Új kihívások előtt

Megőrzés, fejlesztés, a helyi, a közösségi értékek stabilitása jegyében. Ezekkel a hívószavakkal, fogalmakkal lehetne jellemezni a Vajdasági Magyar Szövetség Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének erre az évre vonatkozó céljait. A részletekről, a megvalósítás módjáról, az új kihívásokról Péter István körzeti elnökkel beszélgettünk.

A nyugat-bácskai körzet magába foglalja Zombor várost, Apatin meg Hódság községet, továbbá Vajszkával és Palánkával kibővítve ez a terület tartozik a VMSZ körzeti szervezetének hatáskörébe. Melyek azok az irányvonalak, amelyek szerint 2025-ben kifejti tevékenységét a körzeti szervezet, illetve milyen sajátos terveket fogalmaztak meg községenként, városonként? 

– Meg kell őriznünk a meglévő struktúrát. Gondolok itt a civil szervezetekkel, az egyházközségekkel való együttműködésre, a jó gyakorlatokra a falugondnoki, falugazdászi szolgálatok terén, az anyanyelvű oktatás lehetőségére. Lényeges, hogy mindezeket a jövőben is összefogjuk. A megőrzés nagyon fontos, akár annak érdekében is, hogy a külföldre szakadt fiataljainkat hazavonzzuk, legyen miért, mire visszatérni, ha úgy döntenének.
Új kezdeményezésnek számít, hogy megpróbálunk majd nyitni a közterek felé. Több mint tíz éve, hogy megszervezzük a Szent István-napi kenyérszentelő ünnepséget, amikor a hagyományőrző és népművészeti csoportjainkkal végigvonulunk Zombor főutcáján és egy nagy, közös csárdásra invitáljuk a többieket is. Általában csatlakoznak hozzánk a nézők, a városi járókelők, és nagyon szép ünnepély kerekedik. Ezen, és a tényen felbuzdulva, hogy a magyar és a szerb nép soha nem látott barátságot ápol, újabb lépés, hogy nyílt színen nyilvánulunk meg, például különböző szabadtéri koncerteket szervezünk majd. Mindezek által is ténylegesen úgy élve meg a körzetet, hogy ez a miénk is, és teljes jogunk van használni a köztereket, közintézményeket, akár a többieknek, a többségi nemzetnek. 

Jelentős fejlesztések mentek végbe eddig is, gondolhatunk itt a regionális utak kiépítésére, épületfelújításokra, és sorolhatnánk. Mit emelne ki az elmúlt időszakból, illetve milyen további elképzelések megvalósulása várható az előttünk álló évre vonatkozóan?

– Nyugat-Bácska egész területén több kultúregyesület épületén állagmegőrző felújítások mentek végbe. Sok helyen nyílászárók cseréjét eszközölték, térkövezések, meszelések, egyszóval olyan jellegű felújítások zajlottak, amelyek a székházak megőrzését hivatottak szolgálni. 
Régóta elvárt projekt, amellyel tulajdonképpen adósak vagyunk a választóknak, a zombori római katolikus temető járdáinak rendbetétele. Az a jó hír, hogy erre a városi költségvetésben elő van irányozva pénzösszeg az idei évet illetően, és ha közbe nem jön valami nem várt dolog, akkor ezek a munkálatok megkezdődnek, megtörténik legalább a temető főútvonalainak aszfaltozása.
Nyilvánvalóan új szempontokat hozott be az újvidéki vasútállomáson történt tragédia. Fokozottan oda kell figyelni, hogy hasonló esetek ne következzenek be a jövőben. Mindez fontosabb annál, hogy valami újat, pompázatosat építsünk. Tehát nagyobb hangsúly van fektetve az állag megőrzésére. Három hídra is felhívtuk a városvezetés figyelmét. Az egyik a bezdáni Dora-híd, Monostorszegen pedig van egy fahíd, amelyen, mivel elkészült a Kupuszina–Monostorszeg útszakasz, megduplázódott a forgalom, így oda kellene egy új hidat építeni, továbbá Doroszló határában is van egy híd, amely félő, hogy beszakad. Kedvező ígéreteket kaptunk, mindenekelőtt a statikusok végzik majd el a szükséges felméréseket, valahol ez már meg is történt, és van, ahol a munka is hamarosan elkezdődik. 
Maradnak, sőt talán növekednek is azok az összegek, amelyeket a civil szervezetek már megszokhattak, hogy az önkormányzat biztosítja számukra. Ennek kapcsán elmondanám, hogy a tavalyi kivételes esztendő volt, a támogatások folyósítása terén próbáltunk egy új metódust bevezetni. Sem a civil szervezetek, sem a pénzügyesek szempontjából nem vált be túlságosan, ezért az idén minden visszaáll a régi kerékvágásba, mindenki nagy megelégedésére.

