A becslések szerint a koronavírussal fertőzötteknek nagyjából a 20 százalékánál alakul ki a későbbiekben az úgynevezett poszt-Covid szindróma, habár egyes kutatók arra az álláspontra helyezkednek, hogy ez az arány eléri a 30–40 százalékot. A tudományos szakirodalom szerint poszt-Covid szindrómának a SARS–CoV–2-vel való fertőzés következtében kialakuló tünetek tartós jelenléte, az elhúzódó késői maradványtünetek, illetve károsodások minősülnek. Az említett állapot több tucat szimptóma formájában nyilvánulhat meg – olyan kutatók is vannak, akik 200-ra becsülik ezeknek a számát –, egyebek mellett a szív- és érrendszert, a légzőszervrendszert, a veserendszert, vagy az idegrendszert érinthetik.
Egy, a témában május közepén New Yorkban megtartott konferencián elhangzott, hogy azoknak a személyeknek az esetében, akiknél súlyos lefolyású volt a betegség, könnyebb megállapítani a tartósan fennálló egészségügyi problémák okát, hiszen például a mesterséges lélegeztetés szinte soha nem marad következmények nélkül, függetlenül attól, hogy miért volt arra szükség. Az elmondottak szerint azoknak az esetében ugyancsak egyszerűbb megállapítani az akut fertőzést követően több hónappal is meglévő tünetek eredetét, akik már eleve valamilyen társult megbetegedésben szenvedtek, mivel az esetek többségében a poszt-Covid előbbire vezethető vissza. A helyzet jóval összetettebb azoknak a pácienseknek a vonatkozásában, akik a fertőzést megelőzően nem szenvedtek semmilyen krónikus megbetegedésben, és akiknél nem alakultak ki súlyos tünetek, mégis, hónapokkal, vagy akár 1-2 évvel a fertőzést követően továbbra is úgy érzik, hogy „nem a régiek”. És állítólag éppen ők alkotják a poszt-Covid szindrómások zömét. Ezzel kapcsolatban az említett konferencián egyebek közt a Mayo Clinic egyik vonatkozó felmérését ismertették, utóbbi szerint az érintett páciensek 75 százaléka a fertőzés ideje alatt nem szorult kórházi ellátásra, legtöbbjük 40 és 45 év közötti, 68 százalékuk nő. Egy másik, a The Lancet tudományos folyóiratban publikált, több országból begyűjtött mutatókat elemző kutatás szerint a poszt-Covid szindrómában szenvedő páciensek 8,4 százaléka szorult kórházi ellátására, 56,7 százalékuknál annyira enyhe lefolyású volt a betegség, hogy egyáltalán nem fordultak orvoshoz, a fennmaradó 34,9 százalék pedig egyszer, vagy kétszer fordult orvoshoz. A vizsgált páciensek 7,4 százaléka 18 és 29 év közötti, 24,1 százalékuk 30 és 39 év közötti, 31 százalékuk 40 és 49 év közötti, 25 százalékuk 50 és 59 év közötti, 10,1 százalékuk 60 és 69 év közötti, 2,3 százalékuk pedig 70 és 79 év közötti, vagyis a többség munkavállalási korú személy. Ebben a kutatásban szintén arra a megállapításra jutottak, hogy a páciensek többsége nő – 78,9 százalék.
Egy, a tünetegyüttes kivizsgálását sürgető egyesült államokbeli kimutatás szerint az USA-ban a poszt-Covid generálta anyagi teher 2022 elejéig elérte a 386 milliárd dollárt. Ebbe az összegbe beleszámították az érintettek bérkiesését, megtakarításuk elvesztését, valamint az egészségügyi kiadásokat. A németországi Focus hetilap, nagy-britanniai felmérésekre hivatkozva, arról cikkezett, hogy a poszt-Covid szindrómában szenvedők 60 százalékának csökkent a teljesítőképessége, úgy a munkavégzés, mint a mindennapi tevékenységek vonatkozásában. „A fertőzöttek számának növekedése ahhoz vezet, hogy mind többen szenvednek majd poszt-Covid szindrómában, ez pedig negatívan befolyásolja nemcsak az emberek életminőségét, hanem valószínűleg gazdasági visszaesést okoz az elkövetkező években” – értékelte Nathalie MacDermott, a King’s College London szakértője, miután Nagy-Britanniában feloldották a járványügyi korlátozások legtöbbjét.
A poszt-Covid szindróma a világjárvány azon szegmense, amelyik biztosan még jó pár évig foglalkoztatja a világ országait, hiszen új népbetegségről van szó, utóbbi vonatkozásában pedig bebizonyosodott, hogy nem pszichoszomatikus eredetű, jegyezte meg nemrégiben Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter. Az epidemiológus Lauterbach azóta hangoztatja, hogy a járványügyi korlátozások enyhítése nem kizárólag az új fertőzések, hanem a poszt-Covid szindrómában szenvedők száma növekedésének a meggátolása miatt ugyancsak vitatható, hogy megjelentek az enyhébb tüneteket okozó vírusvariánsok. Az említett szakértő és politikus emiatt tartotta fontosnak, hogy Németországban az aktuális kormánykoalíciós szerződésnek eleme legyen az érintett páciensek gyógykezelését szolgálni hivatott rendszer kialakítására vonatkozó kötelezettségvállalás. Lauterbach közelmúltbéli interjújában az is elhangzott, hogy Németországban eddig nagyjából 10 millió eurót fordítottak a szindróma kutatására, míg például az USA-ban több mint 1 milliárd eurót. Magyarországon ugyancsak érdeklődést mutatnak a tünetegyüttes jobb megértése iránt, legalábbis erre utal a Magyar Tudományos Akadémia, a kormányfő felkérése nyomán, a poszt-Covid-jelenségek kutatására irányuló tavalyi pályázata. Mindemellett, magyarországi sajtótartalmak szerint, az országban poszt-Covid ambulanciák, továbbá némelyik intézményben egyénre szabott rehabilitációs program elérhető. Egyébként a világban, és ezen belül Németországban, már több olyan gyógyszert tesztelnek, amelyiktől a szindrómával összefüggésbe hozható egészségügyi panaszok hatékony kezelését remélik. Mindemellett Németországban a nyugdíjbiztosítással rendelkező polgárok poszt-Covid rehabilitációt igényelhetnek. Ami a védőoltásokat illeti, az Egészségügyi Világszervezet aktuális álláspontja szerint egyelőre nem sikerült bizonyítani, hogy a védőoltás csökkentheti a tünetegyüttes kialakulásának a kockázatát. Ugyanakkor egy, Nagy-Britanniában végzett kutatás szerint igenis sikerült alátámasztani, hogy a védőoltás segíthet enyhíteni az elhúzódó tüneteket.
Valamilyen szinten Szerbiában is felismerték, hogy a Covid–19 nem csak arról szól, hogy hányan fertőződnek meg a jelenleg állítólag az esetek többségében enyhe tüneteket kiváltó vírusvariánssal, vagy variánsokkal. A Szerbiai Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikáján Belgrádban még tavaly poszt-Covid rendelőt nyitottak, ahol a betegséget követően pszichés zavarokkal küzdő pácienseket fogadják. Mindemellett a Szerbiai Gyógyszerészi Kamara idén év elején 800 gyógyszerésznek biztosított képzést arra, hogy ingyenes tanácsokkal segítsék a gyógyulásban a poszt-Covid szindrómában szenvedő pácienseket. A hírre reagáló orvosok szerint ezzel kapcsolatban legalább két probléma felmerül: a gyógyszerészek nem orvosok, így az egészségügyi probléma jellegére való tekintettel nem kompetensek, míg másrészről fennáll annak a lehetősége, hogy olyan étrend-kiegészítőket próbálnak eladni a pácienseknek, amelyekre valójában semmi szükségük nem lenne. Akinek orvosi – de nem pszichiátriai – vizsgálatra lenne szüksége a poszt-Covid miatt, az Szerbiában elsősorban a magánrendelők orvosaihoz fordul, ugyanúgy, mint a nem poszt-Covidban, vagy a nem Covid–19-ben szenvedő páciensek egy része, akik az előző, vagy a sokadik aktuális, járványhullám következtében nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz az állami rendszerben.
Ön tart-e a koronavírus-járvány újabb hullámától?
Igen, minden jel arra mutat, hogy nem nagyon menekülhetünk meg tőle – 33%
Igen, már gondolkodom a védőoltás következő adagjának felvételén – 8%
Bízom benne, hogy felelősségteljes viselkedéssel megelőzhetjük a bajt – 22%
Nem, továbbra sem hiszek a vírus létezésében, meggyőzhetetlen vagyok – 2%
Egyáltalán nem foglalkoztat a téma, nagyon unom már ezt az egészet – 35%
