Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Világszervezet csak az idén májusban jelentette be a koronavírus-járvány végét, és a járvány már nem minősül nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek, már hónapokkal korábban lazábban tekintettünk a szigorú higiéniai előírásokra. Szeptemberben azonban az influenzavírussal együtt, úgy tűnt visszatért a koronavírus is, csak másik formában, ezúttal az omikron Eris változatában. Természetesen jóval enyhébb vírus ez, mint elődei, mégis miután egy gyorsan terjedő variánsról van szó, az egészségügyi intézetekben szeptember közepén újra kötelezővé tették az egészségügyi maszk viselését.
A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legutóbbi, október 14-én kiadott adatai alapján a tartomány területén bizonytalannak minősül a Covid–19 járványügyi helyzet. Kiemelték ugyanis, a jelentést megelőző napon 137 új esetet regisztráltak Vajdaságban, ebből is csak Újvidék területén 33 új SARS-CoV-2 vírusfertőzést jegyeztek.
Rámutattak, Vajdaságban a regisztrált aktív esetek száma 976, míg Újvidéken 259. Éppen ezért az intézet ajánlásai szerint az elkövetkező időszakban mindenhol oda kell figyelni a javasolt általános megelőző intézkedésekre. Ezúttal is kiemelték a védőoltás jelentőségét, az átoltottság fontosságát.
Az epidemiológusok nemcsak az átoltottságot emelik ki, ami, mint mondják, az immunrendszert teszik harcképessé az esetleges betegség megjelenésével szemben, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy kevesebbet tartózkodjunk tömegben, zárt helyiségben. Ezt az időjárási változásokkal, az ősz beköszöntével egyre nehezebb betartani.
A hidegebb idő tüsszögést, orrfolyást, köhögést és más légúti megbetegedésre utaló tünetet hozott a környezetünkbe. Van aki orvoshoz fordul ezekkel a tünetekkel, van aki nem. Az orvosok a koronavírus-gyanús pácienseknél antitestvizsgálatot rendelnek el. Habár ez már jelentősen másképp néz ki, mint az a koronavírus-járvány idején történt, a megelőzésre továbbra is hangsúlyt fektetnek.
A Vajdasági Közegészségügyi Intézet adatai alapján október 9-e és 15-e között az influenzára hasonlító megbetegedések aránya az erre az időszakra jellemző szinten van, sőt az előző hét adataihoz képest csökkent a megbetegedések száma, ám az akut légúti fertőzések száma növekszik, mégpedig a gyerekek körében. A legnagyobb számban a 0–4 éves korosztályúaknál jegyeztek ilyen megbetegedést október második hetén (510 eset), de az 5–14 éves korúaknál is viszonylag nagyobb számban fordult elő, mint az előző héten (463 eset), és a fiatalokat, a 15–29 éveseket is érinti (319 eset). Ebből is arra lehet következtetni, hogy az óvoda- és iskolakezdés, a gyerekek csoportos jelenléte vezetett a betegség megjelenéséhez és terjedéséhez.
A legidősebbeket sem kerüli el a megbetegedés, az ő esetükben, különösek azoknál, akik valamilyen egészségügyi problémákkal küzdenek, a tüdőgyulladás megjelenése gyakoribb.
Ezt a közvetlen környezetemben tapasztaltam meg. A tüdőgyulladás diagnózisának felállítása után a szakorvos legkevesebb 8 napos kórházi kezelést rendelt el szeretett hozzátartozómnak. Ehhez képest a kezelés 5 napra rövidült, talán azért, mert a gyógyulási folyamat gyorsabb volt, vagy a szakorvosok éppen úgy ítélték meg, hogy különösebb tünetek nélkül, az otthoni ápolás jobban esik a betegnek (indoklás nélkül csak a találgatás maradt). Mindezt csak azért említem, hogy a statisztikai adatok mellett rámutassak, az egészségügyi rendszer is ápolásra szorul, az elmúlt három év alatt a járványhelyzet súlyos terhe nyomot hagyott az egészségügyi személyzeten is. A szigorú előírások, a beteglátogatások betiltása, és a páciensek elbocsájtása a kórházból olyan kérdések, amikre az elmúlt időszakban jól működő gyakorlatot kellett volna kidolgozni. Éppen ezért nem tudok semmiképp sem elfogadni egy jelenséget: miért kell minden jóérzést mellőzve – még akkor, amikor az infúziós oldat sem csöpögött le a betegnél, és a hozzátartozó sem érkezett meg az üres utazótáskával – sietve, fekete műanyag zsákba gyűjteni a beteg személyes tárgyait?
Nyitókép: Illusztráció (Unsplash)
