2024. november 4., hétfő
KOMMENTÁR

Sorkatonaság nélkül nincs hadsereg

A kötelező sorkatonaság bevezetése Szerbiában egyesek szerint újabb politikai blöff, mások szerint elkerülhetetlen létszükséglet. Az utóbbiakkal értek egyet, szerintem is létszükséglet, nemcsak Szerbiának, hanem minden magát is kicsit komolyan vevő országnak. Hiszen jól szervezett honvédelem és hatékony hadsereg nélkül nem létezik szuverén és prosperáló ország. A hadseregek azért vannak, hogy ne legyen háború, az elrettentő erejükkel biztosítsák a békét és a biztonságot. Bár sokszor a fegyveres elrettentés is kevés a viták békés rendezéséhez. Különösen, hogy az emberi természet része az agresszió, és amíg ez nem változik meg, addig nélkülözhetetlen a jogos önvédelemhez szükséges haderő.

A jól kiképzett és elkötelezett katona jelenti az alapot a korszerű és felkészült hadsereg megteremtéséhez. Ha nincs katona, nincs haderő, bármennyi pénzzel és bármilyen korszerű fegyverekkel is rendelkezzen egy-egy állam. Ezzel tisztában van a szerbiai államvezetés és a vezérkar is. Ezért egyáltalán nem lepett meg, hogy január 4-én a vezérkar hivatalosan is javasolta a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását az államelnöknek, aki alkotmány szerint a hadsereg főparancsnoka. Különösen, hogy már az elmúlt években is folyamatos volt ez a felvetése. A vezérkar szerint a hadsereg védelmi erejének növelésére lenne szükség, az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításával. Négy hónapos szolgálatot javasoltak, amely során a kiskatonák gyalogsági kiképzésben részesülnének.

A katonahiány nagy gondot jelent Szerbiának, amely katonailag semleges állam és csak magára számíthat a bajban. Biztonsági kihívásokból pedig nincs hiány a Balkánon, a migránsinváziótól, a koszovói és boszniai bizonytalan helyzeten át egészen a keleti és nyugati nagyhatalmak befolyásszerző proxy tevékenységéig. Ezért számomra nem is az a kérdés, hogy lesz-e kötelező sorkatonaság, mert szerintem azt valószínűleg a lehető legrövidebb időn belül visszaállítják a haderő megerősítése érdekében. A nagy kérdés az, hogy milyen honvédelmet és hadsereget szeretne Szerbia, hogyan tudja ezt megszervezni, ebben milyen szerepe lenne a sorkatonaságnak, illetve milyen anyagi forrásokkal rendelkezik ennek a megteremtéséhez.

A hadsereg fejlesztésére sokan háborús készülődésként tekintenek, amit elutasítanak, és inkább az oktatásra, egészségügyre és gazdaságfejlesztésre fordítanák a pénzt. Ez érthető a 90-es évek háborús tapasztalatai után, mert a háborúknak csak vesztesei vannak. Ezt már megtanultuk saját bőrünkön, de azt is, hogy mekkora érték a béke és a biztonság. Nyilván az oktatás, az egészségügy és a gazdaság fejlesztése, az ország egészének jövője a legfontosabb, ez nem is kérdés. Egyes dolgokat azonban érdemes lenne megértetni a társadalommal, hogy hiba lenne összekeverni a békét és háborúellenességet hirdető pacifizmust a demilitarizálással, ami katonai leszerelést jelent, és ezzel együtt az önvédelmi képességek felszámolását és teljes kiszolgáltatottságot. A másik, hogy a fiatal férfiaknak nemcsak jogai vannak az állammal szemben, hanem kötelezettsége is, például a katonai szolgálat a lakosság békéjének és biztonságának védelmében. Ez ügyben részben egyetértek a védelmi miniszterrel, hogy a katonaság egy férfi életében előnyökkel is járhat. Különösen, ha magyarként egyenlően is kezelnek a többséggel!

Az államvezetésnek a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetésénél várhatóan nem a patriotizmus okozza majd a legnagyobb fejtörést, hanem a pénz biztosítása. Bár a pénzügyminiszter szerint a pénz a legkisebb gond a sorkatonaság visszaállításánál. A védelmi miniszter szerint pedig a katonai szolgálat a modern élet feltételeinek felel majd meg, ha bevezetik. Ennek megfelelően fogják adaptálni a katonai létesítményeket, hogy azokban ne a kilencvenes évekhez hasonló körülmények legyenek. Gondot kell viselni arról, hány katona alhat, tusolhat egy egységben, internet-hozzáférésre van szükség, megfelelő ellátásra és élelmiszerre. Remélem, hogy ezt biztosítják is a kiskatonáknak, mert a 90-es évek kaszárnyai körülményeiről vannak tapasztalataim. Egyszóval: borzalom! Mindebből mi lesz, hamarosan kiderül, legkésőbb egy-két év múlva.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: Ótos András felvétele