Amikor az államelnök bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be az ország ellátását biztosító kőolajipari vállalat ellen, az idősebbeknek – akik még emlékeznek rá – a 90-es évek embargós időszaka jutott eszébe, amikor az üzemanyaghiány rányomta bélyegét mindennapjainkra. Kannákban, póttartályokban kellett csempészni a dízelt és a benzint, gyötrelmes, aggodalmakkal, félelmekkel teli, nehéz idők voltak.
Az USA a múlt héten valóban szankciókat vezetett be a NIS ellen. Szerbiának pedig onnantól kezdve – a bejelentés szerint – 45 napja van a probléma megoldására. Az eddigi információk alapján az egyetlen mód a helyzet megoldására, ha az orosz vállalatoknak teljesen megszűnik a részesedésük a NIS-ben. A kőolajipari vállalat viszont egy közleményben hangsúlyozta, hogy működésük jelenleg zavartalan, a benzinkutak ellátása folyamatos, és a pancsovai olajfinomító is normál üzemmódban működik. A szerb olajtársaság részvénytársaságként működik, a tulajdonrész 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a szintén orosz Gazpromé, 29,87 százaléka a szerb államé, a fennmaradó részen pedig kisrészvényesek osztoznak.
Szerbiában egyelőre nem érezhetők drasztikusan a büntetőintézkedések hatásai. A világpiacon viszont már reakciókat váltottak ki a fejlemények. A büntetőintézkedések ugyanis nemcsak a NIS-re vonatkoznak, hanem számos más orosz érdekeltségű vállalkozást, céget érintenek. Belgrádnak február 25-ig van ideje megoldani helyzetet. Elnökünk már megkezdte az egyeztetést az orosz és az amerikai tisztségviselőkkel is, a kormány pedig bizottságokat alakított, melyek szintén a helyzet megoldásán, az esetleges következmények enyhítésén, kivédésén dolgoznak. Akár az is előfordulhat, hogy az állam teljes mértékben kivásárolja az orosz részesedést. Olyan variációt is emlegetnek, hogy esetleg az orosz tulajdonrész államosítására is sor kerülhet, de olyan módon, hogy valamilyen formában mégis „kártalanítanák” az eddigi tulajdonosokat. Jogilag is lehet a dolgot csűrni-csavarni, de a gyakorlatban inkább politikai indíttatású megoldások képzelhetőek el.
A megválasztott amerikai elnök hivatalba lépése után az események felgyorsulhatnak. Komoly szakértők véleménye is megoszlik azonban azzal kapcsolatban, hogy mi történhet. Míg egyesek szerint Trump elnök kabinetje egyszerűen feloldhatja, megszüntetheti majd a korlátozásokat, mások szerint ez egy bonyolult folyamat végén történhet csak meg. Az amerikai felek egyébként többször hangsúlyozták, hogy az intézkedés (ezúttal) nem Szerbia ellen irányul, majd ügyelnek is arra, hogy ne országunk szenvedje meg a következményeket. A diplomácia nyelvén azonban ez is sokféleképpen értelmezhető. Ha kiegyezés helyett folytatódik, vagy fokozódik a nagyhatalmak „lökdösődése”, nem biztos, hogy a felek az olyan kis országok érdekeire is tekintettel lesznek, mint a miénk, vagy a térség más hasonló államai. Az esetlegesen a gyakorlatban is alkalmazott szankciók ugyanis nem csak nekünk fájnának. Így aztán lehet, hogy Szerbia gyorsan és olcsón „megússza” azt, hogy az orosz szankciók járulékos kárát kell megfizetnie, de az sem kizárt, hogy sokba fog kerülni mindez az országnak.
