Az eseményhez kapcsolódó fotógalériát ITT tekintheti meg.
A Magyar Nemzeti Tanács 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó kulturális stratégia-tervezete közvitájának második állomása tegnap Ada volt, ahol a községháza dísztermében anyaországi, köztársasági és tartományi tisztségviselők, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai, valamint a Tisza menti tömbmagyarság intézményeinek és egyesületeinek vezetői vettek részt.
A közvitán Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, és a kulturális stratégia és a közvita jelentőségét hangsúlyozta. Majd Hugyik Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagja ismertette a stratégia elemeit. Továbbá Lovas Ildikó, az MNT Kulturális Bizottságának elnöke és Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke osztotta meg gondolatait a közvitáról és a stratégiai tervezetről.
Fremond Árpád értékelte az első közvitát, amelyre a nyugat-bácskai Zomborban került sor, majd elmondta, hogy Ada után Törökkanizsán, valamint Szabadkán lesz még közvita a stratégiáról.
– Nyugat-Bácskában hallhattuk, hogy az ott tevékenykedő művelődési egyesületek között példás az összefogás és jól együttműködnek. Azt állapítottuk meg, hogy talán az összes többi régióba is sokan átvehetnék azt az összefogást, ami az ottani művelődési egyesületek között működik. Hallhatunk azokról a nehézségekről a kultúra területén, a könyvtárak, a múzeumok és más intézmények esetében, amelyek fellelhetők. Hiszen minden intézmény a szórványban is szakkáderhiánnyal küzd, és erre a kihívásra kellene a stratégiának megoldást találni az elkövetkező időszakban. Egyébként összességében a stratégiát alapos kutatás és terepjárás előzte meg. Minden művelődési egyesület- és intézményvezetőnek, akik érdekeltek a stratégiában, illetve azok, akikkel foglalkozik, lehetőségük volt elmondani a véleményüket és a meglátásaikat, amiket beépítettünk a tervezetbe. Azt várom a stratégiától, hogy ne egy egyszerű dokumentum legyen, hanem 2024-től 2029-ig minél több dolgot meg is tudjunk belőle valósítani – nyilatkozta az MNT elnöke.
Hugyik Richárd kiemelte, hogy a Vajdasági Magyar Kulturális Stratégia a jelenlegi állapotból kiindulva prioritásokat, értékelveket felállítva hosszú távú stratégiai célokat fogalmaz meg 2024-től 2029-ig.
– A stratégia hosszú távú célokat igyekszik felvázolni, víziót kialakítani, és az akciótervek része, hogy ezeket lépésekre lebontsa. A stratégia akciótervet vagy cselekvési tervet nem tartalmaz. Értelemszerűen ezt követné a cselekvési terv kidolgozása, de az elképzelésünk az, hogy az egyes művelődési intézmények, egyesületek a stratégiát elolvasva, átgondolva, értelmezve beépítik a saját éves terveikbe lehetőségként vagy irányvonalként, nem pedig kötelező jelleggel. A víziók alapvetően arra összpontosulnak, hogy egy olyan sajátos önazonosságot, identitást fogalmazzonak meg, amely a vajdasági magyarságot önálló értékelvű közösségként határozza meg, és a célja az, hogy a saját erőforrásaira támaszkodjon. Szembenézzen azzal, hogy ebben a közös térben, amelyben élnünk adatott, ezt betöltse, és itt az elkövetkező időszakban hosszú távú, alapos, nagyon kemény munkával, apró lépésekkel, 5–6 éves távlatban reálisan megvalósítható célokat fogalmazzon meg – magyarázta Hugyik Richárd. – A művelődési egyesületek esetében jelentős terepfelmérésre került sor. Ez azt jelenti, hogy körülbelül száz oldalon taglaljuk Vajdaság összes művelődési egyesületét felölelő adatfelvételeknek az eredményeit, amelyeket a terepbejáráson megtapasztaltunk mi magunk is. Emellett a levéltárak, a múzeumok, a műemlékvédelmi intézetek, a régészeti kérdések, a színház kérdései, a könyvkiadás, a kortárs képzőművészet is külön fejezetekben bemutatásra kerülnek. A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ ugyanakkor három felmérést készített. Az egyik a demográfiai helyzetet kutatja, értelmezi és elemzi, valamint a színházlátogatási elégedettségi kutatást, illetve a könyvtárlátogatás és elégedettségi kutatás is fontos és komoly munkát jelentett. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is bemutatásra kerül. Ezekben számos esetben, például a néprajz és a néphagyomány kutatása, a magyarországi pályázati források bemutatása olyan jó gyakorlatokat ismertet, amelyeket követendőnek tartunk. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy feszítő kérdések vannak minden kultúrával foglalkozó intézmény életében, ezek is biztosan belekerülnek – hallottuk az MNT Végrehajtó Bizottságának kulturális ügyekkel megbízott tagjától, aki hozzátette:
– Ez az anyag egy dinamikusan fejlődő szövegkorpusz, mivel ez egy tervezet. Ezért tisztelettel várjuk a hozzászólásokat és meglátásokat. Biztos, hogy megpróbáljuk a jó értelemben vett változtatásokat, előremutató javaslatokat beépíteni a szövegbe. A közvitát követően a kulturális bizottság az írásban beérkezett javaslatokat fogja értelmezni, mérlegelni, megfontolni.
A közvitán a hozzászólások alkalmával intézmények és egyesületek vezetői, valamint az MNT és a VMSZ tisztségviselői mondták el gondolataikat, kéréseiket és meglátásaikat a stratégiáról. A közvitán felszólalt: Tojzán Ákos, az Óbecsei Városi Múzeum igazgatója, Györe Decsov Emese, az óbecsei községi tanács tagja, Virág Kis Anita, a VMMI kulturális referense és a KMV elnöke, Tóbiás József, az adai képviselő-testület elnöke, Dévai Zoltán, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója, Varga Lívia, az adai Vadvirág HK elnöke, Bájity Borisz, az MNT tagja, Bonifárt László, az óbecsei Than Emlékház vezetője, Burány Hajnalka, a zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ megbízott igazgatója, Lajkó Szilvia, az MNT tagja, Bús Csaba, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatója, Szerda Balázs, az óbecsei községi tanács tagja és a Fokos civil szervezet elnöke, Maksó Éva, az adai Szarvas Gábor Könyvtár igazgatója, Nagy Rózsa, a törökfalui Százszorszép ME elnöke, Molnár Tibor, a Zentai Történelmi Levéltár levéltárosa és az MNT tagja, Erdélyi Tóth Edit, a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely igazgatója és Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára.
Nyitókép: Gergely József
