Emlékszem, gyerekkoromban a televízió képernyője elé állva igyekeztem megakadályozni, hogy apukám a guruló labda és az eszeveszetten futkosó focisták hevületét nirvánává alakítva zavartalanul követhesse az éppen aktuális focimeccset. No, hogy mennyire volt az valóban a nirvána állapota, nem tudom, annyi azonban biztos, hogy a fotelban egy mély áhítatba zuhanó férfi meredt a képernyőre, és úgy tűnt, semmi másra nem vágyik, nem kínozzák gondok, bajok, mindent megkapott, amiről csak álmodott. Azóta eltelt huszon-egynéhány év, a focit pedig már nem úgy emlegetem, hogy az a sport, amikor huszonkét rövidnadrágos férfi kerge marhaként futkos egy labda után.
Ami az éppen aktuális labdarúgó-világbajnokságot illeti, mi, nők egyáltalán nem panaszkodhatunk. Különböző női és nem női lapok számtalan túlélési tanáccsal látták el a szebbik nem képviselőit, hogy miként is vészelhetjük át a június és július 11-e közötti időszakot. Az egyik legtartalmasabb írásban a női lélek ismerői megdöbbentő ötleteket gyűjtöttek össze, hogy hogyan töltsük ki időnket, amíg párunk nem ér rá foglalkozni velünk. Íme az írás gyöngyszemei: rajzoljunk virágocskát és ragasszunk kövecskét körmünkre, rendezzük át fürdőszobánkat wellness-oázissá és kenegessük magunkat olajjal meg sóval, próbáljunk ki egy új hajszínt, vagy menjünk barátnőinkkel moziba és nézzük meg a legújabb Szex és New Yorkot, de kizárólag azt, egyéb film számításba sem jöhet. Sőt, egy olyan tanács is elhangzott, hogy vásároljunk bájainkat leginkább kihangsúlyozó fehérneműszettet, álljunk a tévé képernyője elé és mutassunk be egy sztriptízbárokból ismert rúdtánc-számot. Ha lakásunk berendezéséhez valamilyen érthetetlen okból kifolyólag nem tartozik rúd, az az írás szerzői szerint nem gond, a szám akár rúd nélkül is bemutatható. A női lapok szakértői szerint párunk ezután biztosan a mi bájainkat részesíti előnyben a szőrös lábú focisták helyett. A pénzügyi intézetek szintén gondoltak a nőkre, és néhány bank már hetekkel a világbajnokság előtt elkezdte hirdetni speciálisan a vb idejére kigondolt hitelkártyáját, amelyekkel a hölgyek hihetetlen kedvezmények mellett vásárolhatnak bizonyos áruházakban. Nagyon megilletődtem, hogy hát mennyire is törődik a nőkkel a társadalom, vagyis a társadalom konzum irányította bugyra. Mintha ezzel is annak a briliáns szerzőnek az elméletét szerették volna alátámasztani, aki szerint a nők a Vénuszról, a férfiak pedig a Marsról érkeztek. Ha már ennél és hasonló kaliberű műveknél tartok, megemlíteném, hogy szerintem nő és férfi együttélése, illetve mindannyiunk élete sokkal egyszerűbb és letisztultabb volt, amíg nem foglalták könyvekbe, hogy hogyan is legyünk boldogok, sikeresek és szépek, valamint hogyan szerezzük meg az ideális partnert. Marssal és Vénusszal kapcsolatos véleményem ellenére azt is el kell ismernem, hogy bizonyos szabályok és szeparáció mindig is létezett: a kislányok csak babákkal játszhatnak, a kisfiúk csakis autóval, a kislányok zongoráznak, esetleg balettoznak, a kisfiúk meg fociznak és karatéra járnak, a nőket csak a műkorcsolya és a szinkronúszás érdekli, a férfiakat pedig a foci és a boksz. És ha ez esetleg nem így van, akkor a világ kifordul a négy sarkából. Eszembe jut egy korábbi világbajnokság és egy korábbi társaság. A nők a szoba egyik sarkában likőrt kortyoltak, kalóriaszegény falatkákat rágcsáltak és a gyereknevelésről csevegtek, míg a férfiak a másik sarokban focit néztek sör kíséretében, és mindenféle zsíros dolgot tömtek magukba. Amikor őszinte érdeklődéssel társultam a meccset követő emberi lényekhez, a hölgyek megvádoltak, hogy csak azért teszem, hogy kikezdjek férjeikkel. Egy pillanatra megrémültem, hogy valami nincs velem rendben, hogy kettő X-kromoszóma helyett én X- és Y-kromoszómával születtem, hiszen ha érdekel a foci, akkor valami hiba csúszott a programba. Szerencsére időközben sok olyan nővel találkoztam, aki szintén szereti a focit. A statisztikák szintén engem igazolnak: egy nemzetközi felmérés rámutatott, hogy a nők több mint fele tervezte nyomon követni a világbajnokságot. Közülük legtöbben azt mondták, hogy otthon, a tévé előtt fogják végigizgulni a meccsek nagy részét, ugyanakkor a megkérdezett hölgyek 13 százaléka valamelyik ismerősénél vagy szórakozóhelyen, 12 százaléka pedig szabadtéri kivetítők előtt tervezett drukkolni kedvenc válogatottjának. Tehát a nők felbuzdulva az emancipáció nyújtotta határtalan lehetőségeken, most már a focidrukkerek világában is helyet követelnek maguknak. Komolyra fordítva a szót: az, hogy egy nőt érdekel-e a foci vagy akár a boksz, egyértelműen nem az emancipációtól és génberendezésének hibátlanságától függ. A folyamatban lévő vb-mérkőzésekről készített felvételeken vagy képeken valószínűleg sokan láttak már vonzó és igen nőies hölgyeket, akik torkuk szakadtából, őszinte lelkesedéssel buzdították valamelyik csapatot. Tehát köszönjük szépen a kérdést, mi, nők nagyon is jól érezzük magunkat a világbajnokság ideje alatt. Azok a hölgyek pedig, akik ezzel nem így vannak, még mindig lelki támaszt meríthetnek a női és nem női magazinok lelki szakértőinek tanácsaiból.
