Áll a bál a szerbiai futballközegben, de ezúttal nem az általában megszokott ügyek, a Partizan vagy a Crvena zvezda, és nem is a szerbiai felnőttválogatott körüli események miatt, hanem azért, mert a Szerbia által továbbra is saját tartományaként kezelt – vagy legalábbis akként kommunikált – Koszovót az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) keddi, budapesti kongresszusán felvette sorai közé. A kontinentális futball vezető szervezetének eddigi 54 tagja közül a voksoláson 28 szavazott a nagyrészt albánok lakta déli régió felvétele mellett, két szövetség tartózkodott, 24 pedig ellenezte a létszámbővítést.
A szerbiai felzúdulást érthető okok generálták, az UEFA ugyanis saját alapszabályzatát figyelmen kívül hagyva hozott döntést Koszovó felvételéről, a statútum 5. pontja világosan kimondja, hogy csak olyan ország válhat a futballszövetség tagjává, amelynek függetlenségét elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ, Koszovó esetében pedig ez eddig még nem történt meg.
Úgy tűnik, ez egy folyamat része, hiszen 2014 decemberében először a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szakított korábbi szokásaival, és vette fel tagjai közé Koszovót annak ellenére, hogy korábban nem tagosított olyan államot, amelynek függetlenségét nem ismerte el az ENSZ. Addig azonban, míg a NOB csak egy korábbi szokásával szakított, az UEFA saját szabályzatát rúgta fel, ami számos kérdést vet fel a későbbiekre nézve.
Na de, térjünk vissza kicsit még az UEFA Budapesten megtartott, sorrendben 40. kongresszusára. A voksolást megelőzően a futballszervezet megpróbálkozott az alapszabály-módosítással, a mostani szövegben szereplő követelmény, azaz az ENSZ-tagság helyett szerették volna úgy megváltoztatni a statútumot, hogy ezután a tagságot megkaphassa „minden olyan ország szövetsége, amelynek függetlenségét az európai országok legalább fele elismeri”. Az eddigi 54 UEFA-tagországból 36 ismerte el Koszovó függetlenségét, az alapszabály-változtatáshoz szükséges kétharmados többség azonban nem lett meg, a módosítási javaslat 33 szavazatot kapott, egy tagállam képviselője tartózkodott, 20-é pedig nemmel voksolt. Úgy lett volna logikus, hogy ezek után a kongresszus elveti a napirend következő pontját, ami a Koszovó tagságáról való szavazás volt, ám nem így történt, a titkos szavazást végül megtartották, ami a már ismert eredménnyel zárult. Leginkább talán Dejan Savićevićnek, a jugoszláv labdarúgás egyik legismertebb figurájának, a Montenegrói Labdarúgó-szövetség elnökének szavai festik le, miért is problémás egy ilyen lépés megtétele: „Minek az alapszabályzat, mint az UEFA legfontosabb és legnagyobb dokumentuma, ha a kongresszus valamit alapszabály-ellenesen dönt el. Hogyan magyarázzák meg nekem és másoknak, hogy a kongresszus a statútumban foglaltak ellenére is így szavazott?”
Tomislav Karadžić, a Szerbiai Labdarúgó-szövetség elnöke élesen reagált az UEFA döntésére, mondván, politikai döntés született: „ A tagfelvétel mellett döntő delegációk közül több is bocsánatot kért tőlem, és azt mondták, hogy politikusok utasítására muszáj volt így szavazniuk. A futball a politika karmai közé került, az UEFA ezen lépése beláthatatlan következményekkel lehet a labdarúgásra.” Ha ez így megtörtént, akkor azt kell mondanunk, igaza van a szerbiai futball első emberének, hiszen ez a döntés akár lavinát is indíthat. Mi történne, ha Koszovó példáján felbuzdulva Baszkföld, Katalónia, Lappföld és egyéb európai nem független régiók is kérvényeznék tagságukat? – nagy valószínűséggel óriási botrány lenne, és néhány forróbb helyen akár belső villongás is kitörne. Úgy tűnik, az UEFA ilyesmire nem gondol, nem elég neki, hogy Michel Platini elnök korrupciós vádak miatt felfüggesztés alatt áll, hogy emiatt a kontinentális futballszervezet megítélése óriási csorbát szenvedett, hanem tovább rontja megítélését, csak azért, hogy egyes politikai irányvonalak előtérbe kerülhessenek.
Szerbiának nem maradt más hátra, pert indít az UEFA ellen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, annak döntése után okosabbak leszünk – Koszovó futballvezetősége mindenesetre kijelentette, hogy ezek után azt várják, hogy május közepén a FIFA is felveszi őket a tagságába, és már lebeszélte első hivatalosnak tekinthető nemzetközi meccsét, június 3-án a Feröer szigetekkel mérkőzik meg Frankfurtban.
