2024. december 21., szombat

Fojtogató légkörben

A hazai híreket figyelve az utóbbi időben többször találkozhattunk a légszennyezés problematikájára utaló cikkekkel, a jelenség ugyanis egyre nagyobb méreteket ölt az országban. Az elmúlt hónapokban Belgrád több alkalommal a világ legszennyezettebb fővárosai listájának élére került, de az ország más városaiban is a helyzet aggodalomra ad okot. A légszennyezés tekintetében a 2021-es esztendőben országos szinten Novi Pazar foglalta el az első helyet, viszont az IQAir portál adatai szerint a negatív élvonalhoz tartozik még Belgrád mellett Čačak, Leskovac, Užice, Lazarevac és Pirot is. Az állam a tavalyi év folyamán végre elfogadta a levegőminőség védelmére vonatkozó programtervezetet, amellyel elismeri a légszennyezés problematikájának meglétét, aminek következtében évente 11 200 ember veszti életét Szerbiában.

Komolyan kell foglalkoznunk a problémával, hiszen a levegő az egész élővilág, így az ember számára is elengedhetetlen életfeltétel. A légszennyezés globális szinten az emberi egészségre ártalmas első tíz tényező közé tartozik. A gyakorlatban „minden tevékenység légszennyezésnek számít, ami által olyan anyagok és energiák kerülnek a levegőbe, amelyek veszélyeztetik az élővilág egészségét, illetve akadályozzák a környezetben történő kikapcsolódás és egyéb jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását”. Az ember okozta légszennyezés tényezőinek felét az olyan nagy szennyezők, mint a nagy kiterjedésű ipari létesítmények, hőerőművek, cementgyárak, míg a másik felét a tűzterek, a mezőgazdaság és végül a közlekedésből eredő káros anyagok alkotják.

(Illusztráció – Pixabay.com)

(Illusztráció – Pixabay.com)

Az egészségre a legnagyobb veszélyt a lebegő részecskék jelentik, mivel a legtovább maradnak fenn a levegőben és a legmélyebbre hatolnak a légzőszervekbe, ezáltal pedig különféle, az egészségre káros hatásokat válthatnak ki. A nagyobb koncentrációjú légszennyezettség hatása alatt álló személyeknél néhány napon belül olyan reakciók jelentkezhetnek, mint a köhögés, a könnyes szem, nyomásérzés a mellkasban. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és az idősek, valamint az olyan személyek is, akik már valamilyen komolyabb légzőszervi, vagy szív- és érrendszeri betegségben szenvednek.

Az ipari légszennyezés által szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, valamint toxikus fémeket is tartalmazó szilárd anyagok kerülnek a levegőbe. A gépjárművekből származó kipufogógázok rengeteg szennyező anyagot bocsátanak ki, egyebek mellett szén-monoxidot és ólmot, ami miatt jelentősen megnövekszik a levegő nitrogén-dioxid és szénhidrogén-tartalma. Ezek a vegyületek a napfény hatására szmogot és talajközeli ózont idéznek elő, amely asztmát okozhat, de az élővilágot is pusztítja: károsítja az erdőket, lassítja a növények növekedését. A finom részecskék és a talajközeli ózon csökkenti a várható élettartamot. A szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben és a légutakban, ezáltal különféle betegségeket idézhetnek elő, elsősorban asztmát, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Ezen negatív hatások csökkentésére számos megoldás létezik, de a szakemberek megegyeznek abban, hogy a legfontosabb feladat a hőerőművek kéntelenítése, amit füstgáz-kéntelenítő rendszerekkel lehet elérni. Szerbiában csak a kostolaci hőerőmű rendelkezik ilyen berendezéssel, amelynek köszönhetően az utóbbi időben a felére csökkent a létesítmény kén-dioxid-kibocsátása. Az önkormányzatok is sokat tehetnek a levegő minőségének feljavításáért, amely téren Újvidék szolgálhat példaként. A tartományi székváros az egyetlen az ország azon önkormányzatai között, amely a levegő minőségére vonatkozó tervezettel rendelkezik, ugyanakkor sikerült is csökkentenie a káros anyagok mértékét. A város köszönheti ezt a földrajzi fekvésének is, hiszen a síkvidéken a szelek képesek felfrissíteni a levegőt, emellett a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek is hozzájárulnak a levegő minőségének javításához.

A légszennyezettség mérése mellett a levegő minőségének javításához egyebek mellett a parkolási díj megdrágításával, a kerékpározás népszerűsítésével, a sétálózónák megnövelésével, kerékpárutak felújításával és bővítésével, valamint fák ültetésével és zöldfelületek kialakításával lehet hozzájárulni.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás