A Föld napja világmozgalom 51 évvel ezelőtt indult útjára az Egyesült Államokból.
Kezdetben a földi élet kialakulását, a Föld születésnapját ünnepelték e napon, mára a környezet- és természetvédelem egyre aktuálisabb kérdéseire hívja fel a figyelmet április 22-e, a Föld napja, kitérve arra, hogy a környezet- és természetvédelem közügy, mindenki feladata.
Gyakran beszélünk arról, hogy meg kell menteni a bolygónkat, de a helyzet az, hogy mindezt a magunk megmentése érdekében kell véghez vinnünk. Mert Földünk adottságai végesek! Ezért kap folyamatosan hangsúlyt a fenntartható gazdálkodás.
Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot, a beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. Bűvös kör, ha nincsenek rovarok, méhek, az emberiség napjai is meg vannak számlálva. Kutatások bizonyítják, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért az állatok takarmánya felel.
Az eddigi években különböző módon „ünnepelték” az emberek a Föld napját: közösségi szemétszedési akciókat szerveztek, fákat ültettek. De manapság már a szemétszedés, a szelektív gyűjtés nem elég. Sokkal, sokkal többet kell tennünk, hogy megóvjuk bolygónkat nemcsak számunkra, hanem az elkövetkező generációk számára is.
Még nincs késő, mindenki tehet valamit a Föld megóvása érdekében: komposztálhat, „éheztetheti a kukát”, használhatja a tömegközlekedést, kerékpárt, nem vásárol csomagoltat, műanyag nélkül él, környezetbarát szereket használ, félkész, kész helyett friss hazait, és kevesebb állatit fogyaszt!
|
Ön hogyan óvja bolygónkat? Igyekszem szelektíven gyűjteni a hulladékot – 38% Kevesebb zacskót és pillepalackot használok – 9% Odafigyelek a vízhasználatra és az energiatakarékosságra – 9% Ha tehetem, gyalog vagy kerékpárral közlekedem – 30% Nem fordítok különösebb figyelmet rá – 14% |
Bármerre nézünk, egy egyensúlyából kizökkentett környezetet látunk: a hőmérsékleti extrémitások, a légszennyezettség, a kihaló fajok számának folyamatos növekedése, erdők felületének csökkenése... Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet! A szakemberek azt állítják, hogy a koronavírus megjelenése összekapcsolható azzal, hogy beleavatkoztunk a természeti folyamatokba. A természetes élőhelyek nagymértékű rombolásának és kisajátításának következtében számos állat- és növényfaj kényszerül belépni az urbán területekre. Így gyakrabban kerülünk kapcsolatba olyan kórokozókkal, amelyeknek előzőleg nem voltunk kitéve. Könnyebben kialakulhatnak zoonózisok, a jelen járvánnyal kapcsolatosan is többször elhangzott, hogy a SARS-CoV-2 vírus a patkósdenevér BatCoV RaTG13 vírusával 96%-os egyezést mutat.
Egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy a járványhelyzet és az elszigetelődés pozitívan hatott a Föld tisztulására. Valóban csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés. A kijárási tilalom okozta lelassulás segített a környezeti terhelés csökkentésében, de a „Föld tisztulása” nem egypár hónapos folyamat. Jó, hogy láthatjuk, lehet csökkenteni a szennyezésünk mértékét, de ezeknek a változásoknak nagyon alapvetőknek és hosszan tartóknak kell lenniük ahhoz, hogy tényleg tisztulási folyamatokról beszélhessünk. Ha újraindul a szokásos kerékvágásban az életünk, egykettőre le tudjuk nullázni ezt az éves kiesést. Másrészt egyre bizonyosabb, hogy van a koronavírusnak egyfajta negatív hozadéka is a környezetszennyezés szempontjából: szétdobált műanyaghulladékot, használt maszkokat láthatunk úton-útfélen, nem beszélve a fertőtlenítőszerek túlzott használatáról és a csomagolásmániáról.
A hosszútávú, okosan megtervezett és szervezett lassulás tudna segíteni a környezeti terhelés csökkentésében, de ehhez a kormányzatok szintjéről is határozott – cseppet sem népszerű – lépésekre van szükség.
