Péntek éjszakától kezdődően még a legszkeptikusabbak is meggyőződhettek arról, hogy a szerbiai rendőrség, illetve annak különböző egységei nem a felkészületlen, alkalmatlan és érdektelen közalkalmazottak gárdája. Azok, akik ennek váltig az ellenkezőjét állították, szintén bizonyítékot kaptak saját elméletük valóságtartalmának vonatkozásában: az embercsempész bandák generálta biztonsági válságot majd akkor kezelik a hatóságok, ha egyetlen ember úgy dönt, hogy annak eljött az ideje. A Szabadkán és más településeken megkezdett átfogó rendőrségi akció első napján Bratislav Gašić belügyminiszter – nem lévén tudatában kijelentése visszásságának és a szerb társadalompatológia szempontjából való szemléletességének – közölte, hogy a Belügyminisztérium azért szervezte meg a biztonság visszaállítását szavatolni hivatott akciót, mert megszívlelte az államelnök egy nappal ezelőtti utasítását. Utóbbi egy-egy nem hivatalos kampányrendezvény és Koszovó-ügyi tárgyalás között időt szakított arra, hogy elkezdjen foglalkozni a nyolc éve a migránsok-menekültek vonulásából eredő, az elmúlt másfél évben pedig már az embercsempész bandák közötti leszámolások formájában is megnyilvánuló biztonsági válsággal, és közölte, hogy „ha a rendőrség nem képes megküzdeni a kihívással, akkor az érintett térségben beveti a katonaságot, és míg azt mondja az ember, hogy keksz, addig meg is tisztítják azt az illegális cselekményt végző egyénektől”. Ha sok-sok év után is, de az államelnök mostanra azt úgyszintén felismerte, hogy „az ország bizonyos térségeiben semmi sincsen rendben, jó a belgrádiaknak, hiszen ők biztonságban vannak”.
Akármi is motiválta cselekvésre a köztársasági elnököt – a minduntalan akadékoskodók szerint minden bizonnyal a választások közelsége –, Szabadka, Horgos, Magyarkanizsa és a környékbeli települések lakossága bizonyára megkönnyebbült. A csütörtök éjszakai-péntek hajnali, embercsempész bandák közötti, több emberéletet követelő összecsapást követően megkezdett hatósági akció során szombaton 870 illegális bevándorlóra bukkantak Szabadka, Zombor, Nagykikinda és Pirot területén, míg vasárnap Szabadka és Nagykikinda területén 157 illegális migránsra. A hatóság munkatársai 11 200 gépjárművet kutattak át, 15 600 személyt igazoltattak, lő- és hidegfegyvereket koboztak el, valamint átkutattak több tucat szálláshelyet. A belügyminiszter azt ígérte, hogy Szabadka no-go zóna lesz a gaztevők számára és a rendőrségi egységek addig maradnak, amíg meg nem tisztítják a térséget a bűnelkövetőktől. Továbbá megerősítette, hogy a magyar illetékesekkel való legújabb megállapodás értelmében a magyar hatóságok nem „lökik át” „csak úgy” a szomszédos ország területén elfogott illegális bevándorlókat a határzáron, hanem tájékoztatják a szerbiai Belügyminisztériumot, annak munkatársai pedig elszállítják az embereket.
Az, hogy az újabb, minden eddiginél látványosabb akció csupán színjáték-e, illetve az, hogy az érintett térségek lakossága csak rövidtávon, vagy esetleg hosszú távon is fellélegezhet-e, több tényezőtől függ. Az egyik alapvető kérdés továbbra is az, hogy vajon mennyire eredményesen őrzik a hatóságok az ország déli, illetve délkeleti határvonalát, hiszen ha nem jutnak be az országba a Nyugat-Európába tartó migránsok-menekültek, akkor az embercsempész bandák „munka” nélkül maradnak. Az is releváns szempont, hogy mi történik a Vajdaságból elszállított emberekkel, azaz módosítani tervezik-e az elszállásolásukkal kapcsolatos szabályokat. Vajon embercsempész bandákat is felszámoltak a hétvégi akció során? – ez a kérdés egyelőre megválaszolatlan. Kivizsgálni tervezik-e azokat a bizonyítatlan, nem hivatalos állításokat, hogy az embercsempész bandák tevékenységét az állami szervek korrupt munkatársai segítik – ez ugyancsak az égető kérdések egyike. Összefüggésben a migrációs válság célravezető kezelésével – de attól függetlenül ugyancsak – fundamentális marad az elvárás, hogy a szerbiai állami szervek a jogállamiság diktálta szabályokkal összhangban járjanak el, ne pedig az önkény maradjon a mozgatórugó. Mindazonáltal olyan, a folyamatokat alakító tényezők is vannak, amelyeket Szerbia nem befolyásolhat. A migráció, ezáltal pedig az embercsempész bandák tevékenysége megállításának szempontjából, elengedhetetlen az európai, különösen a német bevándorlás-politika átalakítása – utóbbi vonatkozásában valóban áttörés történhet –, hiszen ha az eddig legnépszerűbb országok elveszítik vonzerejüket, feltehetőleg kevesebben indulnak útnak.
Az összehangolt rendőrségi akció eredményességét egyelőre lehetetlen felmérni, ám talán árulkodó lehet a magyar rendőrség határrendészeti kimutatása. Míg például október 26-án, csütörtökön, Ásotthalom, Röszke és Mórahalom közigazgatási területén a járőrök 15 esetben 487 határsértőt tartóztattak fel, addig szombaton Ásotthalom, Röszke és Szeged-Gyálarét közigazgatási területén hat esetben 171 határsértőt, vasárnap pedig Ásotthalom és Röszke területén 3 esetben 39 határsértőt.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
