Kezdetben légzőszervrendszeri megbetegedésként beszélt a szakma a SARS–CoV–2 vírus okozta betegségről, a Covid–19-ről. Időközben arra a megállapításra jutottak a kutatók és a gyakorló orvosok, hogy a betegség egyéb szervrendszereket is megtámad, egyebek mellett a központi idegrendszert. Ha hozzá nem értőként visszatekintek az elmúlt öt-hat hónapra, annak történéseire, felmerül bennem a kérdés – nem elvitatva közben a Covid–19-nek a szervezet vitális funkcióira gyakorolt hatását –, hogy a betegség a szellemi egészségre gyakorolt hatásának a mértékével feltehetőleg nem foglalkoznak kellőképpen a kutatók. Az új vírus, a helyenként jellemző államvezetői magatartás és az infodémia összefonódása felmérhetetlenül súlyos tüneteként jelenik meg a kórnak. Ha csupán Szerbiát vesszük példaként, az orvostudomány és az egyéb természettudományok doktorai szerint is felmerült annak az alapos gyanúja, hogy a járvány kezdete óta nem kizárólag az epidemiológia és a kapcsolódó tudományágak szabályait szem előtt tartva döntöttek a különböző intézkedések meghozataláról. Ez, továbbá az egymással szöges ellentétben álló kijelentések, valamint „a félelemmel, spekulációval és pletykával kevert ténydarabkák a korszerű információs technológiának köszönhető szélsebes és további torzulásokat eredményező világméretű terjedése” oly mértékű zavart keltett az emberek elméjében, hogy a felépülés biztosan nem lesz gyors. És ilyen körülmények közepette most még a védőoltással kapcsolatban is valamilyen álláspontra kellene jutniuk az embereknek, noha a védőoltások kredibilitása, java részt a gyógyszeripari vállalatok valós törekvéseivel kapcsolatban kiszivárogtatott értesülések okán, már korábban csorbult.
ROBBANT A SZPUTNYIK V
Mostanra a szerbiai járványügyi szakértők meglátása szerint is bebizonyosodott, hogy a SARS–CoV–2 vírus a nyári hőségben, az erős ultraibolya sugárzás ellenére is terjed, így feltehetőleg addig körforgásban marad, amíg a társadalom nem szerez immunitást, vagy természetes úton, vagy mesterségesen, vakcinával történő immunizáció által. Az Egészségügyi Világszervezet két hónappal ezelőtti jelentése világszerte több mint 130, Covid–19 ellenes védőoltás-kutatásról tett említést. Emberi kipróbálás alatt tíz vakcina van. Mivel az információáramlásnak köszönhetően szinte már mindenki megtanulta, hogy egy-egy biztonságos és hatékony védőoltás kidolgozása, illetve tömeges használatának a megkezdése átlagban tíz évet vesz igénybe, széles körben is bombaként robbant a hír, hogy a kevesebb mint két hónapos, embereken – állítólag 76 – végzett klinikai tesztek után Oroszországban, a világon elsőként, bejegyezték a Covid–19 elleni vakcinát, a sajtójelentések szerint anélkül, hogy elvégezték volna a klinikai tesztelés harmadik fázisát. Vlagyimir Putyin orosz elnök kikiáltotta országa győzelmét a védőoltásért folytatott globális sprintben, arról biztosítván mindenkit, hogy a védőoltás hatékonyságához és biztonságához nem fér kétség – azzal érvelt, hogy egyik lánya is felvette a védőoltást. Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet vezetője az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a súlyos krónikus betegségtől és allergiáktól szenvedő emberek esetében nem javasolt a Covid–19 elleni orosz vakcina. Szavai szerint az ellenjavallottak közé tartoznak a súlyos autoimmun betegségek, az ízületi gyulladás, az ízületi porckopás, az akut stádiumok, a szénanátha és az élelmiszer-allergia.
A tömeggyártás állítólag két héten belül megkezdődik, kezdetben az orosz egészségügyi dolgozók tekintetében felmerülő igényeket próbálják kielégíteni. Az orosz egészségügyi miniszter szavai szerint az oroszországi gyártás elsősorban a hazai igényeket fogja kielégíteni, de Moszkva lehetőséget kínál a vakcina külföldi előállítására is. Az eddigi nyilatkozatok értelmében eddig 20 ország jelezte, hogy szívesen megvásárolná az orosz vakcinát. Noha a jelen helyzetben különösen erkölcstelen és etikátlan találgatásokba bocsátkozni, de tekintettel arra, hogy a szerb államfő egy hónappal ezelőtti nyilatkozatának értelmében Szerbia akkor már két országgal is tárgyalásokat kezdett a védőoltás megvásárlásáról, megtörténhet, hogy az említett 20 államnak egyike országunk. Ezt Sergej Boljević moszkvai egyetemi tanár is megerősítette, aki azt mondta, hogy igen, Szerbia már jelezte, hogy érdekli az orosz vakcina. A napokban a szerb államfő annyit mondott: a szerbiai szakértőknek kell felmérniük, hogy az orosz vakcina biztonságos-e. Az első lesz, aki felveszi azt a vakcinát, amire a szerbiai szakértők biztonságosként rábólintanak, tette hozzá az államfő.
