Ahogyan köztársasági szinten, tartományi szinten is december 17-ére írták ki az előrehozott parlamenti választásokat. Pásztor Istvánnak, a tartományi képviselőház elnökének elhalálozását követően a legidősebb képviselőt november 6-án megválasztotta a vajdasági parlament házelnöknek. Momo Čolakovićnak már a következő ülésen, november 16-án, lényegében csak egy fontos feladata volt: feloszlatni a tartományi parlamentet és ezzel kiírni a választásokat ugyanarra a dátumra, amikor a köztársasági rendkívüli parlamenti voksolás is zajlik majd. A tartományi parlamentben 120 képviselői helyért folyik a választási megmérettetés, és ahogyan állami szinten, itt is a részarányos elv, vagyis a jelöltlistás szavazás alapján szereznek mandátumot a képviselők. A kisebbségi pártok esetében természetes küszöböt és egyharmaddal növelt kedvezményes szorzót alkalmaznak, a többségi pártok és koalíciók esetében háromszázalékos a parlamenti küszöb.
JERASZ ANIKÓ
1981-ben született Zentán. 2004-ben az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán osztálytanító tanári oklevelet, 2009-ben az Újvidéki Egyetem Tanítóképző Karán, Zomborban pedig mesterfokozatot szerzett a szerb nyelv és irodalom módszertanának szakterületén. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának a szerb mint környezetnyelv szakán 2012-ben tanári diplomát szerzett. 2004 és 2014 között Magyarkanizsán a Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában dolgozott, ahol a 2011–2012-es tanévtől az intézmény igazgatóhelyettese és az Ady-épület vezetője. 2010 óta a Magyar Nemzeti Tanács és az Oktatási Bizottság tagja, 2014-től pedig a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának az elnöke is.
A 2008 és 2010 között a Magyar Nemzeti Tanács és a szabadkai Oxford Nyelviskola által szervezett szerb nyelvi felzárkóztató programjának oktatója. Jelenleg a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ megbízott igazgatója.
2009 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja.
A vajdasági magyar oktatók számára folyamatosan fórumokat és képzéseket tartanak. Milyennek látja az intézményrendszert?
– Általában ritkán szoktunk beszélni arról, hogy a vajdasági magyar oktatás szempontjából nekünk a gyerekek, a szülők és az iskola eredményes együttműködésén kívül mennyire fontos maga a magyar intézményrendszer, a taneszköz-ellátottság, a fizikai környezet, a szociális státusz, a sajátos nevelési-oktatási igény. Mindezek a tényezők ugyanis nagymértékben befolyásolják, hogy a szülő melyik iskolába íratja gyermekét. Oda, ahol anyanyelvén tanulhat tovább, és életképes anyanyelvi készségeket szerezhet, vagy oda, ahol már arra is nagyon kis esélye marad gyermekének, hogy egyáltalán megőrizze anyanyelvét. De az anyanyelvű oktatást meghatározzák azok a jogszabályok is, melyeken az oktatási jogrendszer alapszik az óvodától az egyetemi diplomázáson át a posztgraduális képzés és az általános továbbképzés színvonaláig.
A vajdasági magyar oktatás szempontjából mi a legfontosabb?
– A vajdasági magyar oktatás szempontjából nekünk tehát egyformán lényeges minden: az anyanyelven folyó tanulás az óvodától az egyetemig nemcsak azért, mert ez emberi jog és nemzeti érdek, hanem azért is, mert a vajdasági magyarságnak magyarul képzett értelmiségre van szüksége.
Ehhez pedig nagyon erős érdekérvényesítő erő kellett és kell magyar közösségünk kisebbségi léthelyzetében. Ezt az erőt pedig a VMSZ tudta eddig is érvényesíteni mind országos szinten, a szerbiai parlamentben, mind tartományi szinten, a vajdasági képviselőházban és a tartományi kormányban, mind pedig a helyi önkormányzatokban – és természetesen a Magyar Nemzeti Tanácsban. Enélkül nehezen lett volna elérhető, hogy gyermekeink anyanyelvi tudatformálása kisebbrendűség nélkül történjen, hogy oktatási intézményeinknek magyar igazgatója, magyar iskolaszéke, magyar naplóvezetése, az iskolaigazgatóságoknak magyar szakembere legyen, hogy a pedagógusaink minden tantárgyhoz magyarul is képzettek legyenek, hogy a tankönyvek minden tantárgyhoz magyarul is elkészüljenek, hogy a tantervek anyanyelvi többlettel ellátottak legyenek, és hogy anyanyelvű vetélkedők, felvételik legyenek (minden tárgyból és minden szakon).
