Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása korunk egyik legnagyobb kihívása. Károsítja a jólétünket, az egészségünket, és szépen lassan megpecsételi a sorsunkat. Ez egy globális probléma, amelyet csak közös erőfeszítéssel tudunk megoldani. A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik az óceánok és tengerek szintje. Észrevehető, hogy egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. Egyes régiókban nagy mennyiségű csapadék hull, más régiókban pedig hatalmas a szárazság. Ebből kifolyólag az éghajlatváltozásnak lehetnek természeti, társadalmi és vállalkozásokat fenyegető következményei is.
Az Európai Unió is igyekszik fenntartható gazdasági modellre átállni, és 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen. Mindehhez 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását. Az irány az 55 százalék! elnevezésű csomagban konkrét intézkedéseket fogalmaztak meg a célok elérése érdekében. Külön forrásból biztosítják az anyagi részt és kitértek arra is, hogy elsősorban ne a szegényebb réteg fizesse meg ennek az árát. Nagy figyelmet fordítanak az újrahasznosításra, a felújításra és a tartós használatra. Emellett nagyon fontos a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme is. A szakemberek javaslatára több védett területet kívánnak kialakítani, visszaszorítanák a növényvédő szerek és a műtrágyák használatát, emellett hárommilliárd fát szeretnének ültetni.
Természetesen mi egyenként is sokat tehetünk a bolygónkért, csak egy picit oda kell figyelnünk. Amikor bevásárolni megyünk, vigyünk magunkkal egy vászontáskát vagy hátizsákot. A megvásárolt termékeket is sokkal könnyebb azokban hazavinni, valamint nem árasztjuk el a közvetlen környezetünket műanyag zacskókkal. Igaz, hogy a boltokban már csak lebomló zacskókat árulnak, de ezek sem tűnnek el egyik napról a másikra. Egyre több helyen jelennek meg a csomagolásmentes boltok. Ha ezekben az üzletekben szeretnénk vásárolni, akkor előre fel kell készülnünk arra, hogy mit veszünk, és hogy azt miben is visszük haza. Persze lehet a helyszínen is vászontáskákat vásárolni, de nagyon borsos áron, és ez is a cél, hogy mindenki vigye magával a saját táskáit. Egy kutatás szerint évente fejenként több mint 100 kg csomagolási hulladékot termelünk. Ez talán nem tűnik soknak, de gondoljunk csak bele, hány ember él a földön.
Szerbiában sajnos az újrahasznosítás és a szelektív hulladélgyűjtés még gyerekcipőben jár, ám vannak ígéretes próbálkozások. Mivel zentai vagyok, így az itteni helyzetről tudok leginkább beszámolni. Az óvodákban és az iskolákban már évek óta szelektíven gyűjtik a szemetet és igyekeznek a diákokat is megtanítani erre. Nemrégiben a település egy része átállt a kétkukás rendszerre, ami annyit jelent, hogy a zöld kukába kell gyűjteni a háztartási hulladékot, a kékbe pedig a szelektíven válogatottat. Egyelőre még csak havonta egyszer szállítják így el a szemet, de már ez is nagy előrelépésnek számít. Közben az embereket is meg kell tanítani arra, hogyan válogassák szét a szemetet és milyen hulladékot tegyenek a szelektívbe. Az illetékesek erre azt a megoldást találták ki, hogy készítettek egy tájékoztató szórólapot, amelyet az új kukák mellé adtak. Ezeken minden fontos adatot megtalálnak a lakosok a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban. Várhatóan a község sűrűbben lakott részein zöld szigeteket alakítanak majd ki, ahová szintén le lehet majd adni a szelektív hulladékot.
Zenta egy újabb lépést tett a zöldebb és fenntarthatóbb jövő felé, és tudomáson szerint a többi környékbeli község is ezen az úton jár. Ha mindannyian odafigyelünk a közvetlen környezetünkre és megteszünk mindent annak érdekében, hogy kevesebb szeméttel árasszuk el a természetet, akkor talán nem fulladunk meg a műanyagban 20 éven belül. Mindemellett, ha csak tehetjük, járjunk kerékpárral, illetve gyalog. Elsősorban nagyon egészséges és formában tart bennünket, másodsorban pedig csökkentjük a szén-dioxid kibocsájtást, ami szintén káros. 2017-óta az elektromos járművek eladásai ugyan megháromszorozódtak, viszont a legtöbb ember nem tud egy elektromos autót megfizetni, illetve Vajdaságban kevés a töltőállomás is. Mivel a megújuló energiaforrásokból származó elektromosság használata várhatóan növekedni fog a jövőben, az elektromos autók egyre kevésbé lesznek károsak a környezetre, felénk mégis hosszú évtizedeket kell még várni az elterjedésükre. Csak egy Földünk van, vigyázzunk hát rá és tiszteljük őt, mert ha nem így lesz, akkor a természet visszaveszi azt, ami az övé, és mi emberek fázunk rá!
Nyitókép: Pixabay
