A közmondás, persze, helyesen így hangzik: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Merthogy a veréb méreteinél fogva kisebb madár, mint a túzok, meg hát értéktelenebb is. Akkor mégis – miért jobb az az egy veréb? Azért, mert okosabb, ha az ember elkerüli annak a kockázatát, hogy nagyobb dologra vágyik, de végül semmit sem kap. A tiltakozó mezőgazdasági termelők tisztában vannak ennek a mondásnak a jelentésével, talán ezért fogadták el azt a kevéske (kilátásba helyezett) segítséget, amit a keddi megbeszélésen nagylelkűen felkínált az agrártárca. Cserébe pedig csak egyet kért: szüntessék meg a gazdák az útzárlatokat!
A termelők a tiltakozásuk kilencedik napján csak részleges megállapodást kötöttek az agrártárcával. A jelenlevő két fél megegyezett ugyanis abban, hogy az útzárlatok megszűnnek, de a traktorok maradnak az utak mellett, mert az elmúlt hónapok (meg évek, sőt évtizedek) azt mutatják: a termelők egy cseppet sem hisznek az ígéreteknek, még akkor sem, ha azok legfelsőbb helyről érkeznek. Van rá nyomós okuk!
Egy szó, mint száz: sovány eredmény! Gyakorlatilag a termelők meg a tárca emberei arról tárgyaltak, hogy továbbra is tárgyalni fognak.
De nézzük a konkrétumokat, miről is volt szó a már említett megbeszélésen, amelyen jelen volt Ana Brnabić kormányfő és Jelena Tanasković miniszter asszony. Két témakörben körvonalazódott némi előrelépés.
GÁZOLAJ – CSAK 50 DINÁROS TÉRÍTÉSSEL?
A termelők az elmúlt napokban többször is hangoztatták, bizony ők nem tágítanak az utakról, meg zárlatokról, amíg a gázolajat már a töltőállomásokon nem kapják meg áfa és jövedéki adó nélkül, meg hogy nem állnak rá semmiféle utólagos visszatérítésre. Nos, a jelek szerint ezt a kívánságot nem teljesítik nekik. Másrészt, a minisztérium kezdetektől fogva azt hangoztatta: 50 dinár literenként, utólagos visszaigényléssel – és punktum! Tehát, azok a termelők, akiknek van NIS kártyájuk (vagy applikációjuk), a kutakon 179 dinárt fizetnek, meg még visszakapnak 50 dinárt, azok pedig, akiknek nincs a közelükben NIS töltőállomás, fizetik a teljes árat (ami most 204 dinár), és ebből kapnak vissza 50 dinárt. Na most, a gazdák képviselői azzal távoztak, hogy ezt az üzenetet továbbítják a tiltakozóknak, s a végső felelet majd tőlük függ. Tegnap délig semmilyen reagálás még nem volt. Érthető, a gazdák is emberek, biztosan belefáradtak már az egészbe. Az viszont biztos, a felkínált megoldás nem elégíti ki az elvárásaikat.
MÁSODIK TÉMA: HATÁRIDŐS KERESKEDÉS
Azzal a követeléssel kapcsolatban, hogy a hazai árviszonyokat európai mintára rendezzék, annyiban maradtak, hogy a minisztérium munkacsoportot alakít a határidős eladások intézményének a kidolgozására. Ez megnyugtató. Csakhogy az előző évek során már jó néhány alkalommal előfordult, hogy ha valamely testület munkacsoportot hoz létre, az jó előre azt jelenti, hogy a felmerült problémát valójában meg sem akarja oldani.
De vajon mi is az a határidős kereskedés? A definíció szerint a határidős ügylet egy olyan ügylet, aminek a teljesítése nem azonnal, hanem előre meghatározott áron és időpontban történik. A határidős ügylet tehát a jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett, jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás. A határidőre szóló kereskedés lehetőséget ad arra, hogy olyan dolgokkal is kereskedjünk, amelyek még nincsenek a birtokunkban, így ezeknek az ügyleteknek vannak kockázatai.
Nem biztos, hogy a tárgyalásokat éppen ennek az ügyletnek a bevezetésével kellett kezdeni. Vannak sokkal gyakorlatiasabb dolgok is, mint például az, hogy végre töröljék el a hazai árutőzsdén a kettős, áfás, és áfa nélküli árakat, mert ilyen nincs sehol a világon, csak nálunk! A felvásárlók rendszerint rámondják az áfa nélküli árra, hogy benne van az áfa is, és szinte soha nem az áfás árat fizetik ki a termelőknek!
Nyitókép: Ótos András felvétele
