2024. július 16., kedd
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁR

Örök falu, örök (kis)város

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Városban vagy falun jobb élni?

Városban 14%
Falun 22%
Az egyéni körülményektől függ 26% 
Soha nem élnék városban 1%
El sem tudnám képzelni a falusi életet 1%
Egy kisvárosnál nincs jobb élettér 36%

Hiszem, hogy emberként egyik életfeladatunknak számít megtalálni a helyünk, ahol egymás számára hasznosak lehetünk és egész lényünkben kiteljesedhetünk. Tamási Áron nyomán úgy is fogalmazhatnánk: ,,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” 

Azt is mondják a hozzáértők, ahhoz, hogy egy ,,embergyerek” mentálisan EGÉSZségben fejlődjön, nőjön fel, egy egész falunyi ember gondoskodása szükséges. 

Falun, Doroszlón nevelkedtem.  Később is csak keveset kacsintgattam ki onnan, a közösségből, amely sokféle, egy-egy külső szemlélő számára meglehet, ellentmondásos elveken alapul. Én sem mindig érzem otthon magam benne, de olyankor is otthonra lelek a tájban, amely övezi a falut, meg a házban, amelynek falai leginkább óvnak és csak ritka esetekben korlátoznak. 

Napilapunk heti körkérdésének válaszadói, arra vonatkozóan, hogy városban vagy falun jobb élni, többségében az ,,egy kisvárosnál nincs jobb élettér” opcióra adták le voksukat.  

Ezek a ,,döntések” rendszerint személyes tapasztalatokon alapulnak, mindenki önmagából indul ki, mégis el kell ismerni, egy kisváros, ahol minden elérhető az élhető mindennapokhoz, vonzó lehet, még egy tősgyökeres falusi számára is. 

Gyakran kérdezik tőlem, falun élve nem érzem úgy, hogy sok mindenből kimaradok? Színház, mozi, sporttevékenységek... A válaszom az, aminek hiányát érezzük, azt általában valamilyen formában igyekszünk megteremteni magunknak. Amellett Doroszlónak meglehetősen ideális a földrajzi elhelyezkedése, viszonylag könnyen megközelíthető innen Szabadka, Újvidék is, a 25 kilométerre található Zombor pedig nyugat-bácskai szinten  központi szerepet tölt be, a kultúra terén biztosan.

Tehát a kisvárosi élet minden előnye elérhető közelségben van a környező települések lakói számára is.

A (falusiakból, kisvárosiakból álló) baráti társaságunkkal a hosszú nyaralások vagy telelések helyett a kétnapos, rövid kirándulásokat részesítjük előnyben. A több kisebb túra során igyekszünk az adott hely(ek)en a legtöbb látnivalót megtekinteni és ennivalót megkóstolni. Legutóbb, az elmúlt hétvégén Zágrábban jártunk, és belecsöppentünk az Eurovíziós Dalfesztivál döntősének ünneplésébe. A Jelačić bán téren éljenző tömeg várta az idei Dalfesztivál második helyezettjét, a közönséggyőztest, a horvát Baby Lasagna művésznevet viselő énekest. Mi persze jugó nosztalgiából is jobban örültünk az ,,előzenekaroknak”, így például Tajčinak. Arról nem beszélve, hogy az Eurovízió jelenének témája pedig önmagában megérdemelne egy különvéleményt… Ami most számunkra érdekes, hogy a horvát fiatalember (garázs-zenekarával) a nyertes dalban arról regél, hogy a falusi fiatal szeretne városi fiúvá válni. Elbúcsúzik otthonától, mégsem felejti, honnan indult az urbánus jövő derűs ígérete  felé. ,,Ne félj, táncolj...!” Így biztatja (angol nyelvű) dalában a bizonytalan kétkedőket. 

 

Zágrábi ,,képeslap” (Fotó: L. Móger Tímea)

Zágrábi ,,képeslap” (Fotó: L. Móger Tímea)

Nemzeti hősként ünnepelte Baby Lasagnát hazája. Láthatóan tömegeket mozgatott meg a punkos ritmusú, Rim Tim Tagi Dim című produkció, amely tartalmában a kis falu-nagy város dilemmáját boncolgatja. A folyton mozgásban lévők számára ez nem is létezik. Legalábbis szélsőségek szintjén biztosan nem. Ezért is tetszettek a Városban vagy falun jobb élni? körkérdés kínálta, árnyalt opciók: ,,falun”, ,,az egyéni körülményektől függ”, ,,soha nem élnék városban”, ,,el sem tudnám képzelni a falusi életet”, ,,egy kisvárosnál nincs jobb  élettér”.  

Mivel csak egyet lehet megjelölni, elárulom, a falun élésre szavaztam. 

Rómát Európa egyik legrégebbi városának, az örök városnak nevezik. 

Az első szerző, aki Rómáról beszélt ilyen fogalmakkal az Albio Tibullo, elégikus latin költő, aki Kr. e. 54 és 19 között élt. II. Elégiás könyvében a költő a következő sorokat írja:

„Romulus Aeternae nondum formaverat Urbis moenia”, magyarra fordítva: „Romulus sem emelte még az örök város falait”.

Ezt a jelzőt bizonyosan senki nem vitatja el Rómától, amelyet még látnom kell, ahogy egy másik általános bölcsesség szerint mindenkinek legalább egyszer élete során. 

Azonban örök falu csak egy létezik számomra, minden előnyével és hátrányával együtt. Büszkén vallom és vállalom, így negyven feletti koromra bizony a doroszlói természeti környezet és a szerettek közelsége az elsődleges.    

Nyitókép: Falusi kollázs (L. Móger Tímea)