén lett biztosítva. Jelenleg is készülök Németországba egy ilyen ügy kapcsán. Az onnan a közeljövőben megérkező eszközök nagy részét egyesületünk szétosztja majd azoknak a tűzoltótestületeknek, amelyeknek szüksége van rá. Nekünk ugyanis, majdnem százszázalékosan, mindenünk megvan. Amikkel küszködünk, azok a járművek, mert mindenki tűzoltókocsikként említi ezeket, de valójában nem azok, hanem vízhordó kocsik, amelyek pirosra vannak festve, és az évjáratuk 1979 és 1987. Eléggé idejétmúltak már, így sajnos nem biztonságosak. Le kellene cserélni ezeket, ezért dolgozunk azon, hogy felújítsuk a járműparkunkat.
 

Milyen gyakran kell vonulni, vagyis  milyen tendenciát mutat a tűzesetek száma az elmúlt évekhez viszonyítva?
– A tűzesetek száma az utóbbi években átlagos. Nem lehet arról beszélni, hogy egyik évben jóval több vagy kevesebb volt, viszont az utóbbi néhány hétről lehet beszélni, hogy igencsak megemelkedett a tűzesetek száma. Erre természetesen hatással van az extrém magas hőmérséklet. Három hete szombaton és vasárnap is volt tűzesetünk, meg néhány nappal előtte is. Ez az időszak eltér az átlagtól, de nem vagyunk meglepődve, mindez normális, ha tekintetbe vesszük az időjárást. Ez nemcsak nálunk van így, hanem világszerte. 
El kell mondani, a bezdáni tűzoltók nemcsak a település lakott területein tevékenykednek, hanem a szomszédos Küllődre is eljárnak tüzet oltani. Továbbá öt nyaralóegységünk van Bezdán környékén, mindez hozzávetőlegesen 1000 víkendházat  jelent. Ezenkívül úgy 10 ezer hektár terület, erdőség, termőföld, legelő tartozik hozzánk, és az utóbbi időben rendszeresen eljárunk a szomszédos Monostorszegre tüzet oltani, valamint nemrégiben voltunk Nemesmiliticsen is segédkezni. Tehát Zombor község területén kimegyünk, ahova csak szükséges.  

Hogyan érintette a bezdáni Önkéntes Tűzoltóegyesületet a rangos elismerés, miként éltétek meg az átadás pillanatait?
– Amikor értesültem róla, hogy Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesül a bezdáni ÖTE, nemcsak meglepődtem, hanem megfelelő szavakat sem találtam a meghatottságtól. Elérkezett a várva várt nap, felemelő élmény volt, amikor augusztus 16-án személyesen is átvettem a díjat a Budavári Palotában, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól, dr. Pásztor Bálintnak, a VMSZ és Fremond Árpádnak az MNT elnökének megtisztelő jelenlétében.    

Gyerekeket, fiatalokat is rendszeresen bekapcsoltok, népszerűsítitek az önkéntes  tűzoltóságot. Hasonlóan lelkes munka várható a jövőben is? 
– Természetesen folytatjuk a tevékenységet, minél szélesebb körben. Bizonyára nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, ezzel a díjjal ismét jelentős lendületet kaptunk, hogy még többet tehessünk a közösségünkért. Nemcsak önmagában a bezdáni tűzoltóságért, hanem a bezdáni lakosokért, a falu magyar közösségéért is. Mindez motivációnak is hatott, még nagyobb intenzitással, lelkesedéssel folytathatjuk a munkánkat.

Bízunk benne, hogy folytatódhat ez a gyümölcsöző időszak. Szeretnénk minél több civil szervezetet bekapcsolni a tevékenységünkbe. Természetesen nem a tűzoltásra gondolok, hanem hogy mindannyian részt vegyünk a közösségért való munkában.