HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Milyen színházi előadásokat néz a legszívesebben?
Modern, kísérleti jellegű előadásokat – 18%
Operetteket és zenés produkciókat – 12%
A vígjátékokat kedvelem a leginkább – 18%
Különösen vonzódom a tragédiákhoz – 1%
Ritkán nézek színházi előadásokat – 51%
A színház jelentősége és szerepe nem merül ki csupán abban, hogy kellemes kikapcsolódást, jó szórakozást nyújt, esetleg érzéseket indít meg bennünk, vagy gondolatébresztő hatással van ránk. A színház ennél sokkal többet tud adni, hiszen olyan alapvető emberi szükségleteket is kielégít, mint az összetartozás iránti vágy vagy a művelődés iránti igény. Bár nézőként többnyire csak passzív befogadóként éljük át a színpadon zajló eseményeket, ha olyan darabot választunk, ami szívünkkel-lelkünkkel rezonál, akkor még sokáig hatással lehet a gondolatainkra, és elindíthat bennünk olyan folyamatokat, amelyekre az előadás nélkül talán sosem került volna sor.
Ha színházban járunk, arra a pár órára kiszakadunk a hétköznapi életünkből, és belépünk egyfajta rituális térbe, ahol közösségi élményt tapasztalhatunk meg. Erősen individualizált világunkban igencsak nagy szükségünk van arra, hogy a közös élmény és az előadás által kiváltott érzelmek összekössenek minket, nézőket, és olyasmit tapasztaljunk meg, amire a hétköznapokban egyre kevesebb alkalmunk nyílik.
A színház lehetőséget ad arra is, hogy új nézőpontból tekintsünk a saját életünkre és a társadalomra, amelyben élünk. Az előadások – legyenek azok komédiák, tragédiák, zenés produkciók vagy akár kísérleti darabok – gyakran tükröznek egy-egy társadalmi jelenséget. Megjelenítik a társadalmi egyenlőtlenségeket, az identitás különböző formáit, színpadra viszik a hatalom dinamikáját vagy az éppen aktuális társadalmi kihívásokat. A színház arra is lehetőséget biztosít a nézők számára, hogy más kultúrákba, élethelyzetekbe és nézőpontokba is betekintést nyerjenek. Egy-egy darab által olyan helyzetekben merülhetünk el, amelyekkel a való életben talán sosem találkoznánk. Ebben az értelemben a színház egyfajta közvetítő szerepet tölt be az egyéni tapasztalatok és a társadalmi valóság között, lehetővé téve számunkra, hogy újraértelmezzük a körülöttünk lévő világot.
A színház tehát személyes és társadalmi szinten egyaránt gazdagítja az életünket, érzelmi és intellektuális stimulációt nyújt, megdolgoztatja a kreativitásunkat, empátiára ösztönöz, fejleszti a kritikai gondolkodást, elősegíti a társadalmi párbeszédet, és lehetőséget ad aktuális vagy időtlen kérdések kollektív újraértelmezésére. Van miért szeretnünk.
A válaszolók fele mégis azt mondja: ritkán jut el színházba. Ennek okai sokfélék lehetnek. Sokan talán a belépőjegyek árát sokallják, mások a fizikai vagy a kulturális hozzáférés hiánya miatt maradnak le az előadásokról. Ha nincs tömegközlekedés és nincs autó sem, akkor nehéz a kis faluból, tanyavilágból megoldani az oda- és a visszautat, a kisgyerekes szülőknek pedig nem kedvez, ha minden előadást este tartanak meg. A kulturális depriváció következtében sokakban föl sem merül, hogy színházba járhatnának, mások pedig a színházra mint furcsa, idejétmúlt szórakozási formára tekintenek, nem tudják elképzelni, hogy számukra is élvezetes időtöltést képes nyújtani. Ők talán csak nem találták még meg azt a műfajt, azt a színházi közeget, amelyben otthon érezhetik magukat.
Érdekes kérdés az is, hogy mit árul el rólunk az, hogy milyen színházi előadásokat részesítünk előnyben. A preferenciáink tükrözhetik az érdeklődési körünket, a személyiségjegyeinket, az érzelmi állapotunkat, sőt akár a társadalmi és kulturális környezetünk aktuális állapotát is. Az újításra és a hagyományos formák megkérdőjelezésére nyitott emberek gyakran kedvelik a modern, kísérleti jellegű előadásokat, ahol a kreativitás és az eredetiség különféle megnyilvánulásaival, a színház határainak feszegetésével találkozhatnak. Akik könnyedségre és szórakozásra vágynak, azok leginkább a vígjátékokat választják. A humor egy egyszerű, mégis nagyon hatásos eszköz a stressz leküzdésére, segítségével kikapcsolódhatunk, egy időre elfeledkezhetünk a mindennapok problémáiról. Hasonló könnyedséget közvetíthetnek a zenés darabok, ez a műfaj azonban többnyire azokhoz szól, akik szeretik a látványosságot és a dinamikát, valamint a zene és a történetmesélés együttese által kiváltott, mélyebb érzelmi hatást.
Nem sok válaszoló részesíti előnyben a tragédiákat, pedig az ilyen előadásokon keresztül alkalmunk nyílik szembenézni az élet sötétebb oldalával, morális és etikai kérdéseket vitathatunk meg. A mélyebb, komolyabb témák iránt talán azért érdeklődnek számottevően kevesebben, mert a ránk szakadó hétköznapokban sokkal inkább vágyunk derűs és gondtalan nevetésre, mint borús gondolatokra.
A színház az emberi tapasztalatok és érzelmek egyik legősibb megosztási módja, ami arra ösztönöz minket, hogy megkérdőjelezzük a társadalmi normákat, és átgondoljuk a saját helyünket a világban. Képes rávilágítani az emberi létezés olyan aspektusaira, amelyek más formában nehezen érthetők meg. Ne fosszuk meg magunkat ettől a művészeti ágtól: aki teheti, szakítson időt a színházra!
Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele
