Te is szedd!

Nem meglepő, hogy sokan távol maradnak a szemétgyűjtési akcióktól, amikre múlt heti körkérdésünk eredménye egyértelműen utal. Hogy mi lehet ennek az oka? Egyfelől nincs is sok alkalom, meglehetősen kevés az effajta akció vidékünkön, másfelől ki az, aki részt vesz benne. Az, aki egyébként sem szemetel, vagy az, aki különben is szemetel?

Persze, a szemét mindenkit zavar. Hogyne szúrná a szemünk/orrunk, ha házunk előtt, sétányaink, járdáink, folyóink mentén a zöld környezet helyett szemétszigetek fogadnak bennünket. Egyeseket ez mégsem gátol meg abban, hogy „nemes” egyszerűséggel, „elejtsék” a számukra szükségtelenné vált dolgokat, és ne törődjenek vele, mi lenne, ha mindenki így járna el. Jóval kevesebben vannak azonban, akik nemcsak a saját termelésű szemetüket kezelik megfelelően, hanem hajlandóak más után is takarítani. Miért is? Bizonyára tisztában vannak azzal, hogy az emberi hanyagság határtalan, és ennek következménye, sőt ára van.

Világszerte terjednek az önkénteseket megszólító környezetvédő akciók. Hozzánk is eljutott a hír, miszerint a Takarítsuk ki Portugáliát! akció résztvevői több mint tízezer veszélyes-hulladéktárolót fésültek át nemrégiben országukban. Az önkéntesekhez csatlakozott az államfő és a környezetvédelmi miniszter is, hangsúlyos üzenetet küldve a tízmilliós ország lakosainak, de a politikusoknak is, hogy a tiszta környezet érdekében bizony kesztyűt és szemeteszsákot kell ragadnunk. Összegyűjtötték az építési törmelékeket, szerves hulladékot és a biológiailag le nem bomló szemetet is az erdőkből. Beszédes, hogy először csak az erdőket tervezték megtisztítani, ám az interneten terjedő lelkesedés akkora volt, hogy kiterjesztették az összes hulladékfajtára a gyűjtést.

Magyarországon például az ország legnagyobb önkéntes mozgalmává nőtte ki magát a TeSzedd! – önkéntesen a tiszta Magyarországért. Fennállása nyolc éve alatt igazán tekintélyes tömeget tudtak megmozgatni. 2018-ban háromezernél is több helyszínen háromszázezer önkéntes szedte a szemetet a környezetszépítő akciók során. Az önkéntes gyűjtés célja, hogy megtisztítsák az országot a felelőtlenül eldobált szeméttől, másrészt szeretnék erősíteni az emberekben a környezet iránti érzékenységet. A TeSzedd! mindenképp segít népszerűsíteni a lakosság körében az önkéntességet, emellett komoly közösségépítő szerepe is van. A szervezők tapasztalatai szerint, aki egyszer részt vett az országos szemétgyűjtési akcióban, az később sokkal jobban odafigyel környezete tisztán tartására is.

Ha lassan is, de Vajdaságban is terjednek a hasonló megmozdulások. A nagyobb városokban állítólag minden lakos 1 kilogramm szemetet termel naponta, így éves szinten több ezer tonna hulladék gyűlhet össze. A szeméttelepek szinte szemmel láthatóan dagadnak, és korszerűsítésre szorulnak. A környezetvédelmi öntudatosságtól még messze vagyunk. Első lépés lenne, hogy ne ott dobjuk el a szükségtelenné vált dolgot, ahol eszünkbe jut, hanem a megfelelő helyen. Ezt kellene kövesse a szelektív hulladékgyűjtés, a kevésbé bűzös föld alatti gyűjtőhelyek számának növelése, a szeméttelepek korszerűsítése. Újvidéken tavaly 70 föld alatti gyűjtőhelyet alakítottak ki, de mi ez ahhoz képest, amit a város szédítően növekvő lakossága (mely lassan eléri a 300 ezret a külvárosok nélkül) produkál. A városban évente mintegy 115 ezer tonna szemét gyűlik össze. Bár a hihetetlen hulladékmennyiség sokkal korszerűbb feldolgozást követelne, a regionális szelektív szemétgyűjtő megvalósítására a jelekből ítélve még várhatunk.

Egy-egy szemétgyűjtési akció során hihetetlen mennyiség gyűlik össze a kisebb helységekben is. Sajnos a szembetűnő eredmény gyakran rövid ideig tart. Ugyanazok az emberek ugyanúgy eldobálják kacatjaikat, mint az akció előtt.

Viszont feltűnő volt számomra júniusi romániai utazásom során a szemét hiánya. A Temesvár–Déva–Segesvár–Szováta útvonalon – ami szinte 500 kilométert jelent –, szeméttelepet alig lehetett látni, falvak, városok előtt füstölgő-bűzölgő telephelyet még kevésbé. Mintha szemétből is kevesebb lenne ott, mint nálunk, de a szemétgyűjtő helyek is diszkrétebbek, kevésbé feltűnőek. Ilyen szempontból keleti szomszédunk jóval előttünk jár.

Vannak persze nálunk is pozitív példák. Márciusban például 50-nél is több önkéntes vett részt az újvidéki telepi Sodros városrész megtisztításában. Egy óra alatt több mint 60 zsáknyi szemetet szedtek össze a Duna mellett húzódó árterületen. Az akciót újra megszervezhetnék, hiszen a köztisztasági vállalat nem győzi a kitermelt mennyiséget. Egy Exit fesztivál után különösen nem. A résztvevők akkor lapunknak nyilatkozva elmondták: jó lenne, ha polgártársaink felfognák a környezetvédelem fontosságát. Mindenki saját tetteivel hozzájárulhat a természet megóvásához. Akcióikkal egyúttal szeretnék felébreszteni azokat az elfelejtett értékeket is, amelyek léteztek a régi Jugoszláviában. Ezek a nevezetes munkaakciók voltak, amelyek során az emberek egy cél érdekében össze tudtak fogni, építették-szépítették az országot miközben ismerkedtek, barátkoztak. Noha ma már nem hidakat és vasutat építünk, „csupán” környezetet védünk, más felkiáltással, és más formában, ez ma sem lehetetlen. Próbáljuk ki!