„A lehajtott csőrével begyéből fiókáit etető pelikánról már az ókorban hitték, hogy keblét feltépve saját vérével táplálja kicsinyeit. A pelikánnal kapcsolatos hiedelem születése, kialakulása eredetileg egyrészt azzal függhet össze, hogy a madár alsó csőrében nyúlékony bőrzacskó van, s kicsinyei a csőrükkel sokszor egészen mélyen oda nyúlnak le, a számukra ott összegyűjtött halakért. Másrészt, a rózsás pelikán mellén sárga, gyakran rozsdavörös folt emelkedik ki, amely valószínűleg farmirigy váladékának köszönheti színét, s amelyet a képzelet a madár által ejtett sebnek gondolhatott.”
Egy másik legenda szerint:
„A pelikán csodálatos szeretetet tanúsít fiókái iránt. Fészkét sziklára és szirtekre rakja. Ott biztonságban vannak a fiókák. Ha a hím elrepül, a kígyó, mivel a fészket képtelen megközelíteni, figyeli a szélirányt, és úgy fújja a fiókákra mérgét, hogy azt belélegezzék, ami pusztulást okoz. A visszatérő hím madár azonnal tudja, mint kell életre kelteni fiait. A felhőkre tekint, égre száll, folyton a fészek fölött kering. Ütögeti szárnyával az oldalát, ahonnan vércseppek hullnak a felhőkön át a holt fiókákra. A vér harmatozása életre kelti azokat.” – a szép történeteket a pelikánról, mely madár a magyar Országos Vérellátó Szolgálat logójában szerepel, maga a szolgálat osztotta meg a közösségi médián, onnan értesültem arról is, hogy Magyarországon a napokban kampány indul az önkéntes véradás népszerűsítésére, a modern technika és a kor kihívásainak megfelelőn a fiatalabb generációt igyekeznek megszólítani. Influenszerek, ismert emberek állnak a nemes ügy mellé…
Ugyan napjainkban a tudományos felfedezések követik egymást, folyamatosan fejlődik az orvostudomány is, ez idáig nem találták meg az emberi vér mesterséges pótlásának módját. Ezért fontos a véradományozás, hiszen az életmentő műtétekre, vérátömlesztés csak az önkéntes véradók segítségével valósulhat meg. Sok a tévhit a fejekben, sokan félnek, nem érzik a véradás jelentőségét, pedig a vér csak vérrel pótolható, nem lehet előállítani, megrendelni, előfizetni rá. Vér akkor van, ha véradó van.
Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére minden év június 14-én ünnepeljük a véradók világnapját. S mint a világnapoknak általában, ennek is megvan a kötődése a dátumhoz: ezen a napon született 1868-ban Karl Landsteiner tudós, az ABO vércsoportok felfedezője, aki 1930-ban Nobel-díjat is kapott. A felfedezéssel lehetővé vált a biztonságos vérátömlesztés.
A világnap jó alkalom arra, hogy köszönetet mondjanak azoknak az embereknek a világ minden táján, akik nagylelkű adományukkal önként segítenek másokon. A véradás a szolidaritás jele.
A vér szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme, ezért a balesetek súlyos sérültjei, a műtétre váró páciensek és a vérképzőszervi betegségben szenvedők számára nélkülözhetetlen folyamatosan biztosítani a vérkészítményeket. Az emberi vér semmi mással nem pótolható, ezért nélkülözhetetlen a gyógyításban.
Egyes vérkészítmények különböző tárolási körülményeket igényelnek, a vérplazmakészítmény két évig tárolható ugyan, de a vörösvérsejt 35 napig, a trombocita 5 napig, így a rövid lejárati idő miatt nélkülözhetetlen a folyamatos véradás.
Pixabay
Egészségügyi partnerszervezeteivel a Vöröskereszt foglalkozik a véradások szervezésével, a szervezet munkatársai, önkéntesei hisznek az önzetlen segítségnyújtás erejében. Így évente előre meghatározott helyeken és időpontokban véradásokon nyújthatják karjukat a potenciális donorok. Amennyiben a jelöltet a kivizsgáló orvos véradásra alkalmasnak nyilvánítja, a könyökvénát szúrják meg, a szükséges 1 egység (450 ml) vér kb. 10 perc alatt folyik le. Azok, akik véradóvá válnak, nem riadnak vissza egy apró szúrástól. A ma leadott vér holnap már egy ember életét mentheti meg. Sőt az Adj vért és ments meg 3 életet! jelmondat is ismert. A levett vérből háromféle vérkészítményt állítanak elő: vörösvérsejt-koncentrátumot, trombocita-, azaz vérlemezke-koncentrátumot és friss, fagyasztott plazmát. Ezeket három különböző személy is megkaphatja.
Naponta ezernél több véradóra van szükség ahhoz, hogy mindig megfelelő vérmennyiség álljon rendelkezésre a műtétekhez, a sürgős beavatkozásokhoz. Vannak időszakok, például nyáron, tömegbalesetek alkalmával, amikor ez nem biztos, hogy teljesül, ezért direkt kampányokat kell folytatni.
A fiatalok körében kevésbé népszerű a véradás, mint az idősebbek között. Az edukációnak elsődleges szerepe van abban, hogy 18 éves kortól minél több fiatalt tudjunk bevonzani a véradók világába.
A családunkban volt rendszeres véradó, abban az időben még két szabadnap és más kedvezmény is járt az egészségügyi ellátásban az önkéntes véradóknak, mára ennek sajnos szinte nyoma sincs.
Újságíróként az elmúlt években sokszor vettem részt a jubiláló, sokszoros véradók köszöntésén. Községünkben is hagyománya van a település önkéntes véradóinak tiszteletére rendezett ünnepségeknek, melyeken köszönetet mondanak azoknak, akik hosszú éveken át bizonyítják önzetlenségüket, szolidaritásukat. Szerencsére vannak, akik köszönetet sem várnak, hívás nélkül is nyújtják a karjukat. Különösebb társadalmi elismerés nélkül is átérzik, hogy egész évben szükség van rájuk.
Nyitókép: Pixabay
