Január, február – itt a nyár!

Ez már majdnem tavasz, mondogatták az emberek az elmúlt héten, amikor jócskán 10 Celsius-fok felett volt a hőmérséklet. Aztán a hétvégén folytatódott a meleg, s most már egyértelmű: nem csupán rövid ideig tartó hőmérséklet-ingadozás jellemzi térségünket, hanem végérvényesen, hosszabb időre változott meg időjárásunk. Decemberben még úgy látszott, lassan, de biztosan közelegnek a „mínuszok”, de láss csodát – az ellenkezője történt. Igen ám, de mindenki tudja, hogy a mostani szép idő három nap alatt megváltozhat, még kemény fagyok odázhatják el a természet ébredését, akár másfél hónapig is.

Az egyik internetes hírportálon 2017. december 30-i keltezéssel hosszútávú időjárás-előrejelzést jelentettek meg, miszerint „a zord január és február után a tél kitolódik a tavaszi hónapokba, januárban csak a hónap utolsó hetében megy 5 °C fölé a hőmérséklet. Februárban az évszakra jellemző száraz és hideg időszak lesz, és márciusban is kemény hidegekkel érkezik a húsvét. Április közepe enyhének ígérkezik, de a vége felé megint mínuszok várhatóak hajnalban. Május lesz az első olyan tavaszi hónap, ami a szélmentes, meleg nappalokat és hó végén már akár 20 °C-os hőmérsékletet is hozhat”. A januári előrejelzés kicsit „félresikerült”, ami még nem jelenti azt, hogy a jóslat további része nem válik valóra.

Az, aki földet művel, fél szemmel az eget is kémleli: lesz-e még téli csapadék, mert a decemberi 40–50 liter eső csak kis része a szükséges nedvességnek, s legjobb lenne, ha az újabb, a januári csapadékmennyiség vastag hótakaró formájában érkezne, ami lassú olvadással feltöltené a talaj szegényes nedvességháztartását, s ha van újévi kívánsága a gazdának, a bő termés és kedvező terményárak mellett, az minden bizonnyal az időjárás kegyességére irányul.

Aggódnak a gazdák a napok óta tartó tavaszias időjárás miatt, mivel rügyeznek a fák, és ha továbbra is ilyen meleg lesz, majd erős lehűlés következik, komoly károkkal kell számolniuk. A kertészmérnök szerint az lenne a jó, ha ez a meleg időjárás minél hamarabb véget érne, és azt követően nem lenne túl hideg. Komoly gond a gyümölcsösöknél, hogy azokban már metszenek, és a metszésnél sok sérülést okoznak, így ha mínusz tíz fokra hűl a levegő hőmérséklete, az komoly károkat okozhat a növényeknek. Másrészt a szántóföldi növénytermesztők azt beszélik, hogy az enyhe idő kedvez a kártevőknek, különösképp az egereknek, mert elszaporodhatnak.

Van azonban, aki örül ennek a tavasznak a télben. Különösen azok, akik nap, mint nap kinn a szabad ég alatt dolgoznak, mint például a jószágtenyésztők, hiszen munkájuk végzését megkönnyíti a szokatlan meleg, mert nem kell melegíteni a jószág itatásához szükséges vizet, nem fagy be a csap.

Sokan úgy vannak vele, hogy a hó nem hiányzik a családi házaknál, mert egy idő után bármilyen szép is, nagyon fárasztó tud lenni a folyamatos tisztítása. Örülnek az emberek azért is, mert kevesebb tüzelő fogy, alacsonyabbak lesznek a gáz- és villanyszámlák. Ellenkezőleg, nem nagyon fognak örülni a kiváltságos közvállalatokban, mert csökken a bevételük, minek következtében kevesebb lesz a gázsi, amit szét lehet osztani. Nem, nem féltem én a közvállalatokat, meg a bennük dolgozókat, jól tudom, találnak azok „belső tartalékot” az „átlagos” meg annál picit magasabb bérek kifizetéséhez.