Mások is tartanak a következményektől. A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat legnagyobb partnere. A felek, 10 millió tonna kőolaj szállítására kötöttek szerződést 2024. január 1-jétől 2026. december 31-éig. A horvát vállalat is reagált a hír kapcsán, illetve a horvát államvezetés is. Hangsúlyozták, hogy a Janaf 2022 decembere óta kizárólag nem orosz eredetű olajat szállít Szerbiának a kőolajvezetékén keresztül. A zágrábi székhelyű, többségében állami tulajdonban lévő vállalat üzemelteti az 1974 és 1979 között megépült horvát olajvezetéket, amely hazai és külföldi felhasználók számára is lehetővé teszi a nyersolaj szállítását. Szerbiába irányuló olajszállítás 95 százaléka a Janafon keresztül realizálódik.
A világpiacon az orosz olajiparra kivetett, globális kínálatot szűkítő új amerikai szankciók, valamint a Trump kormányzat által kilátásba helyezett védővámok miatt egyfajta felbolydulás tapasztalható. A hideg tél, valamint a visszaeső amerikai készletek is pörgetik a nyersolaj jegyzését. A szankciós csomag teljes hatása még nem teljesen világos, ezért nehéz megjósolni, hogy tovább fokozódik-e a bizonytalanság, vagy jöhet egy viszonylag nyugodtabb időszak is. A cég értékét is befolyásolják a fejlemények. Ennek okán, ideiglenesen fel is függesztették a NIS részvényeivel történő kereskedést a Belgrádi Értéktőzsdén. Az indoklás szerint ennek oka a kereskedésben résztvevők érdekeinek és biztonságának a védelme. A tájékoztatás szerint a döntést az értéktőzsde ügyvezető igazgatója hozta meg, az ideiglenes tilalom január 28-ig tart. Amikor ugyanis az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma január 10-én a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot is felvette a szankciókkal sújtott vállalatok listájára, a NIS részvényei 779-ről 718 dinárra estek vissza. A NIS részvényei tavaly december 16-án voltak legutóbb mélyponton. Akkor az árfolyam egyik napról a másikra 778 dinárról 678 dinárra zuhant. A szerb elnök azt megelőzően említette először, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezethet be a NIS ellen. Akkor sokan ezt nem is vették komolyan, azzal magyarázták, hogy más dolgokról szeretné csupán a figyelmet elterelni. Azóta viszont már az azeri gáz szállításával kapcsolatos fejlemények is borzolták a kedélyeket, ami aztán talán tartósan meg is oldódott, de váratlan fordulatok a jövőben sem kizártak.
Bizonyos értelmezés szerint – noha valóban a listán nemcsak a NIS, hanem számos más vállalat, orosz külföldi érdekeltség is szerepel – a szankciók mégis egyfajta nyomásgyakorlást jelenthetnek, mivel a probléma úgy is megoldódhat, hogy Szerbia is szankciókat vezetne be Oroszország ellen. Szerbia azonban ezt a helyzet jelenlegi állása szerint nem szándékozik megtenni, geopolitikai, történelmi és egyéb okokra hivatkozva. Az amerikai kormány több mint 200 személyt és jogi entitást vett célba a legújabb szankciókkal. Ezek között van a Gazpromnyeft és annak különböző leányvállalatai, mint amilyen a NIS is. A listán egyébként szerepelnek luxemburgi, indiai, kínai, kirgizisztáni, kazahsztáni, tádzsikisztáni, valamint más cégek is, amelyeket az orosz kőolaj kereskedelmében való részvétellel gyanúsítanak. A szankciók célja a magyarázat szerint, hogy Oroszországot megfosszák az energiaszektorból származó bevételeitől, amelyeket az Ukrajna elleni agresszió finanszírozására használhat. A szankciós lista kiterjed azokra az entitásokra is, amelyek az orosz energiahordozók exportját segítik, beleértve a „titkos flottát” is, amelyet az orosz nyersolaj szállítására használnak. De vannak olyan vélemények is, hogy ezek a dolgok is valójában visszafelé fognak elsülni: újabb hasznot hajt majd az oroszoknak, hogy a világpiacon emelkedik a kőolaj ára.
Nyitókép: Jelenleg a benzinkutak ellátása folyamatos (Fotó: Ótos András)
