Nagymamám, aki 86 évet élt, szinte sohasem mozdult ki a Telecskai-dombokon elterülő szülőfalujából. Fiatal korában a Tiszán való átkelés jelentette a legnagyobb élményt számára, amikor évente egyszer meglátogatta a Törökkanizsán családot alapító nővérét. Ez az utazás jelentette számára a világlátást, a feltöltődést, az ismeretlent, a mindennapok mókuskerekéből való kiszállást, és nem is vágyott többre. Évtizedek múltával is lelkesen mesélt az utazás izgalmairól. Ezzel szemben a lánya a huszadik század nyolcvanas éveiben évente az Adrián nyaralt a családdal, a velencei bevásárlóturizmusból is kivette részét, unokái Észtországtól Portugáliáig jó néhány országba eljutottak, a dédunoka pedig húszéves korára 16 ország nevezetességeit látta Albánia déli csücskétől Firenzén át Drezdáig.
Sokat változott a világ az utóbbi évtizedekben a turizmust illetően is. Száz évvel ezelőtt csak a legmódosabb kiváltságosok szűk rétege engedhette meg magának az utazásokat, ma már a fiatalok nagy többsége eljuthat – ha fontosnak tartja – világvárosokba koncertekre, fesztiválokra, vagy távoli egzotikus vidékekre, akár más kontinensre is. Nem csak a pénz, jobban a kalandvágy, ami meghatározza, ki mennyit szeretne látni a Föld szép helyei közül. Hátizsákkal, olcsó repülőjegyekkel, az Airbnb online foglalási rendszer segítségével a kispénzű turisták is a kedvükre utazgathatnak. A privát lakások, szobák bérlése rengeteg előnnyel jár – olcsóbbak, mint a hotelek, és a házigazdától sok jó tanácsot kaphatunk, az étkezéseken is sokat spórolhatunk. A legnagyobb előny azonban az, hogy ott és úgy élünk, ahogy a helyiek.
„A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő ember” – írja a wikipédia, és így folytatja a meghatározást: „A turizmus egyrészt a turisták tevékenysége, másrészt és tágabb értelemben az idegenforgalom névvel is jelölt gazdasági ágazat, amely a turistatevékenységek, köré szerveződő szolgáltatásokon és intézményeken alapul.”
Tudjuk, létezik konferenciaturizmus, tömegturizmus, vagy éppen katasztrófaturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus, belföldi vagy külföldi, társas vagy egyéni, városnézés, wellness, egészségturizmus, természetjárás, de ennél is sokkal többféle a lehetőségek tárháza.
Tény, hogy a turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabb szektora. Jelentősége az új munkahelyek teremtésében és jövedelemtermelésben is megmutatkozik.
Az idegenforgalom a természeti és kulturális közeget is megváltoztatja. Ez a hatás lehet pozitív és negatív irányú is. A negatív hatásokat Dubrovnik, Velence és Barcelona lakói tapasztalják például. Egyes turistalátványosságoknál ugyanis elviselhetetlenül nagy lett a tömeg, a zaj, a szemét. Az egyik oldalon áll az emberek utazáshoz, pihenéshez való joga – a másikon meg a nyugodt élethez való jog. Ma már előzetes regisztráció nélkül senki sem nézheti meg a Plivicei tavakat, a világhírű képtárakba sem egyszerű bejutni, és senki nem szereti, ha a pénzéért sorban állást kap...
De visszatérve szép emlékű nagyszüleimhez, gondolom, értetlenkedve és csodálkozva szemlélnék, hogy Pacsér, a Telecskai-dombok lankáin fekvő kis falu, ahol az életüket leélték, a 21. század elején turistákat fogad. Én magam is alig hiszem, de csodálatos érzés megtapasztalni a különleges, lila vizű sós tó körüli hangulatot, s látni, milyen szép panziók, szálláshelyek nyílnak, halácscsárda működik az utóbbi években a szülőfalumban.
A vidékünkön egyedülálló tófürdőbe 1300–1400 méter mélyből, hat rétegből érkezik a 73-74 fokos meleg víz, és az analízisből kiderült, hogy gyógyászati célokra is használható. A tó 2400 négyzetméter alapterületű, 1,5 méter a legmélyebb pontja. A szélén lehet üldögélni, a közepén pedig úszni is. Mellette egy szép épület található, ahol beléptetőkapu, kabinok, vizesblokk, egy vendéglátóipari létesítmény is a pihenni vágyók rendelkezésére áll, és kiépült a fedett medence is, így már a téli időszakban megmártózni kívánókat is fogadja a pacséri gyógyfürdő.
A speciális lila színű gyógyvíz, a nyugalom, a tiszta környezet és viszonylagos közelség vonzó is lehet az idelátogatóknak.
S mondhatom, hogy az egyetemista lányom évekkel ezelőtt a barátnőivel, az utóbbi években a kedvesével tölt egy hetet az üresen maradt szülői házunkban, mondják, hogy élvezik a nyugalmat, a csodálatos csöndet. S arra is büszke vagyok, hogy immár két éve bécsi unokaöcsém a barátait hozza a bácskai kis faluba, mondják, nagyon jó itt a kaja, és az emberek nagyon kedvesek.
A turizmus tehát lehetőség az utazónak, hogy megismerjen új dolgokat, és lehetőség a vendéglátónak is. Gazdasági potenciál.
Turistának lenni jó. A hegy, a völgy, erdő, mező, a víz közelében kifújhatjuk magunkat, városokat, várakat, kiállításokat, képtárakat bejárva pedig sokat tanulhatunk. Turistaként lépésről lépésre megismerhetjük szűkebb környezetünket, a régiót is. A turista szeret felfedezni új dolgokat, és boldog, ha útja során új barátokat szerez.
Turistának lenni jó. Mert így ismerhető meg igazán a bennünket körülvevő természet, a sokszínű világ.
