A TikTok rendkívül gyorsan az egyik legnépszerűbb közösségi média platformmá vált. A 2020-as év legtöbbet letöltött alkalmazása volt, szinte berobbant a fiatalok életébe. Rövid videói és lebilincselő tartalmai vonzóvá teszik a felhasználók számára, és bár 13 évesnél fiatalabbak nem regisztrálhatnak a felületre, nagyon sok gyermek könnyedén kijátssza ezt a szabályt. Az elmúlt években az alkalmazás árnyoldalai is fókuszba kerültek, méghozzá veszélyes kihívások formájában.
Egyre több életveszélyes TikTok-kihívás terjed a fiatalok körében, amelyek súlyos sérüléseket és haláleseteket okoznak világszerte. Legújabban a „Superman-kihívás” miatt számos fiatalt szállítottak kórházba, ugyanis a tinik az ikonikus szuperhős mozdulatát utánozva vetődnek, csapódnak különböző tárgyaknak, zuhannak a padlóra. Ezelőtt Venezuelában egy 12 és egy 14 éves tinédzser azután halt meg, hogy egy challenge hatására kábítószert fogyasztottak. Tavaly nyolc nyolcadik osztályos Bosznia-hercegovinai diák sérült meg szintén egy kihívásban, amely során teljes erejükből fémpénzeket nyomtak a bőrükbe, addig, amíg ki nem vérzett a seb. 2021-ben a „Blackout Challenge” miatt fojtotta meg magát egy tízéves lány a szicíliai Palermóban, ugyanis övet tett a nyakába és visszatartotta a lélegzetét, miközben felvette magát a telefonjával. Ugyanez a kihívás egy 13 éves brit fiú halálát is okozta. A „Choking Game” fojtogatás kihívásánál a gyerekek egészen ájulásig fojtogatták saját magukat vagy egymást. Ennek következtében több száz tizenéves fiatal, köztük egy 15 éves magyar fiú vesztette már életét. A „Boat Jumping Challenge” során a fiatalok mozgó, menetben lévő motorcsónakokból és hajókból ugrottak ki, többen életüket vesztették a veszélyes kihívás miatt. A hasonló áldozatok sorát még lehetne bővíteni.
A kihívások nem új keletűek. A múltban, a virtuális világ előtt például az iskolában vagy az utcán zajlottak, gyerekcsínyek formájában. Például: „Ki mer belenézni a naplóba?”, vagy „Ki meri megszólítani a szigorú tanárt?”– ezek a játékos próbák a kis közösségen belül maradtak, és nem voltak életveszélyesek. Ma viszont a TikTok révén egy kihívás egyetlen nap alatt milliókat érhet el világszerte, és aki új challenget talál ki, egyre erősebb ingereket kell kiütnie, olyasmit, ami még senkinek sem jutott eszébe, hogy egy röpke pillanatra a figyelem középpontjába kerüljön. A digitális térben zajló verseny azonban veszélyes terep. A látványos és hajmeresztő mutatványok popularitása egyre csak nő, miközben a kockázatok mértéke is drasztikusan emelkedik.
Hogy miért vonzóak ezek a kihívások? A válasz egyszerű. A vonzerő a közösség érzésében, a közösségi élményben, a társak elismerésének és figyelmének lehetőségében rejlik, amely eufóriát okozhat a fiatalokban. A tinédzserkor amúgy is a kísérletezésről, a határok feszegetéséről szól. A TikTok-kihívások ezzel tökéletesen rezonálnak. Lehetőséget adnak arra, hogy valaki kitűnjön, elismerést szerezzen, és úgy érezze, részese egy nagyobb közösségnek. A kihívásokban való részvétel okai közül a szakirodalom és a pszichológusok a „Fear of Missing Out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól, lemaradástól való félelem” jelenségét is kiemelik. Egyetlen trend kihagyása is azt az érzést keltheti, hogy kimaradunk valamiből, ami „mindenki” életében jelen van. Ezzel szemben viszont a challeng-ek teljesítésével járó sikerélmény gyakran csak rövid életű. A kezdeti eufóriát gyorsan felválthatja a szorongás, a szégyenérzet vagy a megbánás, főként, ha valami rosszul sül el. A fiatalok gyakran túlbecsülik a saját sebezhetetlenségüket, és nem mérik fel reálisan a veszélyeket.
A TikTokon zajló kihívásokban a fiatalok nemcsak a barátaikkal vagy osztálytársaikkal versenyeznek, hanem a világ minden pontjáról érkező társaikkal. Ez a globális versenyhelyzet azonban torz képet fest: azt sugallja, hogy a figyelem és a népszerűség az értékesség mércéje. Az online világban a lájkok, megosztások és kommentek adják a visszajelzést, de ezek nem mindig tükrözik a valós kapcsolatokat vagy az igazi elfogadást. Sok esetben a kihívásokhoz való csatlakozás mögött a valódi közösség hiánya áll. A fiatalok azért keresik a virtuális elfogadást, mert úgy érzik, a valódi környezetükben nem kapják meg azt. A digitális tér azonban nem nyújt valódi támogatást vagy biztonságot, éppen ellenkezőleg, gyakran felerősíti a magányt és a szorongást.
A kihívások önmagukban fontos részei lehetnek a fejlődésnek, de nem azok, amelyekkel a TikTokon találkozhatunk. Egy sportverseny, egy ügyességi próbatétel vagy akár egy szakmai kihívás erősítheti a fiatalok önbizalmát és képességeit. A gond akkor kezdődik, amikor a cél már nem a fejlődés, hanem pusztán a figyelem megszerzése, bármi áron. A megoldás a tudatosság és az útmutatás lehet. A fiataloknak támogatásra, nyitottságra, érdeklődésre van szükségük ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni ártalmatlan szórakozás és veszélyes kockázat között. A szülőknek, tanároknak és a közösségeknek szerepük van abban, hogy alternatívákat kínáljanak a TikTok világán túl. Valódi elfogadást, közösségi élményeket és biztonságos kihívásokat. A potenciális veszélyek megértése és megelőző intézkedések bevezetése kulcsfontosságú a gyermekek online jóllétének biztosításához.
Nyitókép: Pixabay
