Az utóbbi hónapokban a napi hírek böngészése során egyre gyakrabban találkozhattunk gépjárművek kigyulladásáról szóló hírekkel. A statisztika szerint a tűzoltók Szerbiában évente átlagosan mintegy 400 autótüzet oltanak el. Az öngyulladó gépjármű mindössze 6-7 perc alatt teljesen kiég, ezért erősen ajánlatos poroltóval ellátni a járművünket. Sok esetben azonban ez sem segít, hiszen a jármű pillanatok alatt lángba borulhat, így szinte egyáltalán nem maradna elegendő időnk a tűz megfékezésére.
A jármű öngyulladását számos tényező okozhatja, azonban a szakemberek szerint sok esetben a szakszerűtlen javításokat követően keletkeznek. Emellett még megemlíthetjük a figyelmetlenségből eredő autótüzeket, amiket a nyári hónapok során a járműben felejtett robbanásveszélyes tárgyak okozhatnak, de ugyanakkor akár egy tervezési hiba következményeként is kigyulladhat az autó. Ez utóbbira kiváló példaként szolgál a néhány évvel ezelőtt történt BMW-botrány, amikor a kipufogógázok hűtéséért felelős egység, az EGR-hűtő hibájából a 2011 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelmotoros BMW-k hajlamosak voltak spontán kigyulladni. Világszerte mintegy 1,6 millió gépjármű volt érintett, a hibás autókat természetesen azóta már visszahívták és kijavították a keletkezett hibát. Az ilyen esetekről persze nem tehetünk, de mindenképpen oda kell figyelni a jármű rendszeres karbantartására, sőt már az autó vásárlásakor is érdemes kipuhatolni, hogy korábban részt vett-e összeütközésben, ugyanis az ilyen járműveknél sokkal nagyobb a valószínűség az öngyulladásra.
A felsoroltak mellett a szakemberek szerint az autó egyes részeinek szakszerűtlen szét- és összeszerelése is veszélyeket hordozhat magában. Általánosságban véve azonban kijelenthető, hogy a benzinüzemű gépkocsik sokkal hajlamosabbak az öngyulladásra a gázolajjal működő társaikhoz mérten. A benzinüzemű autók sofőrjeinek ajánlatos, hogy időnként ellenőrizzék az üzemanyag-vezetékek állapotát. A motortérben történő olaj, üzemanyag, vagy kenőanyag szivárgása is nagy valószínűséggel tüzet okozhat. A gázolaj 210, a benzin 246 Celsius-fokon hajlamos öngyulladásra, azonban ezek ritkán kerülnek az üzemanyagrendszeren kívülre. Az olajfolyás is veszélyes lehet. Habár a sűrű olaj nehezen gyullad meg, magas hőmérséklet hatására párologni kezd, így sokkal könnyebben lángra kaphat.
Az autótüzet okozó számos tényező közül sokan az elektronikus rendszert teszik felelőssé. Ez nem is olyan lehetetlen, ugyanis annak ellenére, hogy a kábelburkolatok sok esetben tűzállóak, hosszan tartó és magas hőhatás esetén ezek a burkolatok kirepedeznek, elfoszlanak és így tüzet is könnyebben okozhatnak. A szakemberek szerint még a műszaki vizsgálat során sem lehetséges előrelátni az autótűz lehetőségét. A gépkocsikban lévő egyre összetettebb berendezések nagy részéhez nehezen, vagy egyáltalán nem lehet hozzáférni, ebből következik, hogy lehetetlen előrelátni egy esetleges problémát, ami később akár tüzet okozna. A szakemberek leginkább azt javasolják a sofőröknek, hogy kétévente látogassanak meg egy autóvillamossági szerelőt, hogy átvizsgálja a rendszert és észlelje az esetleges problémákat.
Az autótüzek elkerülése érdekében is – mint láthattuk – a legfontosabb a megelőzés és az odafigyelés. Gyulladásra, vagy robbanásra hajlamos tárgyakat semmiképpen se felejtsünk a járműben, ugyanakkor fontos a motortér rendbetartása is. Az olajszivárgásra is érdemes odafigyelni és annak kiváltó okát mielőbb orvosolni. Ha mindezek ellenére mégis füstöt észlelünk a motortérből, a legfontosabb, hogy ne nyissuk fel azonnal a motorháztetőt, mert így a keletkezett láng a beáramló levegő hatására felcsaphat és pillanatok alatt kiéghet az autónk. A szakértők szerint a legtanácsosabb, ha a motorháztetőt enyhén megemeljük és a poroltóval addig fújjuk a motorteret, amíg füstöt látunk, és majd csak ezt követően emeljük fel teljesen. Abban az esetben, ha ez sem segít és már szétterjedtek a lángok, akkor minél távolabb kell kerülni a járműtől, figyelmeztetni a többi sofőrt, majd természetesen a tűzoltókat is riasztani kell.
Nyitókép: Ótos András illusztrációja