Említette, hogy egyik fontos cél belakni a (kulturális) tereket. Milyen közelgő rendezvényre készülnek, milyen események keretezik a tél végét, a tavasz kezdetét?

– A héten Zombor város napját ünnepeljük, immár évi rendszerességgel, kicsit „magyar szemmel” nézve a történelmet. Egy eseményt sokféleképpen, több szempontból meg lehet vizsgálni, tekintetbe véve egy város létrejöttét, kulturális, egzisztenciális, infrastrukturális, szakrális vagy bármilyen más fejlődését. Ezen az ünnepen természetesen a mi halhatatlan nagyjainkat emeljük ki, illetve a városnapi műsorban fellépnek a helyi fiatal tehetségeink. Méltón lehetünk büszkék városunkra, Nyugat-Bácska központjára, amely a régi Jugoszláviában is elnyerte a legszebb város címet, és a legzöldebb város tisztet szinte minden évben. 
Ezt követően, várhatóan február végén vagy március elején Bezdánban, a Magyar Nemzeti Tanács segítségével egyesületi tulajdonba visszavásárolt, felújított színházépület ünnepélyes átadására kerül sor. Nagyon remélem, hogy a helyi kultúra kedvelői örömüket lelik majd benne, és hogy ezáltal még inkább öregbítik a nagy múltú bezdáni művelődési élet hírnevét.   

Viszonylag nem régóta tölti be a VMSZ Nyugat-bácskai Körzeti Szervezetének elnöki tisztségét. Milyenek az eddigi tapasztalatai, milyen jellegű kihívásokkal szembesül? 

– A körzeti szervezet elnöksége az egyik legnehezebb tisztség, amit ez idáig volt alkalmam betölteni. Az az igazság, folyamatosan tartok tőle, hogy nem tudok megfelelni a feladatnak. Nagy a nyugat-bácskai körzet, nem könnyű úgy bejárni, de lefedni sem, hogy mindenütt minden ütőéren rajta legyen az ember keze. 
Ami a két új, szintén ide tartozó községet illeti, Palánkán van egy nagyon impozáns Magyar Ház, közösségi tér, amit a helyi magyarság szépen be is lakott, a vezetőség szervez, tervez ott számtalan programot. A városvezetésben is van képviseletünk, az ő feladata, hogy a községtől megkapja ez a közösség a működéséhez szükséges összeget. Pályáznak programokra is, ebben szintén segítségükre vagyunk, akár a Dunatáj Egyesülés civil ernyőszervezeten keresztül, ahogy adott ez a lehetőség az itteni civil szervezetek számára is. 
Bács és Vajszka nehezebb történet. Ott a meglévő épület rossz állapotban van, a felújításra nehezen tudunk forrást teremteni, a teljes rekonstrukciója sokba kerül. Olyan megoldást kell találni, amely az ottani, igen kis lélekszámú szórványmagyarság számára elégséges és ideális. Túl nagyot álmodni nem tudunk, de egyfajta minimumot meg kell teremteni ott is. Mindez megvalósul, csak most felgyorsultak körülöttünk a belpolitikai események, s azok szintén további kihívásokkal szembesítenek bennünket, a napi ügyek mellett.