Mezőgazdasági földterületek mellett élve legtöbben tisztában vagyunk vele, mivel jár egy száraz, aszályos időszak. A nyári hónapokban többször is előfordul, hogy akár hetekig nem esik az eső. Ilyenkor nekünk kell pótolnunk a vizet, mivel a szükséges vízmennyiség nélkül a növényeink szenvednek, végül pedig elszáradnak. Ha van egy kiskertünk, vagy csak a balkont díszítjük növényekkel, és azt szeretnénk, hogy virágaink hosszú életűek és egészségesek legyenek, akkor mindenképpen gondoskodnunk kell az elegendő öntözővízről.
Pázsitom sohasem volt, a falusi házban, ahol felnőttem, virágok díszítették az udvart, a kertben pedig zöldségeket termeltünk, földműves nagyapám kora reggel, ritkábban esti szürkületben vödörrel locsolt, a növények gyökeréhez öntözte egy nagyobb bögrével a kút vizét, vagy az esővizes hordó tartalmát. A 20. század közepéig hordóban, kádban gyűjtötték az esővizet, mert szép illatos lett tőle az abban mosott ruha, és selymes, fényes a lányok haja. Tették ezt annak ellenére, hogy a kutakból még ingyen hozhattak vizet és nem volt csatornadíj. Tudták, az esővíz jobb, mert a talajvizekhez képest lágy víz. Füvet öntözni meg sem fordult a fejünkben.
Aztán Palicsra költözött rokonainknál imádtunk mezítláb járni a sűrű pázsiton, akár harmatos volt, akár napmeleg. Sógorunk részletesen mesélt róla, hogyan gondozza, öntözi, hogy ilyen szép legyen a végeredmény. Barátoktól, ismerősöktől tudom, hogy a szép gyepszőnyeg nagyon sok odafigyelést, és bizony igen sok vizet igényel.
A szakirodalmat böngészve találtam rá az adatra, hogy ahány négyzetméter gyepünk van, annyi köbméter vizet locsolunk ki egy évben. Azaz, naponta 5–6 liter vizet juttatunk ki egy négyzetméterre, ez a föld felső 5–6 cm-es rétegét látja el megfelelő nedvességgel. Átlagosan évente 200 napot öntözünk. Bizonyára mindenkiben felmerült már a kérdés, hogy miként tudunk a locsoláson spórolni.
|
Milyen vízzel öntözi a pázsitot? Ivóvízzel 58 (30,2%) Saját kútból 54 (28,1%) Nem locsolok 80 (41,7%) |
A víz kijuttatásának legegyszerűbb és legtakarékosabb módja a kannából öntözés, mert közvetlenül a felhasználás területére jut a víz, csak ez igen lassú és fáradságos. Jó módszer a csöves öntözés, de ennél arra kell ügyelni, hogy a vízsugár ne mossa ki a talajt és a növények töve körüli földet.
Igen jó és korszerű a csepegtető öntözés, amely takarékos, mert a vizet közvetlenül a növények gyökérzetéhez adagolja és jól automatizálható.
A programozgató automata öntözőrendszer akár kora hajnalban is működésbe léphet, a kert adottságaihoz van szabva, ezáltal igazodik a kert növényzetéhez, talajszerkezetéhez, kialakításához. Hiszen más és más vízmennyiség szükséges az árnyékos területek vagy a napos gyepfelületek öntözéséhez.
Az öntözőrendszerek készítői természetesen hosszan részletezik, a különböző modern módszerek előnyeit, hatékonyságát és takarékosságát.
Mindezek mellett nem árt folyamatosan hangsúlyozni: a víz alapvető lételemünk, értéke felbecsülhetetlen, minden élet alapja a Földön. A fogyasztói társadalom azonban elveszítette tiszteletét és alázatát a víz iránt (is). Szennyezzük és pazaroljuk. Felelőtlenek vagyunk ezen a téren is. Általánosan elmondható, hogy miközben nem iszunk elég vizet, minden másban pazarlóan bánunk vele, fürdéskor, zuhanyzáskor, fogmosáskor, mosogatáskor, autómosáskor, és a körkérdésünk témájául szolgáló öntözéskor is.
Pedig, a tények figyelmeztetnek: a földgolyót kétharmad részben víz borítja ugyan, ennek a hatalmas vízmennyiségnek azonban csupán 2,5 százaléka az édesvíz, a többi tenger, óceán. Miközben a fejlett világ pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel, a Föld több mint egymilliárd lakója nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez.
A fenyegető vízhiány gyakorlatilag a Föld összes országát érinti, méghozzá eltérő módon, súlyos érdekellentétet okozva. A kétségbeejtő előrejelzések szerint megeshet, hogy néhány évtized múlva egyes térségekben az ivóvízért háborúznak majd.
Van, ahol végtelen a pazarlás, van, ahol alig jut, ha jut egyáltalán. A National Geographic magazin által megírt tényekből álló lista is jól szemlélteti, hogy milyen is a vízhelyzet: 2025-re 1,8 milliárd földlakó él majd vízhiányos területen, Földünk legszegényebb vidékein napi 19 liter vízzel kell beérniük millióknak, a harmadik világban a nők napi 6 kilométert gyalogolnak vízért, a Föld lakosságának 46 százaléka vezetékes víz nélkül él, ezzel szemben egy átlag amerikai 380 liter vizet használ el egy nap alatt.
Önmérsékletet, tudatosságot, összefogást igényelne vizeink védelme is, mint annyi más fontos dolog: a víz nem játék, becsüljük meg, míg természetes, hogy van.
