A tojásról írni roppant könnyűnek tűnik mindaddig, amíg rá nem jövünk, hogy valójában mennyi minden jut eszünkbe róla. A reggelinktől kezdve, a díszes húsvéti tojásokon át, a tyúk vagy a tojás kérdéskörén keresztül tulajdonképpen bármi megfordulhat a fejünkben a tojás hallatán. Kétségkívül az alapélelmiszereink egyike, így az utóbbi időben csak annak kerülhette el a figyelmét a drágulása, aki nem jár vásárolni vagy nem akar tudomást venni róla. Egy-egy nagybevásárlás alkalmával ugyanazokért a termékekért mintegy három-négy ezer dinárral is többet fizethetünk, mint egy évvel ezelőtt. Számomra ilyenkor mégis a legmeghökkentőbb a tejtermékek és a tojás drágulása.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Falusi lányként úgy nőttem fel, hogy odahaza sosem kellett vásárolnunk tojást, mindig volt annyi, amennyire szüksége volt egy öttagú családnak, sőt emlékszem, sokszor jóval több is annál. Olyankor mindig elajándékoztuk a közeli rokonainknak vagy ismerőseinknek, vagy pedig isteni finom piskótát sütöttünk belőle, amelyből köztudott, hogy nincs az a mennyiség, amely ne fogyna el, főként ha házi baracklekvárral van töltve. Biztosan ezért is vagyok így ledöbbenve azon, hogy legalább 22 dinárba kerül egy tojás, amely ráadásul, ha nem háztól veszi az ember, meg sem közelíti a háztáji tyúktojást. Volt már rá példa, hogy sütöttem valamit és a szüleimtől kapott tojás mellé egy bolti tojást ütöttem fel, és csak álltam a tál felett és néztem, hogy a tojássárgák mennyire különböző színűek.
Bár tyúk és tojás csak a szülői ház udvarában található, nálunk már nem, ennek ellenére azonban nagy tojásfogyasztók vagyunk mi is. Még most is érzem a frissen sült bundás kenyér illatát, amelyet édesanyám oly sokszor készített a családnak, és sokszor még pizsamában is leülhettünk az asztalhoz bemajszolni azt. Ez azért amióta felnőttem alapjában véve megváltozott, hiszen a reggelit már én készítem és a pizsamás lustálkodásra is maximum csak hétvégén jut idő. A napi rohanás mellett azért igyekszünk a reggeli étkezésekre gondosan odafigyelni, ilyenkor sokszor a mi konyhánkban is készül nosztalgikus bundás kenyér, póréhagymás rántotta, de akár tükörtojás is. Arról nem is beszélve, ha épp süteményt készítünk, óriási kedvenc nálunk a krémes, amelynek tölteléke tojás nélkül el sem készülhetne.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Bele sem gondoltam még, hogy mi mindenhez használjuk ezt az alapélelmiszert. Nem telik el nap, hogy ne készülne belőle valami a konyhában, ha esetleg előfordul, hogy nincs belőle odahaza, szinte hiányérzete támad az embernek. Persze manapság egyre gyakrabban esik szó arról is, hogy nem feltétlenül egészséges a fogyasztása, de ha jobban belegondolok, ezt az olajra, a zsírra, a tejre, a húsra és minden egyébre is rámondják. Ennünk viszont csak kell valamit, szóval, ha napjaink élelmiszertrendjeit szeretnénk követni, messze nem volna olyan színes a receptgyűjteményünk, mint nagyanyáinknak, az ő gyűjteményeiknek a tojás szintén az alapját képezte, hiszen ritka volt az a háztartás, ahol ne legelészett volna legalább egy-két tyúk az udvarban.
Nem mellékes az sem, hogy a közelgő húsvéti ünnepek elengedhetetlen szimbóluma a szóban forgó törékeny élelmiszer. Hol zöldre festik, hol pirosra, hol főtten, hol kifújva, van akinél az ajtóra akasztják és van akinél díszes fészkekben helyezik el. Ahány ház, annyi szokás, ez különösen igaz az ünnepi időszakban. A keresztény vallásban a húsvéti tojás Krisztus feltámadását jelképezi. Manapság pedig számtalan technikával készítenek díszesebbnél díszesebb tojásokat, emelve ezzel az ünnep dicsőségét.
Ezek mindössze a legismertebb és leggyakrabban felmerülő témakörök a tojással kapcsolatban, természetesen számtalan más megközelítése is van, és mindenkinek más és más jut eszébe róla. Egy biztos: szinte kivétel nélkül minden háztartásban a hűtőszekrények és a kamrák állandó lakója. A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy melyik volt előbb: a tyúk vagy a tojás?
Nyitókép: (Illusztráció – Pixabay.com)
