XVI. Benedek lemondása után néhány órával már a lehetséges utód kilétét találgatta a világ, noha a konklávék kimenetele meglepetésszámba megy, hiszen amellett, hogy nincsenek hivatalos jelöltek, könnyen választhatnak olyan személyt pápává, akit senki sem tartott volna esélyesnek. Egyesek karizmatikus, mások az egyházat kormányozni képes utódot látnának szívesebben Péter trónján, miközben a történelemben először megnyílt az út, hogy az 1,2 milliárdos katolikus közösség 42 százalékos részének otthont adó Latin-Amerika adja a pápát. A pápaválasztás ugyanakkor számunkra is fontos, a következő pápa akár magyar is lehet.
Az új pápa megválasztásakor a jelöltek életkora, földrajzi származása és nyelvismerete is számít, hiszen az egész világgal tárgyalnia kell, de bármennyire fontos is a nemzeti hovatartozás, még fontosabb, hogy milyen személyiségjegyekkel bír majd az új pápa. Ugyanakkor az előző, 2005-ös pápaválasztással szemben, jelenleg minden jel arra mutat, hogy egy fiatal bíborost választanak, aki határozott választ adhat az egyházat érintő kihívásokra. Annak ellenére, hogy sokan feleslegesnek tartják az esélylatolgatásokat, a külföldi szakértők szerint a pápaválasztó bíborosi kollégium legfiatalabb tagja, a 60 éves Erdő Péter Esztergom-Budapest érseke, prímás, az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a kora miatt lehet jó eséllyel pápa. Emellett a magyar érsek esélyeit erősíti, hogy erős kezű szervező hírében áll, aki képes lenne megbirkózni a katolikus egyház következő vezetője előtt álló feladatokkal. Ráadásul nemcsak tökéletesen beszél olaszul, de jobbára az egyház hagyományos értékei mellett érvel minden megszólalásakor. A 115 bíborosból 60 szavazatot adnak le az európaiak, a megválasztáshoz a jelöltnek az összes szavazat kétharmadát, vagyis 77-et kell megszereznie. Ugyanakkor számítani kell az olasz lobbira is, ugyanis huszonnyolc olasz bíboros szavaz majd az új pápa személyéről a Sixtus-kápolnában, közülük 19 a kúrián dolgozik vagy dolgozott, tehát a Vatikán embere. Nincs még egy nemzet, amelyet ennyien képviselnének a következő konklávéban. A sajtó szerint az olaszok Róma püspökének inkább a 70 éves Angelo Bagnascot, az olasz püspöki konferencia elnökét és genovai érsekét, valamint a 71 éves Angelo Scola milánói érseket, Velence pátriárkáját tennék. Milánó érseke ugyanakkor az új iránt nyitott morálteológus és filozófus hírében áll, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet.
Ennek ellenére az elemzők szerint Erdő Péternek jó esélye van pápává válnia, ugyanis jó kapcsolatot ápol az egyház afrikai ágát képviselő 11 vezetővel. Feltételezve, hogy az összes európai és afrikai szavazatot Erdő kapja, már csak hat további szavazat hiányozna. Latin-Amerikából tizenkilenc, észak-Amerikából tizennégy, Ázsiából pedig tizenegy pápaválasztó bíboros érkezik.
Az afrikai segítséget azonban megkérdőjelezi, hogy pápaesélyesnek tartják a 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turksont. Ghána püspöki konferenciájának elnöke és Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki, valamint a világ javainak igazságosabb elosztásáért küzd.
Európai favoritnak számít még a 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek. Az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései viszont vitákat váltottak ki az egyházban.
Az európai favoritok a sajtó szerint három tengerentúli esélyessel állnak szemben. A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben. A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio jezsuita szerzetes, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. A 69 éves kanadai Marc Ouellet québeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje, jó eséllyel számíthat a vatikáni bíborosok támogatására, hiszen megválasztásakor kevésbé változhat a személyi állomány, vagy legalábbis az eddigi tradíciót követheti, és a Vatikán politikája római marad.
Ha olasz lesz az egyházfő, akkor Itália szerepe erősödik automatikusan, amit a jelenlegi olasz belpolitikai helyzetben sokan látnának jó szemmel. Ha kívülről érkezik az új egyházfő, saját embereit hozhatja magával, elmozdítva az egyház tengelyét Európa, vagy akár a világ más része felé. Az afrikai pápa kevésbé foglakozhat majd az európai paphiánnyal, de jobban ismeri a harmadik világbeli keresztények helyzetét, ezzel szemben egy dél-amerikai szívügyeként tekinthet a papi hivatást érintő válságra, míg egy ázsiai egyházfő kaput nyithat a Kínával való feszültség feloldásában.
Annak ellenére, hogy a hívők közül sokan reformokat várnak az egyháztól, akkor sem számíthatunk liberális nyitásra, ha végül mégis dél-amerikai vagy afrikai jelöltet választanak meg a konklávén, és az egyház újra napirendjére vesz olyan vitatott ügyeket, mint például a cölibátus eltörlése. Az új pápára, bárki legyen is az, nehéz feladatok várnak, hiszen választ kell adnia egyebek között a világ egyes részein a kereszténységgel szembeni iszlamista fenyegetésre, a modern világ erkölcsi kérdéseire, az inkulturáció – helyi kultúrákba történő beilleszkedés – nehézségeire, a tömeges elvilágiasodásra, a belső engedetlenség problémájára az egyházban, a pedofília eseteire, a korrupcióra, a szekták és a pünkösdizmus kihívásaira.
