HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Egyetért-e a napszámosok alkalmazásának megadóztatásával?
Szavazatok száma: 335
A www.magyarszo.com olvasóinak alapján
Szerbia az év végéig kidolgozza a mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásáról szóló törvény tervezetét, amely a mezőgazdasági minisztérium szerint a munkáltató mezőgazdasági termelők és gazdaságok, valamint a munkavállaló napszámosok érdekvédelmét szolgálná, illetve rendet teremtene ezen a területen, és felszámolná a feketemunkát. A mezőgazdasági minisztérium elképzelése szerint voucher-rendszert vezetnének be, amely szerint a munkáltató mezőgazdasági termelő annyi vouchert/bélyeget venne, ahány napszámost alkalmaz idénymunkára az adott napon vagy napokon. Ezzel a voucherrel/bélyeggel bizonyítaná a termelő, hogy befizette az adót és a járulékot a napszámos után, aki ezáltal egészségügyi és nyugdíjbiztosításhoz jutna, vagyis elszámolnák a szolgálati idejét. A napszámosok kapnának egyfajta munkakönyvet, ami valójában a munkaszerződést jelentené a munkáltatóval. A munkáltató beragasztaná a munkakönyvbe a vouchert/bélyeget, majd bevezetné a szükséges adatokat, hogy a napszámosnak a nyugdíjbiztosítási alapban elkönyveljék a szolgálati időt.
A becslések szerint a mezőgazdaságban évente 60–100 ezer napszámost alkalmaznak a mezőgazdasági termelők és gazdaságok Szerbiában, ami elég jelentős létszám. A napszámosok alkalmazásának megadóztatásával az állam több szempontból jól járna, rövid és hosszú távon egyaránt: rendet teremtene az adott területen, és visszaszorítaná a feketemunkát. Az állam sokkal hatékonyabban ellenőrizhetné, illetve felügyelhetné a gazdaságnak és a munkaerőpiacnak ezt a részét. Emellett ez nyilván újabb időszakos jövedelmet jelentene az államkassza számára, miután a munkáltatók a napszámosok után adót és járulékot fizetnének. A mezőgazdasági miniszter szerint ez az összeg szimbolikus lenne, mindössze 150-200 dinár napjára napszámosonként, hiszen nem az az állam célja, hogy a munkáltatóktól beszedje a pénzt, hanem hogy rendet teremtsen ezen a területen is.
Mindez majd kiderült, miután elkészül a törvénytervezet, amelynek ismeretében a mezőgazdasági termelőket tömörítő gazdaszervezetek megfogalmazzák az üggyel kapcsolatos álláspontjukat. A termelők nyilván attól tartanak, és talán nem alaptalanul, hogy a mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásáról szóló törvény rendelkezései miatt újabb anyagi és adminisztrációs terheket kell majd felvállalniuk. Ez nyilván újabb kiadásokat jelent, valamint az idénymunkát megelőzően, amikor a munka megszervezésével és egyéb fontos dolgokkal kellene foglalkozni, akkor majd valamelyik állami hivatalban állnak sorba a voucherért/bélyegért naphosszat. A gazdák egy része megbecsüli a napszámost, sok esetben már-már családtagként kezeli. Más része viszont gyakran csak használati eszközként tekint a napszámosra, akiből igyekszik minél több hasznot nyerni. Az utóbbiaknak nyilván emiatt sem fog tetszeni a törvénytervezet, mert nem viszonyulhatnak úgy a napszámosokhoz, mint korábban mindenfajta törvényes következmény nélkül.
A mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásáról szóló törvény várhatóan a napszámosoknak válik majd leginkább előnyére, talán ők lehetnek ennek a kezdeményezésnek a legnagyobb nyertesei. Hiszen az állam, a mezőgazdasági termelők és a napszámosok háromszögében ők a legkiszolgáltatottabbak, a legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező csoport. Gyerekkoromban olyan környezetben nőttem fel, ahol sokan, köztük egész családok éltek napszámból, mégpedig kapálásból, zöldség- és gyümölcsszedésből, kukoricatörésből, valamint más idénymunkákból. Egyszerű, kispénzű emberek voltak, többnyire iskolázatlanok, akik valami miatt a társadalom peremére szorultak, vagy már eleve oda születtek. A többségük azonban igyekezett mindig tisztességgel és becsülettel boldogulni az életben, s ez ma sincs másként. A törvény remélhetőleg csökkenti a kiszolgáltatottságukat a munkaadókkal szemben, valamint egészségügyi és nyugdíjbiztosítást jelentene számukra. Ezzel együtt talán konszolidáltabb életkörülményeket is teremt a napszámból élő embereknek. Bár félő, hogy ez egyelőre nem jelent nagyobb jövedelmet, sőt, inkább kisebb napszámot, különösen akkor, ha a munkáltatók áthárítják a napszámosokra az államnak fizetendő költségeket.
