Az energiaszektor jelentheti a legnagyobb kockázatot

A zsargonban szerb Davosként emlegetett Kopaoniki Üzleti Fórumot március 5-e és 8-a között tartották meg. A gazdaság ellenálló képessége bizonytalan időkben – kulcsfontosságú kihívások Szerbia és a Nyugat-Balkán számára mottóval hirdették meg. A jubiláris 30. rendezvényen közel kétezer hazai és külföldi szakember vett részt. Szerbia gazdasági növekedése csak a tervezettnek a felét érte el tavaly, az infláció felgyorsult, de hasonló trendek észlelhetők Kelet-Közép-Európa más országaiban is – mondta a megnyitón Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke. Véleménye szerint az idén az energetikai szektor jelenti a legnagyobb kockázatot Szerbia számára. Petrović arról beszélt, hogy Szerbia az elkövetkező években is áramimportra fog szorulni, és a villanygazdaság talpra állításához az elkövetkező 10 évben szerinte 10–15 milliárd euróra lesz szükség. Az IMF képviselői a fórumon szintén elsősorban az energetikai szektor reformjának szükségességét emelték ki.

A szervezők nevében Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke elmondta, hogy a nyugat-balkáni térség gazdasága tavaly gyengébb eredményeket ért el 2021-hez képest. Jorgovanka Tabaković bankkormányzó a megnyitón úgy fogalmazott, most, hogy a világ egyfajta válaszút előtt áll, ezért összefogásra van szükség. Elmondta, a nagy kihívásokkal tarkított 2022-es év során megmutatkozott, megvan a tudás és vágy arra, hogy erősítsék a szerb gazdaság ellenálló képességének alappilléreit. Siniša Mali pénzügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a kormány folytatja eddigi gazdaságpolitikáját, melynek elsődleges célja, hogy megőrizzék a makrogazdasági stabilitást, és emeljék a polgárok életszínvonalát. Azt sem mulasztotta el hozzátenni, amit az államfő is gyakran hangsúlyoz, hogy a várakozások szerint a szerbiai átlagbér 2025-ben 1000 euró lesz, az átlagos nyugdíj pedig eléri a 430–450 eurós szintet. „Folytatjuk a nagyberuházásokat, valamint a közvetlen külföldi befektetések serkentését is” – emelte ki Mali a fórumon.

Mivel az energiaszektor és általában az energetikai témák minden panelbeszélgetés keretében szóba kerültek, a pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy nem halogatják tovább az energiaszektor reformját. A Szerbiai Villanygazdaságra szerkezeti átalakítás vár, részvénytársasággá alakítják. Egyebek mellett ez az egyik célkitűzés azok közül, amelyeket a Nemzetközi Valutaalappal kötött új egyezményben is meghatároztak. Siniša Mali a Kopaoniki Üzleti Fórum utolsó napján aztán ismét hangsúlyozta, hogy a szerbiai és a világgazdaság számára talán még soha nem voltak komolyabbak a kihívások. Az állam azonban már megmutatta, hogy kezelni tudja a válságot, illetve hogy tudja, hogyan kell megvédenie a gazdaságot és a munkahelyeket. Arra is emlékeztetett, hogy Szerbia 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben összesen kilencmilliárd euró értékben, három segélycsomaggal segítette a gazdaságot és a polgárokat. A költségvetési politikáról elmondta még, hogy a munkahelyek megőrzése mellett a magas növekedési ütemhez is hozzájárultak intézkedéseikkel. Mindez hozzájárult egy felelős kormány és az állam hitelességének kiépítéséhez. Ezért nem meglepő, hogy rekordnagyságú a külföldi tőkebeáramlás. Mali hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett az újabb gazdasági reformok végrehajtása mellett.

Ana Brnabić kormányfő az üzleti fórum zárónapján rámutatott, hogy a világban uralkodó helyzet egyre összetettebb. Hangsúlyozta, hogy Szerbia stratégiai irányvonala ismert, ez pedig az európai uniós felzárkózás. Szerinte erre kell törekedni még akkor is, ha jelenleg a tagállamok többsége valójában nem támogatja a bővítést. A csatlakozáshoz szükséges reformok azonban az állam, a gazdaság és a lakosság érdekeit szolgálják – fogalmazott a miniszterelnök. Ezúttal is emlékeztetett arra, hogy a 2000. év óta megvalósított befektetések 70 százaléka az unióból érkezett, az uniós háttérrel rendelkező vállalatok több mint 280 ezer embert foglalkoztatnak országunkban. A szerbiai export 65 százaléka is az unióba kerül. Brnabić ugyanakkor azt is bejelentette, hogy terveik szerint az év végéig szabad-kereskedelmi megállapodást kötnek Kínával, valamint hasonló egyezményt készítenek elő Egyiptommal és az Egyesült Arab Emírségekkel is.

A kiszámíthatatlanul változó energiaárak az inflációra és a gazdaság teljesítményére gyakorolt negatív hatásuk miatt az ukrajnai háború előtt is nehézségeket okoztak egész Európának. A fegyveres konfliktus kirobbanása tovább fokozta a bizonytalanságot. Az energiaéhség mindeközben folyamatosan fokozódik. Egyik oldalon ugyan láthatóan a tudatos energiafogyasztásra törekszik a lakosság, viszont egyre több elektromos eszközt használunk. A gazdaság sem tartható növekedési pályán, ha nincs biztosítva a folyamatos energiaellátás. Dubravka Đedović bányászati és energiaügyi miniszter a fórumon bejelentette, hogy az állam a következő időszakban is biztosítja az összes energiaforrás esetében a stabil ellátást. Az Energiabiztonság a gazdasági világválság körülményei között – kihívások és javaslatok a jövőre címet viselő panelen elmondta, hogy a tél beállta előtt elegendő mennyiségű gázt biztosítottak a szerbiai és a magyarországi tározókban, valamint a kőolajszármazékok készletei 54 százalékkal voltak magasabbak 2022 végén, mint 2021-ben. Sikerült elérni, hogy az áram lakossági ára, az idén januári 8 százalékos korrekció ellenére továbbra is a legalacsonyabbak közé tartozik Európában. Ugyanez a helyzet a gáz árával is.

Mindeközben azonban már májusban megdrágulhat a földgáz és az áram Szerbiában. Ezt kéri a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a belgrádi kormánytól. Nem maradhat a mostani alacsony szinten az energiahordozók ára Szerbiában, erről beszélt az IMF misszióvezetője a Kopaoniki Üzleti Fórumon. Donal McGettigan szerint a valutaalap emelést vár ebben a tekintetben a belgrádi kormánytól, illetve szükségességét látja annak is, hogy megreformálják az egész energetikai szektor működését. McGettigan szerint a villanygazdaság a rossz vezetés miatt került nehéz helyzetbe. A Nemzetközi Valutaalap misszióvezetője a fórumon ajánlásokat fogalmazott meg. Szerinte Szerbiában szükség van az állami vállalatok függetlenségének növelésére, s a mostaninál szigorúbb monetáris politikai intézkedések is kellenének. Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója be is jelentette, hogy egyszer biztosan, de lehet, hogy idén kétszer is emelik a földgáz árát. A drágítás pedig kivétel nélkül mindenkit érinteni fog: a lakosságot és az ipari felhasználókat is. Az IMF ajánlása szerint a januári emelést követően májusban, majd novemberben, illetve 2024 májusában is emelni kellene a földgáz és a villamos energia árát is.