Az elmúlt hét folyamán a szerbiai hírportálokat bejárta egy nagy méretű átverés híre, amelynek mintegy százezer polgár esett áldozatul. Ez valójában egy úgynevezett piramisjáték volt, ami gyakori mód a mit sem sejtő emberek átverésére és pénzük eltulajdonítására. A legújabb internetes átverés a Kangaroo treasure néven bejegyzett kínai céghez fűződik, amelynek képviselői hat hónap után az átvert emberek pénzével együtt eltűntek az országból. A károsultak szerint mindegyikük legalább néhány tízezer, de akár néhány millió dináros veszteséget könyvelhetett el. Egyesek a könnyű internetes pénzkeresésben hittek, mások pedig kölcsönöket vettek fel és hatalmas adósságokba verték magukat. Az április elején száz dináros indulótőkével bejegyzett vállalat képviselői az emberek érzelmeire, hiszékenységére alapozva mesés hozamot ígérgettek. A bejegyzett vállalkozás felhatalmazottja és tulajdonosa egy bizonyos Libo Liu kínai állampolgár volt. A Szerbiai RTV szerint a mai napig mintegy 35 bűnvádi feljelentést nyújtottak be a különleges ügyészségnek a kínai Kangaroo treasure vállalat ellen csúcstechnológiai bűncselekmények elkövetése miatt.
Ez az eset is a klasszikus piramisjátékok képletét követte. Fontos felismernünk az ehhez hasonló átveréseket, amelyek rendszere könnyen átlátható, ha tisztában vagyunk a jellemzőivel. A szakemberek javaslata szerint mielőtt belemennénk egy ilyen vállalkozásba, fontos leellenőrizni, hogy ki nyújtja a munkát és milyen módon történik a bérezés. Azt is meg kell tudnunk, hogy van-e egyáltalán egy illetékes személy, akit felhívhatunk, vagy egy iroda, amit felkereshetünk. A piramisjátékok egyik jellemzője, hogy a cég képviselői a vállalkozásuk, vagy a termékeik népszerűsítése során mindig szakszerűen hangzó kifejezéseket hangoztatnak, azonban semmilyen konkrétumot nem közölnek a hallgatóságukkal. Az utóbbi években például az IPO (Initial Public Offering) és a blockchain szavakat használják a leginkább. Az IPO mozaikszó használata esetén a háttértörténet általában elektromos autókkal, vagy egy eddig teljesen ismeretlen technológiai újítással foglalkozó vállalkozás részvénykibocsátás útján történő tőkebevonásáról szól. Emellett egyre többször megjelennek a kriptovalutákkal és blockchaine-technológiával kapcsolatos „vállalkozások”. A jól hangzó ígéreteket sokszor mindent tudó személyek, úgynevezett „guruk” közvetítik. A bemutatkozás során minden esetben előfordul, hogy az adott személy rengeteg munkával hozta létre a vállalkozását, miután korábban csalódás érte, rendszerint a volt munkahelyén. A piramisjátékok könnyen felismerhetővé válnak, amikor az előadók világcégek sikertörténeteit adják elő, olyan formában, hogy ha valaki néhány évvel korábban száz dollár összeget fektetett volna be az adott cégbe, mostanra már dúsgazdag lehetne. Ezek a történetek leginkább csak arra szolgálnak, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését és pénzszerzési vágyát. A bevételekről beszélve általában két jövedelemszerzésre vonatkozó ígéret szokott megjelenni. Az egyik, hogy a pénz befizetése után a résztvevőknek már semmit sem kell tenniük, a cég heti 4-6 százalékos nyereséget fog elérni a tőkére vetítve. A másik módszer pedig a jutalékalapú kifizetési rendszer, vagyis a jövedelem a tag által beszervezett újabb személyek befizetett összegeitől, majd az általuk beszervezendő további belépők pénzeitől függ. Ez utóbbi módszert alkalmazták a fentebb említett esetben is. Az egész rendszer valójában az új belépők pénzéből működik, ami idővel törvényszerűen összeomlik. A hálózatépítés mögött, mint az a fentiekből is látható, nincs valós gazdasági tevékenység. A pénzmozgás mindössze annyiból áll, hogy a hálózathoz csatlakozók jutalékként szétosztják maguk közt a később belépők által csatlakozáskor befizetett összegeket. A valós gazdasági termelés és az új tagok hiányában a rendszer rövidesen összeomlik, a becsapott emberek pénze pedig többnyire elveszik.