HETI KÖRKÉRDÉSÜNK
Mi zavarja legjobban a közlekedésben?
A vezetők figyelmetlensége. 25%
A forgalmi utak gyenge minősége. 28%
A településen belüli gyorshajtás. 17%
A résztvevők mobilhasználata. 16%
A kevés parkolóhely a városokban. 11%
Nincs gondom a közlekedéssel. 3%
A www.magyarszo.rs olvasóinak szavazata alapján.
A vezetés rendkívüli felelősséget ruház a sofőrre, elég egyetlen pillanatnyi figyelmetlenség és máris megtörténhet a baj. Vezetni egyáltalán nem biztonságos, ugyanis gyakran előfordul, hogy sokan nem tartják fontosnak a szabályok betartását és nem tesznek meg mindent a balesetek elkerülése érdekében. Ez persze nem mindig szándékosan történik, sokszor a közlekedési balesetek a sofőr figyelmetlenségének következményei, de más szempontok is közrejátszhatnak.
A legutóbbi online körkérdésünkön arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóinkat mi zavarja a leginkább a közlekedésben. A válaszadók többsége a vezetők figyelmetlenségét jelölte meg, de nem sokkal maradt le ettől a forgalmi utak gyenge minőségének problematikája sem. Sajnos valóban azt tapasztalhatjuk, hogy Szerbiában a közlekedési kultúra alacsony szinten van, ezt bizonyítja a balesetek nagy száma is. Az idén áprilisban egy, a Kopaonikon megtartott nemzetközi közlekedésbiztonsági konferencián megállapítást nyert, hogy az Európai Uniós átlaghoz képest Szerbia 15, míg a közlekedés szempontjából legbiztonságosabbnak számító Svédországhoz képest 25 éves lemaradásban van. Ez mindenképpen elgondolkodtató, különösképpen, ha még hozzátesszük azokat az adatokat, miszerint az országban éves szinten 50 kerékpáros veszti életét és 1600 sérül meg, havi szinten pedig egy gyermek hal meg gázolás miatt. A szakértők szerint a közlekedési balesetek mintegy 80 százaléka lakott területen belül történik, ugyanakkor az érintettek 50 százalékát a gyalogosok és a kerékpárosok képezik.
A múlt hét folyamán mondhatni mindannyiunkat megdöbbentett az a tragikus kimenetelű közlekedési baleset híre, amikor Oromon egy mindössze hároméves kisgyermeket a gyalogátkelőhelyen elgázolt egy személygépkocsi. A kisgyermek két órával később a Szabadkai Közkórházban elhunyt. A vétkes sofőr mindössze 29 éves, akit a rendőrség a balesetet követően rövidesen le is tartóztatott. Ez a szörnyű tragédia is azt bizonyítja, hogy súlyos problémák forognak fenn a közlekedésbiztonság szempontjából is, és lépéseket kell tenni ennek megváltoztatása érdekében. A kormány szeptember végén elfogadta a 2023–2030-ra vonatkozó országos közlekedésbiztonsági stratégiát, valamint az azt követő 2023–2025-ös akciótervet. Ezekkel a dokumentumokkal azt szeretnék elérni, hogy legalább a felére csökkenjen a közúti balesetek száma, különösképpen a halálos kimenetelű baleseteké, és hogy Szerbia a legbiztonságosabb európia államok egyikévé váljon. A dokumentum egyik kiemelt célja, hogy az országban egyetlen gyermek se essen áldozatul közlekedési balesetekben.
Közutaink siralmas állapotban vannak (Diósi Árpád felvétele)
A közlekedésbiztonsági stratégia szerint a közúti forgalom 75 százaléka 2030-ra már a legmagasabb közlekedésbiztonsági szempontoknak megfelelő utakon bonyolódik majd le, ugyanakkor a forgalomban résztvevő gépjárművek műszaki állapotára is kiemelt hangsúlyt fektetnek. Emellett nem elhanyagolandó tényező az emberek közlekedési kultúrájának növelése is, elsősorban, ami a biztonsági öv és a gyerekülések használatának fontosságát illeti. A közlekedésbiztonsághoz azonban nagyban hozzájárul a közutak állapota is, amely az utóbbi évek infrastrukturális beruházásai ellenére is, még mindig siralmas állapotokat mutat. A theglobaleconomy.com oldal által még 2019-ben elvégzett és az utak állapotára vonatkozó felmérések szerint az egykori jugoszláv tagállamok közül Horvátország a 12-ik, Szlovénia a 36., Montenegró a 79., Észak-Macedónia a 103., Bosznia-Hercegovina a 121., míg Szerbia a nem épp előkelő 100. helyet foglalja el. A szakértők ennek a helyzetnek a legfőbb okaként az utak minőségtelen kiépítését és a nem megfelelő karbantartását nevezik meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy Szerbia hosszabb úthálózattal rendelkezik a szomszédos országokénál, így logikus, hogy a karbantartási és felújítási munkálatok is nagyobb összegeket emésztenek fel. Emellett az útkarbantartási munkálatokat sok esetben nem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek és vállalatok végzik el.
Sokan nem tudják, de azok a polgárok, akik az utak rossz állapota miatt balesetet szenvednek, vagy kár keletkezik a személygépkocsijukban, jogukban áll kártérítést követelni. Az eljárás nem egyszerű, viszont a legtöbb esetben az útszakaszt karbantartó vállalat illetékesei tisztában vannak az út állapotával, így készen állnak arra, hogy a kártérítés összegét megbeszéljék az érintett sofőrökkel, hogy az ügy minél fájdalommentesebben rendeződjön el a számukra.
Mindent összevetve fontos, hogy vezetés közben összpontosítsuk figyelmünket, igyekezzünk elkerülni a rosszul karbantartott útszakaszokat, hogy ezáltal is megóvjuk gépjárművünket, valamint saját magunk és mások biztonságát is.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
