Meglehetősen bátor jóslatnak számítana kijelenteni azt, hogy a Belgrád és Pristina közötti rendszámtáblavita végleg befejeződött az év végén azzal, hogy mindkét fél kötelezte magát, elismeri a másiknak a rendszámtábláit, vagyis Koszovó területén is szabadon lehet majd közlekedniük a szerbiai felségjelzésű táblákkal ellátott járműveknek, meg Közép-Szerbiában és másutt is a koszovói felségjelzésű táblákkal. Bátor jóslat lenne, mert az elmúlt évek azt bizonyították, hogy a politikai érdekek megvalósítása olykor jobb célkitűzésnek számít az észszerűség elérésénél és a polgárok mindennapi élete megkönnyítésénél, ráadásul úgy, hogy a nemzeti büszkeség miatt maguk a polgárok is mindkét oldalon inkább a komplikációk mellett álltak ki, mint az egyszerűsítés mellett. Nem egyszer történt már meg tehát, hogy a felek megállapodtak valamiben, aztán az egészet beárnyékolta egy újabb viszály ugyanannak a témának a kapcsán.
Belgrád és Pristina lényegében még 2011-ben megállapodott arról, hogy rendezik a rendszámtáblák körüli problémákat, s elismerik egymásnak a tábláit a mozgásszabadságnak, személyek, áru szabad áramlásának szavatolása érdekében. Ahogyan az azonban a koszovói vita esetében számos esetben lenni szokott: az, amiben a felek megállapodnak, egyáltalán nem biztos, hogy meg is valósul. Nem is kell másra gondolni, mint például a szerb községek közösségének a megalapítására, amely ugyancsak várat már magára több mint egy évtizede, s mindig csak apró jelei vannak annak, hogy közelebb a megoldás, aztán kiderül, hogy valójában távolabb van, mint egy héttel ezelőtt volt.
Hasonlóképpen Belgrád is ódzkodott a rendszámtábla-megállapodás alkalmazásától, mert egyértelműnek vélte, hogy amennyiben elismeri az RKS (Koszovói Köztársaság) felségjelzésű táblákat, az olyan lenne, mintha elismerné Koszovó függetlenségét is. A megállapodás, átmeneti megoldásként, előírta a KS (Koszovó) felségjelzésű táblák kiadásának lehetőségét is, amely egy „státussemleges” megoldásnak számított, vagyis nem tartalmazta a köztársaság megnevezést. A PR (Pristina), GL (Gnjilane), KM (Kosovska Mitrovica) szerbiai jelzésű táblákat ezekre át kellett volna cserélni – esetleg az RKS jelzésűre, mely azonban eleve halott ötletnek bizonyult –, a gyakorlatban azonban mindez nem ment végbe, a koszovói szerbek továbbra is a Szerbia által kiadott táblákkal közlekedtek. Ha pedig ki is cserélték volna RKS jelzésűre, akkor Szerbiába nem léphettek volna be, Belgrád ugyanis ezeket nem ismerte el, így a határon rendszámtáblát kellett cserélnie annak, aki ilyesmire adta a fejét. Pristina 2011-ben arra kötelezte magát, hogy öt évig állít még ki KS semleges jelzésű rendszámozást, majd 2016-ban ismét vállalta, hogy még öt évig megteszi ezt. 2021-ben lejárt a második ötéves periódus is, Koszovó kormányát ekkor már Albin Kurti, az albán szélsőséges Önrendelkezés párt vezetője irányította, aki további kompromisszumokra nem volt hajlandó kezdetben. A lakosság valóságos kálváriája vette kezdetét, hol ilyen, hol olyan utasításokat kaptak. 2021. szeptember végén egy megállapodás jött létre Brüsszelben arról, hogy a két fél elfogadja egymás tábláit, de: matricás megoldást alkalmaznak, vagyis határátlépéskor le kell takarni fehér öntapadós matricákkal az állami szimbólumokat a táblán. Későbbre halasztották a végleges megállapodást. 2022 novemberében újabb lépést tettek Brüsszelben: Belgrád vállalta, hogy koszovói városok betűjelével ellátott rendszámokat nem állít ki ezentúl, Pristina pedig nem követeli meg a szerb rendszámos járművek koszovói regisztrációját ahhoz, hogy beléphessenek az átkelőkön. Pristina azonban már 2023 januárjában bejelentette, hogy büntetni fogja az „illegálisnak” vélt szerb rendszámozással ellátott gépkocsik vezetőit, mindaddig, amíg Belgrád gátolja a végleges megállapodás elérését. Az adok-kapok egész éven át folytatódott, mígnem az év végén, új év elején, az előtte lezajlott brüsszeli és ohridi megállapodásokkal összhangban, megszületett mindkét oldalon a rendszámok elismeréséről, a matricás rendszer beszüntetéséről meghozott döntés.
Ami Szerbiát illeti, meglehetősen nagy falatnak számít ez a fejlemény, a jobboldali ellenzék kritizálta is már a vezetőséget, amiért „hazaárulást” követett el, s beenged az országba egy „nem létező állam” jelzésével ellátott járműveket.
Tizenhárom év telt el, amíg egy ilyen apró kérdést, a rendszámtáblák témáját sikerült, ebben a pillanatban legalábbis úgy tűnik, rendezniük a feleknek. Ki meri feltenni a kérdést: messze van-e még a teljes koszovói kérdés rendezése?
