HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Hogyan utazik a leggyakrabban?
Vonattal – 9%
Repülővel – 9%
Autóbusszal – 13%
Saját autóval – 49%
Telekocsival – 3%
Autóstoppal – 1%
Nem utazom – 16%
A nyaralások és a telelések nagy népszerűségnek örvendnek a kikapcsolódni vágyók körében, már aki az ezzel járó költségeket megengedheti magának. Az utazás tervezése során általánosságban véve négy közlekedési eszköz szokott szóba jönni: a személygépkocsi, a vonat, a repülő és az autóbusz. A legutóbbi online körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink mely közlekedési eszközt részesítik előnyben, amikor hosszabb távra utaznak. A válaszadók döntő többsége (49 százaléka) saját autójával kel útra a legszívesebben, ami talán nem is olyan meglepő, hiszen a magas üzemanyagárak ellenére is a legkifizetődőbb megoldásnak bizonyul. A kényelem szempontjából is az autós utazás a legkézenfekvőbb, nem kötött az indulás és a hazatérés ideje, valamint az üdülőhelyen is könnyebben közlekedhetünk. Előnye még, hogy senkihez és semmihez sem vagyunk kötve, ha ezt a közlekedési eszközt választjuk.
Vidékeinkre leszűkítve a kört szintén a legkézenfekvőbb közlekedési forma, hiszen a fentiekben már említettekhez hasonló szempontok szerint könnyebben el tudunk jutni A-ból B-be. Különösen jellemző ez azokra, akik nem élnek nagyobb városokban, vagy azok vonzáskörzetében. A hagyományos értelemben vett tömegközlekedési eszközökkel, mint az autóbusszal, vagy a vonattal való közlekedés sok helyen még mindig a megoldásra váró kérdések között szerepel. Példának okáért számos Tisza menti településről az utóbbi időben már szinte lehetetlenné vált eljutni Zentára autóbusszal, ugyanakkor a vonatközlekedés is évtizedek óta megszűnt, így az érintettek arra kényszerülnek, hogy saját autójukkal jussanak el úti céljukig. De mi van azokkal, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autót vásároljanak? Számukra marad az önszerveződés és a leleményesség, valamint a remény, hogy talán a közeljövőben megoldódik a jelenlegi tarthatatlan helyzet.
Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az utóbbi időben az állam nagyobb anyagi eszközöket fordított a közlekedési és különösen a vasúti infrastruktúra fejlesztésére, amelynek eredményeként a közelmúltban megindulhatott a Zenta–Szabadka, valamint a Szabadka és Szeged közötti a vasúti személyforgalom. Ez mindenképpen megkönnyítette sokak életét, azonban még mindig számos fejlesztésre lenne szükség e téren. Az elkövetkező években pedig további vasúti fejlesztésekre számíthatunk, hiszen a Világbank 65 millió dolláros hitelt biztosított Szerbiának erre a célra.
Visszakanyarodva az üdülésekhez és az ezzel járó hosszabb utazásokhoz, a fentiekben már említett közlekedési eszközök közül talán az autóbusz számít a legkényelmetlenebbnek, ami egyúttal a szervezett utazások népszerű eszköze. A repülőgéppel való utazás ezzel szemben a leggyorsabb, ugyanakkor a legdrágább megoldás is mind közül. A kényelem szempontjából is előnyös, habár mindig ott lóg a levegőben a nem várt késések és járattörlések lehetősége, ami számos kellemetlenséggel és hosszú várakozással jár az utazók számára. A vidékeinkről repülővel utazni szándékozók számára két lehetőség közül lehet választani: a budapesti Liszt Ferenc, vagy pedig a belgrádi Nikola Tesla nemzetközi repülőtér. Előbbi hátránya, hogy távol van, így megint csak az autóval való megközelítése lehet kézenfekvő, hiszen az autóbusszal, vagy vonattal történő utazás sok fáradtsággal és további pluszköltséggel járna. A budapesti repülőtér mellett szól viszont az, hogy több „low cost” járat közül választhatunk, amelyekkel viszonylag olcsóbban mesés tájakra utazhatunk. A belgrádi Nikola Tesla repülőteret szintén személygépkocsival a legkényelmesebb megközelíteni, ugyanakkor a tömegközlekedési eszközökön is viszonylag könnyen és gyorsan elérhető, köszönhetően az Újvidék–Belgrád gyorsvasútnak.
Vidékeink lakosai számára azonban az utazás szempontjából hatalmas könnyítés lenne, ha sokkal közelebb, mondjuk a tartományi székváros, Újvidék mellett is létezne egy nemzetközi repülőtér. Az erre vonatkozó tervezet már létezik, amit az Építési, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium mutatott be még három évvel ezelőtt. Szerbia 2021 és 2035 közötti térbeli tervezésének dokumentációja szerint az Újvidék melletti nemzetközi repülőteret a várostól 15 kilométerre délkeletre, közvetlenül az A1-es autópálya mentén tervezik felépíteni, mintegy 300 hektáros területen. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését célzó nagyszabású tervek közül többnek a megvalósítása már folyamatban van, míg néhány várat magára, így reménykedhetünk abban, hogy egy évtized múlva már a jelenleginél sokkal kedvezőbb utazási lehetőségekről beszélhetünk majd.
Nyitókép: Pixabay
