Bizalom. Az egészségügyi tárcavezető tisztségét néhány hónapja betöltő Danica Grujičić ezt tartja az egészségvédelem és a betegségmegelőzés egyik legfontosabb aspektusának. „A páciens, aki az adott orvos javallatával összhangban jár el és ez gyógyulást hoz számára, feltehetőleg másodszor is ugyanehhez az orvoshoz fordul egészségügyi problémáival, majd az újabb sikeres terápiát követően harmadszor és negyedszer is, ezt követően pedig talán már eszébe sem jut az interneten gyógyszer, vagy megoldás után kutatni, de valószínűleg a védőoltással való immunizáció témájában is orvosa véleményét kéri ki. Az orvosok és a páciensek közötti bizalom visszaállítása nélkül nem lehet hatékony az egészségügy.”
Az elmúlt három évben számos alkalommal találkozhattunk a megállapítással, hogy a Covid–19 elleni küzdelem egyrészről az orvosok és a páciensek közötti bizalom hiányának, másrészről pedig a virtuális világ „polihisztorainak”, no meg az összeesküvés-elméletek járványszerű terjedésének következtében nem volt annyira eredményes, mint amilyen lehetett volna. Az emberek egy része az óvintézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat – vagy kötelezettségeket –, valamint az immunizációs útmutatásokat is az említettek okán vette semmibe. Azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha járványszerűen terjedő kórokozók vonatkozásában a társadalom egy része a tudomány helyett a megalapozatlan, illetve esetenként a bizonyítottan hamis állításoknak ad hitelt, már 2017-ben és 2018-ban is megtapasztalhattuk. Hat évvel ezelőtt a szomszédos Romániát követően Szerbiában is egyre többen kezdtek megbetegedni az akkorra szinte már kiirtottnak hitt kanyaróban, egy olyan betegségben, amelyik ellen több évtizede hatékony védőoltás áll rendelkezésre. A Batut Közegészségügyi Intézet kimutatásának értelmében 2017 ősze és 2019 augusztusa között 5798 fertőzést és 14 halálesetet jegyeztek országszerte. A megbetegedettek 94 százaléka vagy egyetlen dózis védőoltást sem kapott meg, vagy nem szerzett átoltottságot, legtöbbjük 5 évnél fiatalabb gyermek volt, a sajtótartalmak szerint többüknél is maradandó egészségkárosodás alakult ki.
(Illusztráció – benu.hu)
A járvány kitörését megelőző évben országszerte 81 százalékra esett vissza az MMR oltóanyaggal (kanyaró, mumpsz, rózsahimlő) védettek aránya. A világszerte elfogadott álláspont szerint ahhoz, hogy egy ország tartósan védve legyen a kanyarót okozó vírussal, a morbillivel szemben, a lakosság több mint a 95 százalékának kell két dózis vakcinával védettséget szereznie. Szerbiában a gyermekek a kötelező védőoltás első dózisát 12–15 hónapos korukban kapják meg, míg a másodikat az általános iskola első osztályának megkezdése előtt. A járványt követő évben az oltottsági arány állítólag jelentősen megnövekedett és elérte a 93,4 százalékot, ám egyes értesülések szerint 2021-ben és 2022-ben az országos oltottsági arány 80 százalék alá esett – függetlenül a kiróható pénzbírságtól, vagy az iskoláskor előtti intézménybe való íratással kapcsolatos korlátozásoktól –, mindenekelőtt az első dózis tekintetében – 2021-ben 74,8 százalékos volt. Az év végi sajtótartalmak szerint 2021-ben Újvidéken a 12 és a 15 hónap közötti gyermekek 25 százaléka kapta meg az MMR védőoltás első dózisát, míg Dragan Delić infektológus értesülései szerint 2022-ben országszerte a gyerekek 58,4 százaléka kapta meg a védőoltást. Bizonyos sajtótartalmak értelmében egyedül az Észak-Bácskai, az Észak-Bánáti és a Bori Közigazgatási Körzetekben haladja meg az oltottsági arány a 90 százalékot. A szakértők egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy nem az a kérdés, hogy ismét kialakul-e a kanyarójárvány, hanem az, hogy mikor. Egyébként a helyzet globális szinten ugyancsak lesújtó, egy, a The Lancetben publikált kutatás szerint az első dózissal beoltottak aránya 2020-ban az előző évben jegyzett 86 százalékról 84 százalékra csökkent, míg a második dózissal beoltottak aránya 71 százalékról 70 százalékra. Míg a globális elemzések szerint bizonyos térségekben a pandémia miatt is akadozott a kanyaró elleni immunizáció, addig a szerbiai szakértők egyetértenek azzal kapcsolatban, hogy az országban szinte kizárólag az MMR vakcinát ellenzők kampányszerű tevékenységére vezethetők vissza a csökkenő arányok.
Predrag Kon epidemiológus korábbi magyarázatának értelmében a morbilli elsősorban azokat veszélyezteti, akik nem kapták meg a szükséges védőoltást és/vagy nem betegedtek meg korábban kanyaróban. Szavai szerint, ha ezek az emberek érintkeznek a vírussal, szinte biztosan megbetegszenek. Akik csak egyszer kapták meg a védőoltást, feltehetőleg szintén megbetegszenek a vírussal való érintkezést követően, ám annyira enyhe, vagy atipikus tüneteik lesznek, hogy valószínűleg még az orvosuk sem fog kanyaróra gyanakodni, magyarázta a szakértő, rámutatva, hogy az említett populációt egyrészről védettnek tekinthetjük, másrészről viszont rizikófaktornak, hiszen atipikus tüneteik miatt senki nem teszi meg azokat az intézkedéseket, amelyek megakadályoznák, hogy terjesszék a vírust. Ennek következtében azok is érintkezhetnek a vírussal, akik esetleg betegségük, vagy legyengült immunrendszerük miatt orvosi okokból meg sem kaphatják a védőoltást.
A szakirodalom a kanyaró legsúlyosabb szövődményei között egyebek mellett a fül bakteriális fertőzéseit, a bronchitist, a tüdőgyulladást, az agyvelőgyulladást és a szaruhártya fekélyes megbetegedését említi. A komplikációk elsősorban az immunhiányos betegeket, a fejletlen immunrendszerű kisgyermekeket – akik még meg sem kaphatják a védőoltást –, valamint az állapotos nőket érinthetik nagyobb arányban.
