Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az idén jelentette meg először a gabonakészletekről és -felhasználásról szóló globális éves előrejelzését, amely szerint várhatóan „egy újabb, nyugodt piacok jellemezte szezonnak” nézünk elébe, csaknem rekordnagyságú gabonakészletekkel. Ez gyakorlatilag azt jelenti: az alapvető termékek ára az idén nem fog növekedni, esetleg mérséklődhet. Ez rossz hír a mi termelőink számára, márpedig azért, mert az alapanyagokat kizárólagosan a drágítás jellemzi…
A világ teljes gabonatermése az idén elérheti a 2597 millió tonnát, alig 9 millió tonnával elmarad a tavalyi rekordtól. Bőségesek a már meglévő készletek, és a kilátások is kecsegtetőek – ezen tényezők hatására 2,8%-kal csökkentek a FAO által nyomon követett világpiaci élelmiszerárak márciusban. Bár – hozzá kell tenni – ez még így is 13%-kal meghaladja a tavaly ilyenkor mért értéket.
A CUKOR, NÖVÉNYI OLAJOK LEÁRAZÓDTAK
A növényi olajok 6,2%-kal kerültek kevesebbe a világpiacon: a pálma- és szójaolaj ára változott a legerőteljesebben, miután megérkeztek a jó termelési előrejelzések, és miután csökkent a kínai kereslet. Repce- és napraforgómag-olajból is jobban állunk a vártnál, így ezeknél a haszonnövényeknél is csökkenést regisztráltak.
A cukor volt a másik alapvető élelmiszer, melynek ára a legnagyobb, 10,9%-os esést produkálta. 2016 májusa óta nem volt ilyen alacsonyan a FAO cukorárindexe. A kereslet gyenge, miközben Brazília hatalmas készletekkel lép a piacra a kiváló év és a vártnál kisebb volumenű bioetanol-előállítás együttese miatt.
A FAO SZAKEMBEREI NEM JÁRNAK SZERBIÁBAN
Nálunk a cukor is, az étolaj is szilárdan tartják az elmúlt hónapokban „fölsrófolt” magas árat, a cukor kilónként 92, míg az étolaj a literenkénti 145 dinár körül tapogatózik. Itt mondjuk el Horvátországban például 1 kg cukor 118 dinár, Szlovéniában 122, míg Bosznia–Hercegovinában mindössze 60, Macedóniában 77, Montenegróban 85 dinárba kerül, persze átszámítva a mi pénzünkbe. Legalábbis így tudja a Politika napilap, egy minap közzétett, friss kutatásában. Az elmondottakhoz azonban azonnal hozzá kell fűzni, hogy 2016-ban az átlagbérek Horvátországban 749, Szlovéniában 1022, Szerbiában 379 eurót tettek ki.
Az elmondottakból kitűnik, hogy nálunk a világpiaci trendek vagy megkésve, vagy egyáltalán nem érvényesülnek. Tavaly egyaránt megkárosították a napraforgó-, szójababtermelőket azáltal, hogy a terményüket a piaci árnál jóval alacsonyabb áron vették meg tőlük. Jóval olcsóbban, mint amennyibe kerül a környező országokban, a világpiacon. Hiába tiltakoztak, a feldolgozóipar monopolhelyzetben van, annyit fizet amennyit akar. A termelők tehetetlenek, érdekvédelmi szervezetük nincs. Most újra vetnek.
Hasonló a helyzet a cukortermelésben is. Tavalyelőtt gond merült fel a répa felvásárlási árának szerződésbe foglalt szintjének a betartásával, a tisztátlanság miatti levonásokkal, meg az édes gyökér cukorfokának a pontosításával. A cukorgyáraknak azonban jó menedzsmentjük van: a termelőket mindig meg tudják győzni, hogy vessenek. Az idén 35 eurót ígértek az édes gyökér tonnájáért. Hogy ezt az árat betartják-e, az csak a betakarítás után válik el.
