Tiszta fehér energiát kínál az egyik németországi energiaital-gyártó. Az EU területén már régebb óta, Szerbiában két évvel ezelőtt jelent meg a Koks Energy elnevezésű ital, ami a csomagolása és a jelmondata miatt felháborodást váltott ki a szerb sajtóban. Egyes szakemberek, így pszichológusok és a fogyasztóvédők is arra mutatnak rá, az utalás téves útra vezetheti a fiatalokat, hiszen a fekete csomagoláson az ital nevét szemcsés fehér csíkkal húzták alá, és azt írták oda: Tiszta fehér energia. A mai világban, amikor a fiatalok számára a drogok egyes formái viszonylag könnyen elérhetők, és jelentős problémát jelent a kábítószer-élvezet, az ilyen marketingfogások külön veszélyt rejtenek magukban.
Természetesen az italt forgalmazó Koks Energy Drink Srbija visszautasítja, hogy ők az ital csomagolásával és jelmondatával, valamint elnevezésével a kábítószer-fogyasztásra ösztönöznék a fogyasztóikat. Érvelésükben rámutatnak arra, hogy az italt gyártó németországi Überkinger vállalat Németországban a legnagyobb energiagyártónak számít, és az EU előírásainak megfelelően működik. Szerbiában is bevizsgáltatták terméküket. Az egyik legtisztább energiaitalról van szó, hiszen tejsavóból kinyert fehérjével dúsították.
Ki a hibás azért, hogy a szemcsés fehérség láttán a csomagoláson, illetve a fehér energia hallatán valaki éppen nem a tejre asszociál?!
Összetett és rendkívül ravasz iparág a marketing. Szakemberei különféle cselekkel próbálják a fogyasztókat rávenni arra, miért éppen az ő terméküket kell, hogy leemeljék a boltok polcairól. A marketingfogás alapelve: csak célba találjon! Ehhez azonban milyen eszközökhöz kell nyúlni… változó. Vegyük például a világ legismertebb üdítőjét. Évtizedek óta befészkelte magát a családokba. Már amikor az ember meghallja a Télapó Ho-ho-hóját és a száncsengők csilingelését, szinte kellemetlené válik, ha nincs kéznél egy ilyen ital. És itt vannak a botrányos reklámok is, amelyeket végül betiltottak, mert például a náci Németországot, az arab tavaszt, vagy a szeptember 11-én történt New York-i ikertornyok lerombolását használták fel. Ez utóbbiban ugyan nem látszanak a tornyok és persze a témát a dohányzás elleni kampányhoz használták fel, kiemelve, hogy a dohányzás okozta betegségekbe többen haltak bele, mint a terrorizmusba, de a két egymás mellé állított füstölgő cigarettavég éppen az ikertornyokra emlékeztetnek.
A napi ingerek sokaságától már szinte immúnissá váltunk a reklámokra, ezért alkalmaznak a marketingcégek egyre sokkolóbb képeket, amelyekkel az érzelmekre hatnak. Vagy olyan „idegesítő” szlogeneket ismételgetnek, amelyek beágyazzák magukat a fülünkbe, és már akarva-akaratlanul ismételgetjük magunkban azokat. Aljasul a vágyainkra, az elégedetlenségünkre alapoznak, hogy azt higgyük, bizonyos termékek megvásárlásával teljesülnek a vágyak, vagy tökéletesebbek leszünk.
Időről időre ugyanakkor megjelennek az előítéleteken alapuló, sokszor szexista reklámok is, mert azok a kritikus tömeg érzéseit borzolják, így alacsony reklámkerettel óriási népszerűségre, vagy legalábbis a termék széleskörű ismertségére tudnak szert tenni. Miután a botrány leül, a termék neve valahol a kisagyunkban megmarad, és végül ez dönt abban, hogy két termék közül az adottat válasszuk ki.
Az érzékszerveink a leggyakoribb célpontjai a marketingnek, nem hiába terjeng a bevásárlóközpontokban a frissen sült kenyér illata. Egyes felmérések szerint ugyanis ez az illat növeli a vásárlási vágyat. Azt állítják a szakemberek, hogy a ház eladásánál is a
potenciális vevőt éppen egy frissen kisült sütemény illatával tudjuk rávenni a ház megvásárlására.
Vagyis tisztában kell lennünk vele, hogy befolyásolnak minket a reklámok, a terméküzenetek. Éppen ezért lehet egy-egy utalás veszélyes, különösen a fiatalok körében, akik többsége bár meg tudja különböztetni a valóságot a virtuális valóságtól, a manipulatív reklámmondatokra nem immúnis. Erre utalnak a szakemberek a fent megemlített energiaital kapcsán is. A reklám elfogadható viselkedési formaként állíthatja be a kábítószer-fogyasztást.
