Nem egyszerű a kenyér és a péksütemény között választani. Ez nyilván nemcsak ízlés kérdése, hanem az étkezési szokások és az életmód alakulásai is nagyban meghatározzák a választást. Mindenesetre Szerbiában a statisztikai adatok alapján az elmúlt másfél évtizedben jelentősen csökkent, szinte megfeleződött az egy főre jutó kenyérfogyasztás. Viszont növekedett a kereslet a péksüteményekre, amelyek fogyasztása egyes régiókban évente fejenként meghaladja a tíz kilogrammos átlagot is.
Szerbiában jelenleg az éves kenyérfogyasztás lakosonként 51 kilogramm. Ez a statisztikai adatok alapján 40 százalékkal kevesebb, mint a 15 évvel ezelőtti mennyiség, amikor is az éves fogyasztás lakosonként 91,5 kilogramm kenyér volt. A hazai malom- és pékipari cégek érdekvédelmi szervezete, a Žitounija szerint az ország fejlettebb régióiban az átlag alatt alakult a kenyérfogyasztás, a fejletlenebb vidékeken viszont magasabb az átlagnál. A legutóbbi felmérések szerint Belgrádban 60,5 kilogramm kenyér fogy, Vajdaságban 51, viszont Šumadijában és Nyugat-Szerbiában 62,8, az ország déli és keleti régióiban legmagasabbak a mutatók, lakosonként 68,7 kilogrammot tesz ki az éves kenyérfogyasztás. Ehhez hasonlóan alakul a németek kenyérfogyasztási mutatója, amely szerint évente 57 kilogramm fogy lakosonként, a franciáknál ez 50 kilogramm. Az angolok viszont már jelentősen kevesebb kenyeret fogyasztanak, miután az éves kenyérfogyasztás náluk 37, az amerikaiak esetében még kevesebb, 17 kilogramm. Ezzel szemben Indiában az egy főre jutó kenyér- és tésztafogyasztás ennél is sokkal kisebb, évente mindössze 1,7 kilogrammot tesz ki.
A szerbiai pékek uniójának adatai alapján az országban mindennap 2,5 millió vekni kenyeret értékesítenek, és továbbra is meghatározó élelmiszercikknek számít a kenyér. Viszont jelentősen megnőtt a péksütemények fogyasztási aránya a gazdaságilag fejlettebb régiókban. A becsült adatok alapján Szerbiában az éves péksütemény-fogyasztás lakosonként átlagosan tíz kilogramm. A fejlett régiókban az átlagnál nagyobb mennyiségben fogynak a péksütemények.
(Fotó: Ótos András)
Többféle magyarázat lehet arra, hogy miért csökken a kenyérfogyasztás, illetve miért növekszik a péksütemények iránti kereslet, és arra is, hogy régiónként miért ekkorák a különbségek az országon belül. A választást nyilván nagyban meghatározza a kenyérfélék és péksütemények ára. A gyengülő vagy stagnáló vásárlóerő, a magas energiarák és a sütőipari termékek drágulása oda vezet, hogy a többség inkább az olcsóbb megoldást választja, vagyis inkább kenyeret vásárol. A kenyér sokkal olcsóbb és ezért elérhetőbb, mint a péksütemény. A gazdaságilag fejletlenebb régiókban talán éppen ezért jóval magasabb a kenyérfogyasztás, mint a fejlettebb vidékeken és a városokban, ahol erősebb a vásárlóerő és sokkal jobban megengedhetik maguknak az emberek a péksüteményeket. Ez nyilván a pékeknek is jobban tetszik, hiszen a péksüteményeken mindig nagyobb a haszon, mint a kenyéren. Emellett természetesen az étkezési szokások és az életmód változásai is befolyással vannak a kenyér és a péksütemény fogyasztására. A fejletlenebb régiókban talán az emberek jobban ragaszkodnak még a hagyományokhoz és a bevált étkezési szokásokhoz is. Ezért a kenyérnek még megvan a becsülete, a mindennapi betevőt jelképező szentsége, emiatt többnyire megkülönböztetett tisztelet övezi, és meghatározó alapélelmiszernek számít. A kevésbé urbanizált vidékeken nehezebb is hozzájutni a péksüteményekhez, mert nincs minden sarkon pékség. Ezzel szemben a városokban sorjáznak a pékségek, amelyeknek a kínálata sokszor elképesztően változatos, hiszen tényleg rengetegféle péksüteményt kínálnak. Ezért a városi ember sokkal könnyebben hozzájut, és ha anyagilag is megengedheti magának, akkor nyilván több péksüteményt fogyaszt. Bár szerintem ez nemcsak a pénztárcájától és az anyagi lehetőségeitől függ. Ehhez nagyban hozzájárulhat a vidéki és a városi életmód közti különbség is. A rohanó városi életmód miatt sokkal egyszerűbb az élet, ha az ember péksütemény vásárol, amit munkába menet vagy jövet útközben megvehet és elfogyaszthat. Ez nem biztos, hogy az ember javát szolgálja, de leegyszerűsíti a táplálkozást, akárcsak a sok mirelit vagy készétel, amivel tele vannak a boltok. Bár az egészségtudatosság lehet, hogy az elkövetkezőkben jobban kedvez majd a kenyérnek, amelynek a sütését egyre többen igyekeznek megtanulni, hogy azt otthon és maguk készítsék el az általuk összeválogatott alapanyagokból. Az emberek ugyanis szeretik tudni és megválogatni, hogy mit esznek meg. Az otthon sütött kenyér körülbelül annyiból kihozható, mint a pékségekben vásárolt, valamint szerintem a legtöbb esetben finomabb és tovább tárolható. A legtöbb műszaki boltban már elfogadható áron vásárolható kenyérsütő gép, ami egyben dagasztógép is. Így a sütéshez ezzel megteremhetjük a feltételeket, nem kell kemencét építeni, és bárki megnyithatja az otthoni saját élménypékségét. Csak idő és türelem kell hozzá, hogy az ízlésének megfelelő tésztát begyúrja, és abból kenyeret süssön a kenyérsütő gépben, vagy akár péksüteményt is a sütőben.
