Beköszöntött a nyár és megkezdődött szabadságolások ideje. A nyaralás megtervezése mellett sokan plusz bevételei lehetőségen is gondolkodnak, ezért számos ember vállal szezonális munkát, különösen a fiatalok közül, akiknek ez jó lehetőség arra, hogy egy kicsit több pénzt keressenek és némi munkatapasztalatot is szerezzenek. Gyakran azonban az idősebb korosztály is él az idénymunka adta lehetősséggel, hogy a nyári szabadság alatt plusz keresethez jusson. Egyre kevesebb az idénymunkás a jelentős elvándorlás és a külföldi munkavállalás miatt, mert a többség többnyire tartósan valamelyik nyugat-európai országban találja meg a boldogulásához szükséges körülményeket. Ennek ellenére az országban is sok szezonális munka van, amivel többnyire jó pénzt lehet keresni, de kemény munkával.
Szerbiában májustól októberig tart az idénymunka. A nyári hónapokban a legjobban fizetett idénymunkák a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban vannak. A leginkább keresett idénymunkának a vendéglátós szakmák számítanak, ami főként a városi környezethez vagy látogatott turisztikai célpontokhoz köthetők. A vendéglátós munka nem kötelezően idényjellegű, de a nyári hónapokban nagy iránta a kereslet és sok munkavállaló keres munkát az Adriai-tengerparton vagy másfelé külföldön. Ezért már áprilistól nagy a kereslet a pincérek mellett a szakácsok iránt, ami egyébként is hiányszakmának számít, de keresik a takarítókat, a hoszteszek és a reklámozókat is. Az átlagos napi kereset a szezonban 2500 dinár, amit akár megduplázhat az alkalmazott a kapott borravalójával. A tengerparton sokkal jobban megfizetik a vendéglátós idénymunkát, mert Montenegróban havi 700 és 1000 euró alapbért kínálnak a pincéreknek. A horvát tengerparton a segédpincér havonta 1200 eurót, a szakácssegéd 11000-1300 eurót kereshet.
A legtöbb idénymunkát azonban a mezőgazdaság kínál. Ezek azonban többnyire fizikailag megterhelő munkák, hiszen nem mindenki képes arra, hogy tíz órán át a napon dolgozzon. A gazdálkodók többnyire gyümölcs- és zöldségtermesztéshez alkalmaznak dolgozókat különféle munkák elvégzésére a földeken, az ültetvényeken vagy a fóliasátorban, de az ugarban akad más mezőgazdasági munka is. Vidékünkön az órabér 400-500 dinár körül van a mezőgazdaságban. A málnaszedőknek jelenleg 4000 dináros napidíjat kínálnak szállással és ellátással Dél-Szerbiában. Többnyire a szezonális gyümölcsök szüreteléséért a napibér 20 és 50 euró között alakulhat. A gyümölcsszedés és a -feldolgozás a fiatalok számára is vonzó, még a középiskolás korúaknak is, hiszen a szüret leginkább a nyári szünet alatt zajlik, és elfogadható a kereset is.
Fotó: Pixabay
Az építőmunkásokból mindig hiány van, ezért ez a legkeresettebb munkák egyikének számít az országban. Az építőipar szakmunkáshiánnyal küzd, egyre kevesebb a dolgozó, így a napibérek is magasabbak. Főleg a nyári szezonban, amikor a legnagyobb a kereslet a festőkre, de a többi építőipari munkásra is. Az építkezés az egyik legigényesebb és legnehezebb fizikai munka, mivel meleg időben végzik és mindig a szabadban. Az építőiparban mostanság az átlag napibér 4000 dinár, de egyes cégek a fővárosban állítólag akár 8000 dinárt is kínálnak.
A munkavállalók többsége igyekszik helyben találni szezonális munkát. Ez érhető is, mivel ha vidékre kell költözni vagy ingázni kell nap mint nap, akkor félő, hogy a költségek elviszik a hasznot, és hiába dolgozott. Ezért a helyi lehetőségek nagyban meghatározzák, ki milyen szezonmunkát vállal. A mezőgazdasági vidéken nyilván ezt a fajta szezonmunkából van nagyobb kínálat, és ezt részesítik előnyben, hiszen a többség már ezt megtanultan otthon elvégezni, ezért nincs betanulás. A városi környezetbe többféle lehetőség van, de főként marad a vendéglátás és az építőipar, esetleg a kereskedelem és a szolgáltató szektor. A lényeg azonban minden szezonmunkánál az, hogy a munkavállaló becsületesen elvégezze a feladatát, és ezért megkapja a kialkudott és számára kielégítő fizetést. Mindenesetre érdemes odafigyelni arra is, hogy a szezonmunkás kinél vállal munkát, mert vannak csalók, akik becsapják és kihasználják a jóhiszemű embereket, akik így pénz nélkül maradhatnak, vagy jóval kevesebb kapnak a megalkudottnál.
Nyitókép: Pixabay
