Ki a felelős az emberáldozatokért, azért a sok százmillió eurós kárért, amit a májusi árvíz okozott Szerbiában? Mindenki a másikra mutogat.
Velimir Ilić rendkívüli helyzetekkel megbízott tárca nélküli miniszter (de más miniszterek is, élükön a miniszterelnökkel) szerint a katasztrófáért a helyi önkormányzati vezetők hibáztathatók. Ilić szerint az a legnagyobb baj, hogy a helyi vezetők nem szakmabeliek, ezért nem tudtak kellő módon reagálni ebben a rendkívüli helyzetben. Ilić ebben az esetben a mérnöki szakmára gondolt, ami szerinte a legfontosabb szakma az összes közül, mert ahogyan fogalmazott, a folyók évek óta ugyanott törik át a gátat és ezt a mérnökök jól tudják. Szerinte felháborító, hogy bárki bármilyen posztot elfogad, mindennemű előtudás nélkül. Ebben egyetértünk.
A polgárok viszont a minisztereket hibáztatják, élükön a rendkívüli helyzetekkel megbízott tárca nélküli minisztert. Ilić testvérére, aki mellesleg nem más, mint Čačak polgármestere (egymást váltják ezen a pozíción) fizikailag is rátámadtak, mikor először megjelent az árvíz okozta károkat felbecsülni és betoppant egy autószalonba, melynek tulajdonosa több millió dináros kárt szenvedett az árvíz miatt. Mellesleg Ilić testvére pedagógiából magisztrált, ő sem mérnök.
Ilić, úgy ahogy öccse sem érzi magát felelősnek a történtek miatt, s azt állítja, hogy minden tőle telhetőt elkövetett a rendkívüli helyzetben. Azzal érvel, hogy az árvíz ideje alatt még kézhez sem kapta a végzést, mely szerint a rendkívüli helyzetekkel lesz a kormányon belül megbízva. Kabinetje, sofőrje, de munkatársai sem voltak ebben az időszakban, mivel a munkahelyi besorolás ekkorra még nem készült el. Reagálva a vádakra, mely szerint nem látták a terepen, azt hozta fel, hogy a fent említett okok miatt nem értesíthette a sajtót sem arról, hogy hol volt és mi mindent tett a károk megelőzése érdekében. Tegyük hozzá, hogy nem is szívesen sétálgatnak az újságírók vele, hisz ha sarokba szorítják egy kellemetlen kérdéssel, akkor vagy beléjük rúg, vagy azzal vádolja meg őket, hogy szexuálisan zaklatják a birkáit. Azt is védelméül hozta fel, hogy hiába ő a rendkívüli helyzetekkel megbízott kormánytag, mégis Vučić koordinált mindent. Meg különben is, ő technológiából magisztrált és nem mérnök. Teszem hozzá én. (Ha egyáltalán ő írta a magisztrátusát 2005-ben, amit többen is megkérdőjeleztek akkoriban.) Ennek ellenére elfogadta ezt a miniszteri megbízatást (is). Nézzük, előzőleg mit tett le az asztalra.
Miután Ilić Čačak polgármestereként baggerrel ment Belgrádba megdönteni Milošević hatalmát, mindenki számára egyértelmű volt, hogy ő lesz a legjobb ember az ország infrastruktúrájának kiépítésére. Már akkor látszott, hogy ért annak a járműnek a vezetéséhez, „aminek van olyan karja is, amellyel át tudja rakni a terhet”(idézet Ilićtől a május 20-ai rendkívüli kormányülésen), ezért 2003-ban ő kapta meg a nagyberuházási minisztériumot. Az utóbbi tíz évben Velimir Ilić és Milutin Mrkonjić egymást váltotta a nagyberuházásokkal és infrastruktúrával kapcsolatos bársonyszékben és ez alatt az idő alatt összesen negyven kilométer autópályát építettek ki. Ketten. Csak illusztrációképp álljon itt az adat, hogy Horvátországban ez alatt az idő alatt 581 kilométer autópálya készült el, és ehhez nem kellett két miniszter ugyanazon a poszton, két fizetéssel, irodával, titkárnővel, sofőrrel, stb.
Ilić talpraesettsége abból is kitűnik, hogy azonnali megoldásokkal szolgál. Most például eszébe jutott egy szinte feledésbe merült projektuma. Ilić tavaly, a doktori diplomájának írása közben (még nem készült el) kitalálta, megmenti az autentikus szerb házat az elkövetkező nemzedék részére is. Nem tetszett neki az, ahogyan mostanság építkezik a nép, ezért 16 féle tradicionális szerb ház projektumát készíttette el mérnökökkel. A miniszter szerint a mai tervek 90 százalékában nincs lélek, nincs meg az otthon melegére való törekvés, nincs szépség, ezért 15 millió dinárt ütemeztek át a költségvetésből, hogy mindezt visszahozzák az újonnan épülő otthonokba. Ezek a projektumok elkészültek, és állítólag már 130 család igényelte is, de még meg sem kezdték építeni ezeket az autentikus szerb házakat, mert most a gyors válaszok irodájának létrehozására várnak, amely az ország számára kiemelt jelentőségű projektumok megvalósítását segítené elő. Ilić projektuma pedig az. Most a rendkívüli helyzetekkel megbízott tárca nélküli miniszter úgy döntött, ha már ki vannak fizetve a tervek, az árvízkárosultak használják fel azokat és építkezzenek tradicionális stílusban.
Hogy meg lehetett volna-e előzni az ilyen nagyméretű csapást, s hogy okolhatók-e bizonyos személyek a mulasztások miatt, már nem csak egymásra mutogatunk, az üggyel már az ügyészség is foglalkozik. A szerv jelen pillanatban adatokat gyűjt, utána konkrét következtetéseket von majd le. Biztos vagyok benne, hogy nem fognak miniszteri fejek hullani, hiszen az összes miniszter hivatkozhat arra, amire Ilić is, hogy nem volt sem titkárnője sem sofőrje. Lehet, hogy pár helyi vezetőt eltávolítanak majd posztjukról és tesznek oda majd valaki mást a hatalmi párt berkeiből. Aki természetesen el fogja fogadni a megbízatást, akkor is, ha nincs megfelelő tudása és tapasztalata.
A miniszterek szempontjából az lenne a legjobb, ha az ügyészség azt a következtetést vonná le, hogy mi, polgárok vagyunk az egész katasztrófáért a hibásak. Majd szavaznak és választanak hétmillió jobb polgárt. Remélhetőleg szakmabelit, akik pontosan tudják, mi a dolguk, ha jön az ár.