A külföldi szakértők álláspontja java részt az, hogy mivel hiányosak az orosz vakcina előállításának módjával, továbbá annak biztonságosságával, valamint az immunválasszal és a Covid–19 hatékony megelőzéssel kapcsolatban közzétett adatok, egyelőre nehéz lenne felmérni, hogy mire számíthatunk ettől az oltóanyagtól. Tekintettel a vakcina jellegére, indokolt abban bízni, hogy az oltóanyag nem vált ki súlyos mellékhatásokat, noha meglepetések bármikor történhetnek, ezért annyira szigorú egy-egy védőoltás előállításának a folyamata, értékelte a napokban Zoran Radovanović járványügyi szakértő, aki szerint jó, ha a SARS–CoV–2 ellenes jövőbeni védőoltás 60–70 százalékos védettséget nyújt.
Egyébként az orosz vakcina az eddigiekben elmondottak értelmében szimbolikusan a Szputnyik V néven kerül piacra, ami szintén megkérdőjelezi az orosz állítás valóságtartalmát, hogy a védőoltás fejlesztésnek semmi köze a globális befolyásért folyó küzdelemhez. Persze az is vitathatatlan, hogy a járvány kezdete óta nem egyszer és nem egy állam tekintetében merült fel a gyanú, hogy intézkedéseik mozgatórugója nem minden esetben az empátia, továbbá a közjó okán való aggodalom volt, hanem a minél kedvezőbb pozíció megszerzése a nemzetközi színtéren.
SOK-SOK KÉRDÉS
A szakirodalom szerint miután előállítanak egy védőoltást, kezdetét veszi a három szakaszos elő-tesztelés – állatokon és sejttenyészeteken –, majd ha ez sikeresen befejeződik, a szintén három szakaszos klinikai tesztelés – embereken. Utóbbi első fázisában 10–100 személy vesz részt a tesztelésben, a második szakaszban több száz, a harmadikban pedig több ezer, vagy több tízezer. A tesztelés során két alapvető kérdésre próbálnak választ kapni a kutatók: biztonságos-e a védőoltás, és ha igen, elég erős immunválaszt vált-e ki. A hat tesztelési szakasz sikeres befejeztét követően jegyezheti be az illetékes szerv az oltóanyagot.
Ferenci Tamás biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök a Magyar Tudományos Akadémia honlapján közzétett szakírásából egyebek mellett az derül ki, hogy az eddigi talán leggyorsabb, némileg a mostanihoz hasonló ütemben készülő oltás az ebola elleni vakcina volt, amelyből jelenleg egy van törzskönyvezve. Ennek fejlesztése 2003 előtt kezdődött, 2013-ban adták be először a vakcinát járvány során, de törzskönyvet csak 2019-ben kapott.
A szerző szerint két dolog tette lehetővé, hogy jelenleg ennyire rövid idő alatt 10 vakcinát kezdjenek el tesztelni embereken. Az egyik az utóbbi évtized biotechnológiai fejlődése, a másik pedig a SARS elleni védőoltások fejlesztése során szerzett tapasztalat. „Mindezek ellenére, bár olvasni híradásokat, miszerint már idén lesz vakcina, ez – ha elméletileg nincs is kizárva – nagyjából a csoda kategóriájába tartozna” – állapította meg Ferenci Tamás, majd azt próbálta tudatosítani az emberekben, hogy szinte lehetetlen egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy melyik vakcina lesz hatékony és biztonságos.
– A mostani koronavírus elleni oltóanyag fejlesztését az általános bizonytalanságokon túl több konkrét aggodalom is nehezíti. Az egyik a betegség úgynevezett antitestdependens felerősödése (ADE). A jelenség a védőoltásoktól teljesen függetlenül is létezik, legklasszikusabb példája a dengue-láz. Ez egy olyan vírus okozta betegség, amely vírusnak öt különböző változata, szerotípusa van. Sajnos az egyik szerotípus okozta betegség átvészelése nem ad védelmet a többi szerotípus ellen, sőt, ha az ember kiáll egy adott szerotípus okozta fertőzést, akkor egy másik szerotípussal való fertőzés súlyosabb lefolyáshoz fog vezetni. A koronavírusok sajnos pont olyan kórokozók, amelyeknél megfigyeltek ADE-t. A védőoltás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ami egyszerűen abból fakad, hogy még a betegség megértésére sem volt túl sok időnk. Az is kulcskérdés, hogy mennyi ideig marad fenn az oltás adta immunitás, de hogyan tudnánk erre válaszolni, amikor jelenleg még azt sem tudjuk, hogy maga a kiállt betegség meddig tartó immunitást ad – fogalmazott a szerző.
Ennek az eszmefuttatásnak a szellemiségét tükrözi Predrag Kon epidemiológus néhány nappal ezelőtti nyilatkozata is. A szerbiai válságstáb tagja szerint aggasztó, hogy mindenki csodára számít a vakcinától, noha csodák nincsenek. A vakcina, amely egyszer elkészül, biztosan nem nyújtja a legmegfelelőbb és legbiztonságosabb védelmet a vírussal szemben, ám ennél többre jelenleg nem számíthat a világ, véli Predrag Kon.
