A tavasz sehogy nem akar beköszönteni. Hideg van, mégis a gazdák közül egyesek már megkezdték a munkálatokat, mások még várnak a szebb időre. Ilyenkor, március elején, a vetésre való előkészület a fő téma. Ezen a tavaszelőn azonban annyi minden történt, hogy a vetés valahogy másodrangú szerepet kapott. Az orosz-ukrán válság új dimenziót adott nemcsak a legfontosabb mezőgazdasági műveletnek, hanem úgy általában a tavasznak is. A fő kérdés: mi következhet ezután? Merthogy a különböző járványok az előző években sokaknak elrontották számításaikat. Először az afrikai sertéspestis billentette ki a jószágtartókat az egyensúlyból, azután jött a humánjárvány, a korona, most meg ez a háború, ami súlyánál fogva mind a két említett bajt maga mögött hagyhatja – ha elmérgesedik! Nézzük miért...
Elsősorban azért, mert Ukrajna és Oroszország együttesen a világ búzaexportjának 29 százalékát adják, az együttes gabonaexport-potenciáljuk megközelíti a 100 millió tonnát. Összevetésül: az Európai Unió teljes búzatermelése 130 millió tonna körül mozgott 2021-ben. Az orosz hadsereg már Odesszát is támadja, márpedig ez az a kikötő, ahonnan Ukrajna exportálja az árukat. Ha az odesszai kikötőt lerombolják, akkor nemcsak az lesz a gond, hogy az ott tárolt több millió tonna gabona megsemmisül, és nem kerül exportra, hanem az is, hogy mikor építik újra a kikötőt.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium tavalyi jelentése szerint a közel-keleti térség államai több mint 36 millió tonnányi gabonát importáltak, nagyrészt Ukrajnából és Oroszországból. A jelentésben arra is figyelmeztettek, hogy ez az importmennyiség Iránban, Irakban és Szíriában a szárazság és az egyre gyakoribb hőhullámok miatt emelkedni fog. David Beasley, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) igazgatója máris kijelentette, hogy a háború „drámai hatással lesz” a régióra.
A háború kitörése után a világ gabonatőzsdéin azonnal meredeken emelkedtek az árak. A chicagói tőzsdén a búza 16,04 százalékkal megdrágult, és a kukorica is, de „mindössze” 6,92 százalékkal. A pénteki jelentés beszámol arról, hogy a párizsi Euronexten a búza 316,50, a kukorica 280,00 euró/tonna, előbbi 19,43, utóbbi 12,11 százalékkal drágult meg!
Hiába a 42 millió tonnás idei exporteredmény – a váratlan fordulat következtében –, most egy nap alatt megduplázódott a liszt ára Ukrajnában. A készpénz eltűnt az automatákból, az élelmiszer az üzletekből, a bankok bezártak és még a számláikat sem tudják befizetni az emberek. Az áremelkedés elérhet más országokat is, bennünket is – hiába vagyunk jelentős gabonatermelő ország.
Mit mondanak minderre a mi gazdáink? Először, hatalmas a meglepetés, a háborúra persze senki sem számított, sem pedig arra, hogy esetleg tovább bonyolódhat a mezőgazdaság számára létfontosságú inputokkal való ellátottság, hisz köztudott, hogy a nálunk használt műtrágya legnagyobb része orosz gyárakból származik. A másik dolog, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS többségi részvénycsomagja orosz kézben van, és ha a szankciók, melyekből mind több van és mind átfogóbbak, esetleg kiterjednek erre a vállalatra is, probléma adódhat a gázolajellátással. Persze, a termelők nem szeretnék, ha „elmérgesedne a helyzet”, de az itteni ember már annyi bajt, háborút, gazdasági zárlatot megélt és túlélt, hogy jól tudja – semmi sem lehetetlen!