Milyen intézkedéseket lát elengedhetetlennek?
– A szülő fontos iskolaválasztási szempontja az is, hogy gyermeke korszerű, színvonalas oktatást biztosító óvodába, illetve iskolába járjon. Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt időszakban a VMSZ parlamenti képviselői és tisztségviselői hazai és anyaországi érdekérvényesítő erejükkel mindent megtettek a meglévő magyar közoktatási infrastruktúra állagmegóvásáért, a vajdasági magyar közoktatási hálózat infrastrukturális fejlesztéséért, a széttagolt, kis létszámú, nehezen fenntartható infrastruktúrával rendelkező intézmények helyzetének rendszerszintű támogatásáért, a megkezdett közoktatási intézményfejlesztések befejezéséért, továbbá az óvodák és iskolák energiahatékonyságának fejlesztéséért.
Bár a jogi keret garantálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását a szerbiai közoktatási intézményekben, annak gyakorlati megvalósításában óriási szerepet töltenek be magyar érdekvédelmi szervezetünk szakemberei és szakpolitikusai. Például jelenleg is intenzíven dolgoznak azon, hogy azokban az általános és középiskolákban, amelyekben magyar nyelven folyik a tanítás, befejeződjön a már megkezdett alapítói jogok részleges átruházása a Magyar Nemzeti Tanácsra.
Mi az eredménye ennek a politikának?
– Ennek a politikának az eredménye az is, hogy a vajdasági magyar oktatás és nevelés, valamint képzés minden formája azt a célt szolgálja, hogy a magyar gyermekek, diákok és hallgatók anyanyelvükön szerezzenek korszerű tudást, és hogy a magyar szülők és családok válláról minél nagyobb terhet vegyen le taníttatásuk. Családsegítő programjaink, amelyeket szakképzett és gyakorló pedagógusok tartanak, mind a tömbben, mind pedig a szórványban, a kisgyermekek zenei és anyanyelvi nevelését segítik, de ilyen a Vackor program is, amely a vajdasági magyar nyelvű iskolakezdés és oktatás egyik legfontosabb népszerűsítője és ösztönzője.
Immár több mint tíz éve működik a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási komplex ösztöndíjprogramja, amely a középiskolások pályaválasztását már a harmadik évfolyamtól segíti, de a pályaválasztási tanácsadáson kívül felvételi felkészítő foglalkozásokat is megvalósít. A felvételt nyert hallgatók anyagi biztonságát pedig ösztöndíj-támogatásuk szavatolja. 2021 óta az ösztöndíjprogram a Vajdasági Jogászösztöndíj Programmal egészült ki. A külföldön szerzett diplomák szerbiai elismerésének, illetve honosításának támogatása is folyamatos.
A pedagógusoknak egész tanári életpályájuk során folyamatos készségfejlesztésre, tanulásra és az oktatás szereplőivel való együttműködésre van szükségük ahhoz, hogy a 21. század kihívásaihoz, a technológia gyors fejlődéséhez, a változó munkaerő-piaci igényekhez, valamint a fiatalok új tanulási és információszerzési szokásaihoz alkalmazkodni tudjanak. Azon is sokat fáradozunk, hogy olyan képzések is legyenek, amelyek segítségével a magyar néphagyományok és éltető környezetünk megőrzése is folyamatosan beépüljön a pedagógusok tudástárába.
Az elmúlt évtizedben Szerbiában is egyre nagyobb hangsúly helyeződik az oktatásra, azon belül a színvonal és a hatékonyság irányába való elmozdulásra, a legújabb szakpolitikai dokumentumokban pedig egyre inkább előtérbe kerül a nehezebben megragadható humánerőforrás-fejlesztés fontossága is. Ennek eddig is legfőbb szószóli és támogatói a VMSZ országos és tartományi szintű képviselői és tisztségviselői voltak és lesznek.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
