Néhány évvel ezelőtt sokunk számára még ismeretlen fogalom volt a ChatGPT és a hozzá hasonló chatbotok létezése. Napjainkban azonban már mindennapjaink részét képezik és valljuk be töredelmesen, hogy a fiatalabb generációk tagjai közül is szinte mindenki legalább egyszer élt a mesterséges intelligencia által nyújtott és szabadon elérhető lehetőségekkel. A mesterséges intelligencia, vagy a továbbiakban rövidítsük MI-nek, hatása az élet szinte minden területén tetten érhető, azonban jelenlétét leginkább a közösségi oldalakon, a YouTube-on és más hasonló internetes felületeken érzékelhetjük. Az MI kép- és videóalkotása még mindig viszonylag gyerekcipőben jár és könnyen felismerhető, azonban léteznek már olyan programok is, amelyek segítségével egyre nehezebb különbséget tenni valós és valótlan között. Az MI villámgyors fejlődésével pedig a közeljövőben mindez egyre rémisztőbb méreteket fog ölteni. Nemrégiben a Facebookot pörgetve egyre több és több szemmel láthatóan MI által alkotott képpel találtam szembe magam, ezek többsége valamilyen érzékenyítő témát ábrázolt, amelyeket lájk- és kommentvadászat céljára használnak fel. A gyanútlan „áldozatok” többségét persze a hiszékeny idősek alkotják, akik valósnak vélik a chatbot által kreált képeket. A deepfake-nek nevezett mesterséges intelligencia által alkotott kép-, videó- és hangfelvéteket sokkal súlyosabb csalásokra is felhasználhatóak, mint például egy személy arcának, vagy hangjának felhasználása. Nagy port kavartak az idei év elején a Taylor Swiftről készült meztelen kamuképek, amelyek a közösségi oldalakon, az X-en és a Telegramon terjedtek. A deepfake képekre több mint 47 millióan kattintottak, így több amerikai politikus az MI által alkotott hamis és megtévesztő képek büntethetőségét is hangoztatta.
Az MI segítségével a csalók számára a lehetőségek egész tárháza áll rendelkezésére. A hangklónozási technikával például virtuális emberrablást is el tudnak követni az internetes csalók. Az ESET kiberbiztonsági cég szakértői szerint a csalók a telefonos árveréseknél az MI segítségével például egy gyermek hangján hihetően tudnak váltságdíjat követelni a szülőktől. A szakértők szerint a chatbotok segítségével tömegessé válhatnak a virtuális emberrablások, a kiberbűnözők pedig könnyen megtalálhatják a fizetésre könnyen rávehető embereket. Talán már említenem sem kell, hogy erre a célra is létezik módszer, mégpedig a generatív mesterséges intelligencia (GenAI). Az ESET közlése szerint a netes csalók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hangklónozó szolgáltatások iránt, amelyek elterjedésével és a GenAI felhasználásával tömegessé válhatnak az ilyen jellegű csalások.
Nemrégiben az Amerikai Egyesült Államok szövetségi nyomozóirodája (FBI) közleményben hívta fel a figyelmet az MI segítségével elkövetett internetes csalásokra és közölte a védekezés lehetséges módjait is. A virtuális emberrablás több szakaszból épül fel, mindenekelőtt a kiberbűnözők kikeresik a lehetséges áldozatokat, azonosítják a célpontot, ami lehet egy gyermek is. Ezt a folyamatot többnyire a közösségi oldalakon, vagy más nyilvánosan elérhető felületen keresztül hajtják végre, ahol megtalálhatóak az áldozat adatai. A következő lépés során egy hihető szituációt találnak ki, megvárják a hívásra legalkalmasabb időpontot és az MI segítségével, egy könnyen hozzáférhető szoftvert felhasználva próbálják meg elhitetni a szülőkkel, hogy elrabolták a gyermeküket. Az ilyen jellegű csalás kivédésére többféle módszer létezik, de talán a leges legfontosabb a megelőzés. A szakértők szerint az egyik legfontosabb szempont, hogy a közösségi oldalakon ne osszunk meg magunkról túl sok személyes adatot, valamint kerüljük a hozzánk közel álló személyekről készült fénykép- és videófelvételek közzétételét. Emellett a profilunk privát módra való átállítása szintén csökkentheti az esélyét annak, hogy kiberbűnözők célpontjaivá váljunk.
Nyitókép: Pixabay
