Big Brother, Celeb vagyok, ments ki innen! vagy Survivor. Ezek azok a valóságshow-k, amelyeket többségünk ismer. Ha nem is követtük végig az egész műsort, egy-egy jelenetet biztosan láttunk belőle, tehát tudjuk, miről szólnak. A Big Brother talán az egyik leghíresebb valóságshow, amely több változatban is fut világszerte. A résztvevők egy házban élnek, és a kamerák folyamatosan figyelik őket. A versenyzőknek ki kell tartaniuk a bezártság és a társadalmi izoláció kihívásai közepette. Jellemzően ezek a műsorok különféle konfliktusokat, barátságokat és romantikus kapcsolatokat örökítenek meg. Emlékszem, tíz-tizenöt éve én is szívesen követtem nyomon mások életét a televízión keresztül. Barátnőimmel mindennap megtárgyaltuk az előző napi adás történéseit. Ma azonban már egyáltalán nem vonzanak az ilyen jellegű műsorok. Minden bizonnyal tizenévesen másmilyen fejjel látja az ember, amit akkor szórakoztatónak találtam, az ma inkább idegesítően hat.
Az évek alatt természetesen a valóságshow-k is átalakultak. A változások főként a formátumokban, a tartalomban és a résztvevőkkel való interakcióban mutatkoznak meg. A régebbi műsorok az emberek mindennapi életét vagy egy adott környezetben való közös élményét dokumentálták. A jelenlegiek sokkal specifikusabb témákra és versenyekre fókuszálnak, például a tehetségkutatásra, a túlélésre vagy a romantikára.
Régebben csupán passzív megtekintési élményt nyújthattak a nézőknek, akik csak az eseményeket figyelték. A jelenlegi valóságshow-k viszont aktívabb részvételt biztosítanak a nézőknek a szavazási lehetőségekkel, az élő közösségi médiás interakciókkal és a műsor köré épített platformokkal. Az interaktív alkalmazások lehetővé teszik a nézők számára, hogy valós időben kommentáljanak, szavazzanak, vagy befolyásolják a műsorokat. Nem is kell követnünk egy-egy ilyen műsort ahhoz, hogy tájékozódjunk az eseményekről. A közösségi oldalakon ugyanis szembejönnek az emberrel. Akaratlanul is látunk képeket, videókat, cikkeket a műsorról, így nagyjából képben vagyunk az ott történtekkel.
Bár a valóságshow-k népszerűségét és szórakoztató elemét kétségtelenül sokan élvezik, az utóbbi években mégis sok negatív hatásuk is felmerült a társadalom tekintetében. Szerbiában a jelenlegi tiltakozások egyik követelése az erőszakot és erkölcstelenséget népszerűsítő műsorok, valóságshow-k betiltása.
Bizonyított, hogy ezek a műsorok gyakran torzított képet adhatnak a valóságról és az emberi viselkedésről. A résztvevők vagy az előre megírt elemek miatt az emberek olyan viselkedési mintákat láthatnak, amelyek nem feltétlenül reprezentálják a valóságban tapasztalható átlagos viselkedést. Ez befolyásolhatja a nézők társadalmi és személyes normáit. Az agresszió, a manipuláció vagy a negatív társas kapcsolatok gyakran kiemelkednek a műsorokban, és ezek a minták hatással lehetnek a nézők értékrendjére és viselkedésére, és elősegíthetik az etikátlan vagy káros magatartást. Ezenfelül a valóságshow-k néha arra ösztönzik a nézőket, hogy túlzottan azonosuljanak a műsorban szereplőkkel vagy a műsorok által felállított ideálokkal. Ez valóságvesztéshez és a valódi élet kihívásainak figyelmen kívül hagyásához is vezethet. Ezek a műsorok javarészt az anyagi javakra és a hírnévre helyezik a hangsúlyt. Ez pedig a fiatalokban azt a téves elképzelést erősítheti, hogy a boldogság és a sikeres élet a külső dolgokon múlik, és nem azon, hogy mit éreznek, vagy mit gondolnak magukról.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a negatív hatások általánosságban beszélnek, és nem minden műsorra vagy minden nézőre vonatkoznak. Azt gondolom, hogy minden országban fontos, hogy az embereknek lehetőségük legyen kifejezni az álláspontjukat és a véleményüket a társadalmi ügyekkel kapcsolatban, a valóságshow-k kérdése pedig pont ilyen társadalmi ügy. Ugyanakkor nem biztos, hogy a valóságshow-k megszüntetése lenne a legjobb megoldás. Az ilyen műsorok népszerűsége azt mutatja, hogy az embereknek igényük van arra, hogy megismerjék mások életét, és hogy kíváncsiak arra, mi történik másokkal. A jelenlegi helyzetben talán a valóságshow-k tartalmának és műfajának fejlesztése és ellenőrzése lehetne a legjobb megoldás. Az ilyen műsoroknak tartalmazniuk kellene olyan értékeket is, amelyek tiszteletben tartják az emberek jogait és méltóságát, és amelyek előmozdítják a pozitív társadalmi üzeneteket.
Bár a valóságshow-k negatív hatással lehetnek a fiatalokra, és hozzájárulhatnak a káros viselkedési minták kialakulásához, a belgrádi iskolai lövöldözés okai sokkal összetettebbek lehetnek annál, hogy pusztán a valóságshow-kat hibáztassuk értük. A társadalmi problémák, mint például az iskolai erőszak, a gyermekbántalmazás, a droghasználat vagy a mentális egészség hiánya, gyakran a valóságshow-kat meghaladó okokra vezethetők vissza. Az ilyen problémák kezelése sokkal átfogóbb megközelítést igényel, amely magában foglalja az okok feltárását és megszüntetését.
