A köztársasági választások részeredménye számos meglepetést okozott. Egyrészt azzal, hogy többen éltek polgári kötelezettségükkel, mint tavaly, hiszen (a Köztársasági Választási Bizottság adatai alapján) a szavazati joggal rendelkező polgárok 58,64 százaléka adta le a voksát vasárnap. Igaz, még így sem volt a részvétel arányos azzal a befektetett energiával, amivel polgári kezdeményezésként (ProGlas) próbáltak rámutatni a szavazás jelentőségére. Úgy tűnik, nagyon nehéz felkelteni a tömegek érdeklődését a voksolás iránt, miközben éppen ez az, ami esetleg bármiféle változást hozhatott volna Szerbia politikai életében. A politikai pártok eredménye ugyanis éppen attól függött, ki tudja a legnagyobb mértékben mozgósítania szavazótáborát.
Az, hogy a Szerb Haladó Párt szerezte a legtöbb szavazatot, várható volt, már csak azért is, mert ők rendelkeznek a legnagyobb infrastruktúrával, ám arra, hogy ilyen mértékű előnyre tegyenek szert, és a részeredmények szerinti a szavazatok 46,78 százalékának begyűjtésével valójában már egyedül is parlamenti többséget alkothatnak, talán még a korábbi koalíciós partnereik sem számítottak.
A politikai elemzők 2022-ben azt hangsúlyozták, hogy a Szerbiai Szocialista Pártnak sikerült megállítani a szavazótáboruk fogyását. Valamivel egy évvel később azonban bebizonyosodott, hogy ez a megállapítás csak ideiglenes volt, a tavalyi közel 12 százalékos szavazati eredményük után most a 6,58 százalék támogatással, úgy tűnik, köztársasági szinten nem lesznek a mérleg nyelve. Ivica Dačić, az SZSZP elnöke hangot is adott csalódottságának, az első részeredmények közzététele után annyit mondott: ha nem lett volna baráti biztatás, már meghozta volna a szükséges politikai döntéseket, utalva arra, hogy esetleg le is mondott volna a pártvezetésről. Leírni azonban nem kell őket. Még.
Az idei politikai megmérettetésben a legnagyobb hangsúlyt ugyanis a belgrádi helyhatósági választások kapták. Ez volt talán a legbizonytalanabb és talán legfontosabb verseny, ugyanis csak a főváros közel annyi szavazópolgárt ölel fel, mint Vajdaság, de jelentősen nagyobb költségvetéssel is rendelkezik, mint bármelyik másik város, miközben a legtöbb vállalat székhelye is itt található. Vagyis az ország pénzforgalmának jelentős része éppen itt bonyolódik le. A fővárosi önkormányzati választások eredményeinek közzététele azonban nagyon lassú. Ez pedig gyanút is kelt a szavazópolgárokban. Az SZHP vasárnap esti sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić kiemelte, a terepről beérkezett adatok alapján, a listájuk a szavazatok 39 százalékát szerezte meg, míg a Szerbia az erőszak ellen lista a 35 százalékát. Gyanús, hogy a haladók a szocialistákkal megszerezhetik a többséget városi szinten, a dr. Branimir Nestorović által vezetett MI választási lista pedig a bejelentések szerint nem kíván koalícióból politizálni. Aleksandar Šapić, a haladók korábbi és jelenlegi polgármesterjelöltje be is jelentette: ha kell, Belgrádban megismétlik a választásokat.
Éppen a MI választási lista okozta a legnagyobb meglepetést nem csak Belgrádban, hanem köztársasági szinten is, már csak azért is, mert viszonylag újak a politika színterén és a médiában sem lehetett sokat hallani róluk. A celebdoktornak is tekinthető Nestorovićnak a népszerűség hozhatta ezt az eredményt.
Habár jelentősen több parlamenti képviselője lesz a több ellenzéki pártot magába gyűjtő Szerbia az erőszak ellen listának, Marinika Tepić, az egyik listavezető kiemelte, elégedetlenek a 23,45 százalékos eredménnyel, még úgy is, hogy ez megközelítőleg 60 mandátumot jelenthet a parlamentben. Ők számos törvénytelenségre hívták fel a figyelmet, a másik listavezető, Miroslav Aleksić a szavazatok meglopásával vádolta meg a hatalmi pártot. Éppen ezért a választási eredmények, különösen a belgrádi eredmények miatt, tüntetést szerveztek a fővárosban.
A jobboldali pártok szereplésében is meglepetésnek számít, hogy a viszonylag csendesebben politizáló NADA lista jobban szerepelt, mint a hangosabban fellépő Nemzeti Gyülekezés (Nacionalno okupljanje). Úgy tűnik, sem a Dveri, sem pedig a Zavetnici nem lesz része a parlamentnek, hiszen nem sikerült elérniük a 3 százalékos küszöböt, vagyis 10-10 parlamenti képviselőt veszítenek. A Miloš Jovanović által vezetett NADA ugyanakkor megőrizte tavalyi szavazótáborát, ezúttal is a szavazatok 5 százalékát gyűjtötte be, vagyis ugyanolyan erőt képvisel majd várhatóan, mint eddig a köztársasági képviselőházban.
Kedvezőbben alakultak a választások ugyanakkor a Vajdasági Magyar Szövetség számára. Azzal, hogy több szavazatot gyűjtött be a párt, illetve hogy kevesebb lista kerül be a parlamentbe, mint egy évvel korábban, a VMSZ akár 6 képviselővel folytathatja majd a munkát a tavalyi 5 helyett.
Hogy mennyire volt jó ötlet, hogy Usame Zurkolić és a bosnyákok, valamint Tomislav Žigmanov a horvát kisebbséggel közös listával indult, majd kiderül. Az albán pártok egy-egy képviselővel vesznek részt a parlamentben, és jelen lesz még egy kisebbség, mégpedig az orosz, várhatóan egy képviselővel.
Nagyon sok (a 18 induló listából 7) párt, polgári csoportosulás és koalíció mélyen a választási küszöb alatt végzett. Közöttük olyanok is, amelyek egy évig parlamenti pártként működtek. Ez mérlegelésre kellene, hogy ösztönözze a pártokat, mint ahogy azokat is, akiknek szavazótábora évek óta fogy.
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
