Alig egy hete még úgy tűnt, fellélegezhet az ország (egy picit): az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) 30 nappal elhalasztotta a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot (NIS) érintő szankciókat.
A miatt a gyanú miatt, miszerint Oroszország az energiaforrásokból származó bevételeit az Ukrajnában folyó háborúra költi, még decemberben felmerült annak lehetősége, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy újabb büntetőcsomagot vezet be az orosz energiaügyi vállalatokra: a Gazprom Neftre és a Surgut Neftre, illetve azok vállalataira, köztük a NIS-re is, hiszen alig egy hete még a Gazprom Neft többségi tulajdonosnak számított a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban. Ez azóta megváltozott, mégpedig egy nappal az OFAC döntése előtt a Gazprom Neft 44,85 százalékra csökkentette korábbi részvényeit, a szankciókkal nem terhelt Gazprom pedig a korábbi 6,15 százalékról 11,30 százalékra növelte a tulajdonjogát ebben a vállalatban.
Az OFAC döntését visszafogott elégedettséggel fogadta az államvezetés, a NIS ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszik az ország kőolajbeszerzésében és a kőolajszármazékok előállításában. A Szerbiai Kőolajtársaságok Egyesülete (UNKS) adatai alapján a dízel (gázolaj) mintegy 70 százaléka, míg a benzin 85 százaléka a NIS pancsovai kőolaj-finomítójából származik. Az ország területén működő üzemanyagtöltő állomások mintegy 20 százaléka a NIS-é, de a rendelkezésre álló adatok alapján más kutak is a NIS-től vásárolnak. Kevés olyan vállalat van (egy közülük a MOL), amelyik saját terméket árul. Vagyis amennyiben, vagy amikor a szankcióknak köszönhetően blokád alá kerül a NIS, nem lesz egyszerű a szükséges kőolaj és kőolajszármazék mennyiségnek a pótlása a szerbiai piacon. Különösen a transzport jelent majd nagy problémát, hiszen annak költségei kihatnak az üzemanyagárakra is, miközben a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előtt állunk. És nem csak a mezőgazdasági termékek, más termékek, szolgáltatások is a szállítási költségek növekedésével megdrágulhatnak. A tavaszra várva, talán a fűtési idény is lassan véget ér, ám nem mellékes, hogy a Szerbiai Villanygazdaság nagy fűtőolaj-fogyasztó. A villanyáram előállításában használják mindenekelőtt, különösen most, amikor alacsony a vízállás a szárazság és az enyhe telek miatt. Szerbiában emellett több távfűtő vállalat még mindig fűtőolajat használ. De nem csak a fűtőolaj esetében, a kerozin előállításában is a NIS-nek, vagyis a kőolaj-finomítónak kizárólagos szerepe van.
A következményeknek azonban még itt nincs vége, a NIS esetleges működésképtelensége – hiszen zárolt számlával nehéz működni – akár 5000 munkás leépítését is jelentené.
A probléma nemcsak Szerbiát sújtja, hanem például Horvátországot is. A NIS ugyanis az Adriai-kőolajvezetéken (JANAF) szerzi be a szükséges kőolajat. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat működésének ellehetetlenítésével a szomszéd ország éves szinten 70–80 millió eurós bevételtől esne el.
A szankciók elhalasztásával az ország időt nyert, de csak 30 napot, miközben 90-re számított, vagy legalább annak a felére. Mert mire elég ez a 30 nap? Mit tud az ország március 28-ig elérni, hogy a legrosszabb forgatókönyvet elkerülhesse?
Tulajdoni szerkezet változtatására egyelőre nincs is lehetőség, a tulajdonos Gazprom Neft ugyanis egyelőre nem érdekelt az eladásban. Szerbiának pénze sincs a részvények felvásárlására. Ezért kért Szerbia segítséget Magyarországtól, illetve a magyar kőolajipari nagyvállalattól, a MOL-tól. Akik felajánlották a segítségüket. Úgy tűnik, ezen a téren már meg is történtek a szükséges lépések, a napokban a Janaf vállalat közölte ugyanis, hogy szerződést írt alá a MOL vállalattal, miszerint az év végéig 2,1 millió tonna nyersolajat szállít a magyar vállalatnak. Ez nagyobb mennyiség a korábbinál, és a szerződéskötésre is hamarabb került sor, mint a korábbi években. És miután a külföldi olajipari vállalatok (köztük a MOL) vásárolhat kőolajat a világpiacon a NIS számára, ez áthidaló megoldást jelent az ország számára. Különösen miután a Janaf vállalat is kérte a nemzetközi szankciókban illetékes amerikai testülettől, hogy a büntető intézkedések ellenére engedélyezze a NIS-szel kötött, 2026 végéig szóló szerződés teljesítését, a legutóbbi információk szerint az OFAC az ő esetükben is 30 napra engedélyezte még a kőolaj transzportját a pancsovai kőolaj-finomító felé. A Janaf reményét fejezte ki, hogy ez az időszak elég lesz ahhoz, hogy egy tartós megoldást találjanak az együttműködésre. Hasonló reményének adott hangot Dubravka Đedović Handanović energiaügyi és bányászati miniszter is: üdvözölte az Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok közötti tárgyalásokat, amitől az ukrajnai háború végét reméli mindenki. A háború végével ugyanis a szankció is értelmét veszítené.
De mint láttuk a hétvégén a Zelenszkij–Trump-találkozón, a geopolitikai változások idejét éljük: egy pillanat, egy mondat, egy rosszul megkezdett beszélgetés, vagy egy kedvezőtlenül megfogalmazott megállapodás minden korábbi reményt romba dönthet.
Nyitókép: Ótos András felvétele
