Manapság mindennek van világnapja, miért ne lehetne a hegesztőknek is? Sokan bizonyára nem hallottak erről a napról, mivel nem hivatalos ünnep, csak a gyárakban emlékeznek meg róla. A hegesztő szakmáról tudni érdemes, hogy alapvető fontosságú az ipari termelésben és az infrastruktúra építésében. A hegesztők számos területen dolgozhatnak, és hozzájárulhatnak a technológiai fejlesztésekhez.
A hegesztők különböző fémanyagok összeillesztésével foglalkoznak. Tehát különféle fémeket hegesztenek össze, például acélt vagy alumíniumot. Munkájukat számos iparágban alkalmazzák, a gépiparban, az autóiparban, a hajóépítésben, az építőiparban stb. A hegesztőknek széleskörű technikai ismeretekkel kell rendelkezniük a hegesztési eljárásokról, a hegesztőgépek használatáról, és az anyagok tulajdonságairól. Fontos, hogy precízen dolgozzanak, mivel a hegesztés minősége és tartóssága kritikus lehet a termék, vagy szerkezet biztonsága szempontjából. Az iparág folyamatosan fejlődik, így a hegesztőknek lépést kell tartaniuk az új eljárásokkal és technológiákkal.
A hegesztés folyamata és technikája már több száz éve ismert, de a technológia nagy fejlődése a 19. században indult meg. A nagy fejlesztési eredményeket a múlt század 60-as és 70-es éveinek ipari forradalma hozta magával.
Én még életemben nem hegesztettem, tehát nem tudok személyes tapasztalatomról beszámolni. Számomra azonban egyértelmű, hogy a hegesztés semmiképpen sem könnyű munka. Órákon át állva vagy ülve, esetleg hasalva dolgozni komoly fizikai megterhelést jelent. A hegesztők munkája komoly felelősséggel jár, nagy odafigyelést igényel.
A szakma hátránya, hogy számos veszélyt rejt magában, főleg ha a munkások eltérnek az előírásoktól. A legnagyobb kockázatot a tűz- és robbanásveszély, az égési sérülések, a különféle sugárzások jelentik. Ezenkívül káros élettani hatásai is lehetnek a hegesztésnek. A munka során keletkező hő és a nagy zaj szintén megterheli a szervezetet. Ezért nagyon fontos betartani a munkahelyen az előírásokat. A védőpajzs, a szemüveg, a védőruha és a kesztyű viselete alapvető.
A hegesztő szakma a hátrányok mellett számos előnyel jár. Ilyen a versenyképes fizetés vagy a széleskörű alkalmazhatóság. A hegesztők számos iparágban dolgozhatnak, ami biztos elhelyezkedést jelent. Ezenkívül a munka kreatív is, ugyanis különféle fémalkotásokat lehet létrehozni.
Szerbiában jelenleg nagy a kereslet a hegesztők iránt. Hiányszakmának számít, mivel a fent említett hátrányok miatt nincs érdeklődés iránta. Évente összesen száz hirdetést jelentetnek meg, azonban kevés a jelentkező. A fizetés 50–130 ezer dinár között mozog.
Egyes szakértők szerint Szerbiában számos építőhelyen nem biztonságos a munka, a munkáltatók erre nem ügyelnek. Sokszor a hegesztőknek nem fizetik a túlórát vagy a betegszabadságot. Ezenkívül a hegesztés projektumokhoz is köthető, tehát ha elvégzik az egyik munkát, néha hónapokat is várnak a másikra.
A tapasztalt, hogy a kiváló hegesztők külföldre mennek, ahol sokkal magasabb bérekért dolgozhatnak. Havonta akár több ezer eurót is zsebre tehetnek.
A hegesztők mellett számos egyéb mesteremberből hiány van. Szakértők rámutatnak arra, hogy Szerbia egykor bővelkedett mesterekben, manapság pedig alig lehet hegesztőket, ácsokat, vízvezeték-szerelőket találni. Ezekre a szakmákra pedig mindig szükség van. Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy alig talált mestert, vagy több hetet várt, mire megérkezett.
A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai alapján is az építőiparban nincs elég hegesztő, ács, kőműves, gépkezelő, de kevés az eladó, az asztalos, a hentes, a lakatos, a gépkocsiszerelő is.
A termelőszakmák ma voltaképpen mind hiányszakmák. A korábbinál sokkal kevesebb gyerek iratkozik be építőipari szakiskolába, gépészetre stb. Mindenki a szolgáltatóipar iránt érdeklődik.
Szakemberek szerint a munkaerőhiány problémáját olyan átképesítési lehetőségekkel lehetne megoldani, amelyek által a fiatalok és a munkanélküliek gyorsan és eredményesen tudnának váltani az iskolai végzettségükről a hiányszakmákra. A kormány úgy döntött, hogy havi ötezer dinárral támogatja azokat a fiatalokat, akik a duális képzés keretében hiányszakmát választanak. A juttatás mellett jár nekik a munkaadótól az előírt havi összeg is. A legtöbb vállalat gépészeti, kereskedelmi, vendéglátóipari és elektrotechnikai munkakörben alkalmazna új munkaerőt.
Ha valaki hegesztő szeretne lenni, Szerbiában léteznek olyan szakiskolák, amelyek ehhez megfelelő elméleti és gyakorlati tudást nyújtanak. Ezenkívül lehetőség van átképzésekre is. Ha valaki késztetést érez a szakma iránt, érdemes belevágni, csupán akarat és szorgalom szükséges. Természetesen nem mindenki végezheti a munkát, csak az, akinek van hozzá készsége, és szereti csinálni. Ezen a napon tehát emlékezzünk meg a hegesztőkről is, és értékeljük korántsem könnyű munkájukat.
Nyitókép: Pixabay
